Robert Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború befejeződése után, 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását. "Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem egy tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra" - mondta Schuman, hozzátéve: a kezdeményezésből "születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa".
Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a Montánunió-szerződést. Az első európai szintű megállapodást 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követte. Az EGK-ból, közkeletű nevén a Közös Piacból nőtt ki fokozatosan az Európai Közösségek, majd napjaink Európai Uniója.
Az EU fennállásának több mint fél évszázada alatt rendkívüli sikereket ért el: biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel azelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az EU-nak az utóbbi években ugyanakkor jelentős pénzügyi, gazdasági és szociális kihívásokkal kell szembenéznie, ezek közül legégetőbb a menekültválság.
Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás szerint az EU hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, "a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében", és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.
Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az uniónak, amely Bulgária és Románia 2007-es, valamint Horvátország 2013-as csatlakozásával 28 tagúra bővült. 2007. december 13-án Lisszabonban írták alá az Európai Unió reformszerződését, a 2009. december 1-jén hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt intézményi változtatásokat irányozza elő a sok elemében még hatországosra szabott rendszeren.
Európa napja - az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt - az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik (2000 óta használatos az EU jelmondata is: "Egyesülve a sokféleségben"). A nap alkalmából olyan rendezvényekre és fesztiválokra kerül sor, melyek közelebb viszik Európát a polgárokhoz, az unió népeit pedig egymáshoz. Idén május 8-án az Európai Unió strasbourgi intézményei nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt, 28-án a brüsszeli uniós intézményeket lehet meglátogatni. Az Európa-napot minden évben egy - pályázat útján kiválasztott - poszter népszerűsíti, amely a leghatásosabban fejezi ki az EU által képviselt alapeszméket.
Az ünnep alkalmából május 1. és 11. között Magyarországon tizenkilenc helyszínen rendeznek programokat. Május 8-án Budapesten egész napos fesztivált és futóversenyt tartanak, az Európa-napi fesztivál helyszíne a Margitszigeti Atlétikai Centrum lesz. Az uniós csatlakozás 12. évfordulója alkalmából 12 kilométeres futást szerveznek, amelynek útvonala 12, jelentős európai uniós támogatásból megvalósult budapesti fejlesztést érint, így a Vígszínházat, a Szent István körúti BuBi kerékpárállomást, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet, a Nővérbank Házi Betegápolót, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumot, az Óbuda-Békásmegyer önkormányzati intézményeit, az Óbudai Múzeumot, az Óbudai Szent Péter és Pál Szalézi Általános Iskolát és Óvodát, a Császár-Komjádi Sportuszodát, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet, a Lukács Gyógyfürdőt, valamint a Budai Irgalmasrend Kórházat.
Az Európa-nap keretében ingyenes gyermek- és családi programokat, koncerteket és színházi előadásokat is szerveznek - a legkisebbeket a többi közt óriás társasjáték, ugrálóvár, alkotósarok és újrahasznosítható játszóház várja, a programot kvízekkel, játékokkal színesítik. Az érdeklődők információkat kaphatnak arról, miként ad új lendületet a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásnak az Európai Unió, mit jelent az összekapcsolt digitális egységes piac, milyen egy ellenállóképes energiaunió és a jövőbe mutató éghajlat-politika, s hogyan járul hozzá az Európai Unió Magyarország megújulásához. Az Európa-napokon a szakemberek az EU-val kapcsolatos egyéb kérdésekben is - oktatás, munkavállalás, utazás, az EU céljai - tájékoztatást adnak.