Közlésük szerint a pesmergák és az el-Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítás) nevű, főként síitákat, de keresztényeket és jazidiket is tömörítő ernyőszervezethez tartozó turkománok között szombat este robbantak ki a harcok, egy robbanást követően.
A Hszinhua kínai hírügynökség egy forrásra nyilatkozva közölte, a két frakció mesterlövészei támadó pozíciót vettek fel a város épületeiben, a vasárnap délután még folytatódó szórványos harcokban akna- és gránátvetőket és nehézgépfegyvereket is bevetnek. Egy bagdadi szakértő szerint első ízben használtak nehézfegyvereket a kurdok, turkománok, arabok és jazidik lakta városban.
Helyszíni jelentések szerint a város harcok sújtotta részein a boltok zárva maradtak, a Reuters hírügynökség pedig kiemelte, hogy a nehézfegyvereket sűrűn lakott területeken használták.
A harcok áldozatairól nincsenek pontos adatok, meg nem erősített közlések szerint mindkét oldal veszteségeket szenvedett, és legalább két civil megsebesült. A halálos áldozatok száma feltételezhetően nőni fog, ugyanis a mesterlövészek miatt nem tudják a sebesülteket kórházba vinni.
Haider al-Abádi iraki miniszterelnök felszólította a harcoló feleket a "válság rendezésére", és arra, hogy összpontosítsanak az Iszlám Állam (IÁ) elleni harca.
Az iraki kurdok és a el-Hasd es-Saabi síita fegyveresei vállvetve szabadították fel a Túzhúrmati térségében lévő településeket az Iszlám Állam irányítása alól 2014 végén. Azóta azonban a törékeny szövetségben álló pesmergák és síita fegyveresek között szinte havi gyakorisággal történnek incidensek.
Bírálóik szerint a kurdok megpróbálják megváltoztatni a nem kurd többségű területek demográfiai összképét, amelynek keretében olykor nem engedik vissza a nem kurd nemzetiségű lakókat az IÁ alól felszabadított településekre. A Hszinhua hírügynökség szerint a különböző népcsoportok közötti feszültségeket az is szíthatja, hogy a kurdok megpróbálják beolvasztani a túzhúrmati térséget saját, észak-iraki autonóm területükbe.