2011-ben 9 embert pokolgéppel ölt meg, majd áthajózott egy Oslóhoz közeli szigetre, ahol egy órán keresztül, módszeresen lemészárolt 77 fiatalt, akik egy balodali párt által szervezett táborozáson vettek részt.
A szélsőjobboldali érzelmű norvég terrorista, Anders Breivik tettéért 21 év börtönt kapott. Később panaszt emelt a börtönkörülmények miatt.
Tavaly, a norvég és a svéd sajtóhoz eljuttatott levelében azt írta, hogy magánzárkában tartják és csak napi egy órára engedik ki. Kevesebbet tud kommunikálni a börtönőrökkel is. Ha ez így meg tovább, halálomig tartó éhségsztrájkot indítok – fenyegetőzött.
Breiviket ugyanakkor felvették az Oslói Egyetem politiológia-szakára, úgy, hogy a börtönből folytathatja a tanulmányait.
Éhségsztrájk helyett végül pert indított a fogvatartása körülményei miatt. Ahogy fogalmazott, nem élné túl a magánzárka okozta „kínzást”, ha nem olvashatná Hitler Mein Kampfját.
A norvég parlamenti ombudsman tavaly novemberi jelentése szerint az, hogy a 36 éves férfit magánzárkában tartják, „embertelen bánásmódnak” minősül.
Breivik Norvégia „iszlamizációjával” és keresztény kultúrája felhigításával magyarázta, hogy miért mészárolt le többségében keresztény és fehér diákokat.
A tárgyalásán náci karlendítéseket bemutató Breivik végül most pert nyert a norvég állam ellen, mert a bíróság helyt adott panaszának, hogy „embertelen és megalázó körülmények között” tartják fogva.
Elvetett ugyanakkor két másik panaszt arról, hogy megsértették a magánélethez és a családi élethez való jogát. Breiviket nem engedték ki 2013-ban édesanyja temetésére, aki skizofréniás volt akivel szociális munkások szerint „egészségtelen” volt a viszonya. Breivik négy éves volt, amikor elváltak a szülei.
Apja azt mondta, sajnálja, hogy nem sikerült a bíróságon elérnie, hogy neki ítéljék a fiát, mert tudta, hogy rossz kezekben maradt. Elmondta azt is: Breivik csak akkor hajlandó elfogadni, hogy meglátogassa a börtönbe, ha ő is hitet tesz a fasiszta nézetek mellett.
A mostani bírósági ítélet indoklása szerint Breivik fogvatartási körülményei megsértik az Európai emberijogi konvenció rendelkezéseit.
Ez az érvelés Nagy-Britanniában is visszhangot válthat ki – az Unióból való kilépésért kampányolók gyakran Norvégia példáját hozzák fel arra, hogy van élet az EU-n kívül is. Ugyanakkor bírálják Európai Emberijogi Konvenciót – miközben vagy tudatosan vagy tudatlanságból Európai Uniós jogszabályként állítják be azt. A Konvenció végrehajtását azonban a 47 tagállammal rendelkező Európa Tanács felügyeli, amelynek nincs köze az Európai Unióhoz.