„Ha külföldi cégalapítás egy adóparadicsomban történik – ilyen például Panama – akkor ez adókikerülő magatartás gyanújára adhat okot. A gyanú nem feltétlenül igazolódik be, bár ettől függetlenül a közvélemény számára gyanús marad” - mondta Vámosi Nagy Szabolcs adószakértő az InfoRádiónak.
Hozzátette: az adóparadicsomban létrehozott külföldi cégek esetében a végső tulajdonos személye nem állapítható meg, ugyanakkor a hatóságok automatikusan nem vizsgálják, követtek-e el valamilyen visszaélést, ha ilyen cégről tudomást szereznek.
„Önmagában nem jogellenes külföldön céget alapítani. Ez csak akkor lehet érdekes a magyar adóhatóság számára, ha adózatlanul került ki oda pénz, vagy onnan adózatlanul, esetleg kis adóval érkezik vissza” - fogalmazott az
adószakértő.
Mint mondta, a magyar adórendszer megítélése szerint az offshore-országok alacsony adókulcsú országok, ahol a társasági adó a 10 százalékot nem haladja meg és kettős adóztatást kizáró egyezményünk sincsen velük.
„Tehát ha onnan jön pénz, akkor súlyosabb adóteher sújtja a magánszemélyt, akár osztalék, akár kamat formájában veszi fel. Ha a cég üzleti kapcsolatban áll egy ilyen alacsony adókulcsú ország cégével, akkor a tényleges kiadásait duplán kell igazolnia ahhoz, hogy ez Magyarországon költség lehessen. Maga a törvény is külön igazolási kötelezettséget ír elő. Ha tehát Panamában veszünk valamit, szükségünk lesz vámokmányra és más iratokra. Ilyen szempontból a magyar adórendszer kezeli ezt a kérdést” - hangsúlyozta Vámosi Nagy Szabolcs.
A szakértő szerint a fő probléma az, hogy a valóságban ezt lehetetlen kezelni, mert a klasszikus offshore-adóparadicsomok többek között arról híresek, hogy nem adnak ki információt.
„Nagyon nehezen felderíthető dolgokról van szó, nem véletlen, hogy a bűnöző politikusok vagy gazdag emberek szeretik ezeket a csatornákat” - mondta az adószakértő.
Vámosi Nagy Szabolcs hozzáfűzte: egy ilyen cég létrehozása drága, hiszen offshore-t nyilván nem tíz forintért hoznak létre, hanem legalább százezer eurós nagyságrendű összegeknél.