Vízválasztónak tartja az idei évet Görögország jövője szempontjából a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék vezetője. A WikiLeaks kiszivárogtatott belső dokumentumaiból az derül ki, hogy Athén nyárra ismét az államcsőd és az eurózóna elhagyásának közelébe kerülhet. A dél-európai országot ráadásul most a migrációs válság is sújtja. Németh Zoltán összeállítása.
Nyár elején összesen 11 milliárd eurós hitelt kell visszafizetnie Görögországnak, amely ismét jelentősen megterhelheti az athéni költségvetést. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint a dél-európai ország kormánya olyan gazdaságpolitikát folytatott az elmúlt egy évben, amely korábban sem ott, sem másutt nem volt eredményes.
„Júliusra várja mindenki, hogy megint kulminálódik a görög válság. Jelenleg még rosszabb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt. Az adatokból látszik, hogy a cégbezárások jelentősen emelkedtek, a mély szerkezeti válságok összenemzeti válsággá érnek, ugyanaz az adósságválság fog lezajlani, ami tavaly nyáron.”
A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék vezetője az InfoRádiónak azt mondta: sem a nyugdíjrendszernél, sem az adózásnál nem orvosolták a hitelezők által kért és elvárt problémákat. Magas István hozzátette: ráadásul a migrációs hullám is nagyon megterheli Görögországot.
„A kettős szorítás azt fogja mutatni, hogy az arra szánt pénzeket muszáj jól felhasználni, és eredményt mutatni, én is vízválasztónak érzem, nem lesznek olyan területek, amelyek alól ki lehet farolni: vagy meg tudja szervezni és jól felhasználja azokat a pénzeket, amelyeket logisztikára, parti őrség feladatokra, a Frontex segítésére kapott. Vékony lesz a jég, hogy a migrációval és a adósságtörlesztéssel együtt hogyan teljesít Görögország.”
Mindeközben külön csata bontakozott ki az athéni kormány és az IMF között – írja a Financial Times. Az előbbi a kiszivárogtatott információk egyes elemei alapján azzal vádolja az utóbbit, hogy az államcsőd felé akarja terelni Görögországot. Ezek után Alekszisz Ciprasz miniszterelnök levélben fordult Christine Lagarde-hoz, a Valutalap igazgatójához, kétségeit kifejezve, hogy megbízhatnak-e még a szervezetben.