Ugyanígy hárítják el a felelősséget a legújabb offshore-botrányban, amelynek a középpontjában a panamai székhelyű Mossack Fonseca ügyvédi iroda áll. Az ügyvédi irodától megszerzett dokumentumok szerint a világ sok volt és mostani vezetője, üzletemberek, hírességek, sportolók, bűnözők Panamában vagy más, hasonlóan enyhén szabályozott joghatóságú országokban bejegyzett titkos fedőcégekbe rejtették el vagyonukat.
Ramón Fonseca, az ügyvédi iroda társalapítója azt mondta hétfőn az AP hírügynökségnek adott interjújában, hogy miután hazája egy offshore pénzügyi szolgáltató óriássá nőtte ki magát, valamint elmúlt a globális pénzügyi válság, és a szolgáltató szektort egyre inkább az éles verseny és a szigorú ellenőrzés jellemzi, a fejlett országok közül többen megirigyelték Panama sikerét. "Igazságtalan, amit most velünk csinálnak, mert lejt a pálya, és nem a mi javunkra. Ha egy delaware-i cég volnánk, akkor senkit nem érdekelne az egész, viszont mert Panamáról van szó, a világ vezető lapjainak címoldalára került az ügy" - jelentette ki.
Panama akkor betonozta be magát a pénzmosoda státusba, amikor Manuel Noriega tábornok-diktátor az 1980-as években tárt karokkal fogadta a kolumbiai drogkartelleket. Az ország azóta is vonzza mind az illegális, mind a legális pénzeket, mert pénzügyi rendszere erősen függ az amerikai dollártól, és mert földrajzilag központi helyet foglal el az amerikai kontinensen. Az ország azt, hogy már egy évtizede évi átlagban kiugróan nagy, 8,5 százalékos gazdasági növekedést ér el, a készpénzáradatnak köszönheti. Fővárosát Latin-Amerika Dubajának is nevezik.
De Panama nem az egyetlen ország, amelynek törvényei meglehetősen engedékenyek a fedőcégekkel szemben, sőt a nagy-britanniai székhelyű Adóigazságossági Hálózat (Tax Justice Network, TJN) nevű nonprofit társaság pénzügyi titkosságindexén csak a 13. helyen szerepel, miközben például az Egyesült Államok a sokkal rosszabb harmadik helyen. A TJN szerint a titkos tulajdonossal rendelkező fedőcégek 21-32 ezer milliárd dollárnyi adózatlan vagy csak nagyon alacsony kulccsal megadóztatott vagyont rejtenek el szerte a világon.
Az adóparadicsomokkal foglalkozó, 2014-ben megjelent Global Shell Games című könyv szerzői kísérletképpen kezdeményezték nagyon sok cég megalapítását a világ legtöbb országában úgy, hogy csupán email-kapcsolatban léptek 3700, cégalapítással foglalkozó vállalkozással. Különböző fajsúlyú ügyfeleknek adták ki magukat, esetenként ismert drogkereskedőknek vagy terroristáknak. Az eredmény megdöbbentő volt: a törvények betartásában minden ország rosszul teljesített. A panamai cégalapító vállalkozások például az esetek 29 százalékában feleltek meg a cégalapítás olyan minimális követelményének, mint hogy fényképes személyazonosító igazolványt vagy más dokumentumot kérjenek a létrehozandó vállalkozás tulajdonosának azonosítására. Az amerikai cégalapítók pedig az esetek 25 százalékában feleltek meg a minimumnak, de ezen az átlagon belül a delaware-i cégalapítók mindössze hat százalékon teljesítettek.
"A titkos vagyonok nagy része nem Panamában van, és találni számos országot, amelyeket lehet bírálni ezen a téren" - jelentette ki Jason Sharman, a könyv egyik szerzője, az ausztráliai Griffith-i Egyetem politológus professzora.