Hans-Dietrich Genschert a német és az európai egység egyik építőmestereként tartják számon. A liberális politikus összesen 18 évig volt külügyminiszter, ezzel csúcstartó a nyugati demokráciák II. világháború utáni történetében.
Hans-Dietrich Genscher egy rövid megszakítással 1974-től 1992-ig volt külügyminiszter. Helmut Schmidt és Helmut Kohl kormányában a külügyminiszteri mellett az alkancellári tisztséget is betöltötte. Szolgált Willy Brandt kormányában is, belügyminiszterként, 1969-től 1974-ig. A szövetségi parlamentben (Bundestag) 1965-től 1998-ig volt képviselő. Pártját 1974-től 1985-ig vezette.
A liberális FPD Hans-Dietrich Genscher vezetésével vált ki 1982-ben a szociáldemokrata párttal (SPD) alakított koalícióból, és lépett kormányra a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel.
Külügyminiszterként a Nyugat és a keleti blokk közötti kapcsolatok normalizálására, a hidegháborús feszültség enyhítésére, majd Németország újraegyesítésére és Európa egyesítésére törekedett.
Politikai pályafutása után is a német közélet tevékeny szereplője maradt, és 2013-ban közbenjárt az orosz vezetésnél azért, hogy Mihail Hodorkovszkij orosz üzletember tíz évi börtönbüntetés után elnöki kegyelemmel visszanyerje szabadságát.
A haláláról szóló közleményt a szokásos pénteki kormányszóvivői tájékoztató közben adták ki. A tájékoztatót az egyik helyettes szóvivő, Georg Streiter vezette, aki a hírre reagálva nagy európaiként és nagy németként jellemezte az elhunyt politikust. Hozzátette: "helyettes kormányszóvivőként túl kicsinek érzem magam ahhoz, hogy méltassam ezt a nagy államférfit".