"Ez egy új kritika megfogalmazása az Északi Áramlat-2 projekttel kapcsolatban, amely megduplázná az Oroszországból Európába szállított földgáz mennyiségét" - mondta Zaorálek újságíróknak.
"Megismételtük kifogásainkat, és azt követeljük, hogy vizsgálják meg, mennyire van a projekt összhangban az európai energetikai unió kiépítésével" - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Az Európai Bizottságnak címzett felhívást cseh részről Bohuslav Sobotka miniszterelnök írta alá - jegyezte meg.
A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - kormányfői tavaly decemberben levélben fordultak Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez, és ebben rámutattak: ha Brüsszel prioritásnak tekinti az európai energetikai uniót, akkor biztosítania kellene, hogy ennek az elvnek minden energetikai projekt megfeleljen. Novemberben ugyanis több kelet-európai ország, köztük Magyarország, is tiltakozott az Északi Áramlat projekt megvalósítása ellen.
Az Északi Áramlat-2 projekt részvényesi megállapodását szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új, a már meglévő vezetékpárral azonos, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg, és egészen a németországi Greifswaldig tart.
Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország gyakorlatilag kiiktatná Ukrajnát, mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.