A vád szerint Szencov és társa, Olekszandr Kolcsenko terrorcsoportot hozott létre, és illegális fegyverkereskedelmet szervezett. A csoport állítólag tavaly májusban két támadást is végrehajtott Szimferopolban, és továbbiakat is tervezett.
Azzal is vádolták Szencovékat, hogy csoportjuk kapcsolatban állt a Jobboldali Szektor nevű ukrán szélsőségesen nacionalista, félkatonai szervezettel, amelynek az a célja, hogy támadásokat hajtson végre a krími infrastruktúra és az ottani oroszbarát szervezetek ellen.
Az ügyész a múlt szerdai tárgyaláson 23 év fogházban letöltendő szabadságvesztést kért kiszabni Oleh Szencovra, amelyet a bíróság 20 évre csökkentett.
Kolcsenkót 10 év szabadságvesztésre ítélte az orosz bíróság.
A terrorista csoport létrehozásával vádolt krími ukrán filmrendező részt vett a Janukovics-rezsim elleni 2013-2014-es kijevi tüntetéseken, és azt is ellenezte, hogy a Krím félsziget tavaly márciusban Oroszországhoz csatolták.
Oleh Szencovot több mint egy éve, 2014 májusában vették őrizetbe a Krím székhelyén, Szimferopolban lévő otthonában, majd Moszkvába szállították Olekszandr Kolcsenkóval együtt. A büntetőpert ugyanakkor Rosztov-na-Donuban bonyolították le.
A dél-oroszországi nagyvárosba helyezték át Nagyija Szavcsenko ukrán katonanő perét is, akit azzal vádolnak, köze volt ahhoz, hogy tavaly nyáron Kelet-Ukrajnában két orosz tévés aknatűzben meghalt.
Oleh Szencov a múlt szerdai tárgyaláson kijelentette, hogy nem ismeri el a bíróságot, amelyet megszállónak nevezett. Az ellene folyó eljárást koholt vádakra épülő politikai pernek tekintette.
A Rosztov-na-Donuban zajló büntetőperben annak ellenére született meg a szigorú ítélet, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok is tiltakozott az eljárás ellen. Az Európai Filmakadémia a múlt szerdán nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Szencov azonnali szabadon bocsátását. A szervezet honlapján közölt levelet Tarr Béla magyar, Andrzej Wajda lengyel és Wim Wenders német filmrendező is aláírta.