Számos európai politikus megismételte, hogy a referendumon valójában az euróövezet tagságukról szavaznak a görögök. Az athéni vezetés szerint ezzel az érveléssel egyszerűen megpróbálják "terrorizálni" a görög népet annak érdekében, hogy a megszorításokra voksoljon.
A legfrissebb felmérés szerint relatív többségbe kerültek az "igen" szavazat hívei. Az Elefterosz Tiposz című konzervatív újság megbízásából végzett közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 47,1 százaléka mondta azt, hogy támogatja a nemzetközi hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, 43,2 százalékuk viszont azok elfogadása ellen van. A hét elején még többségben voltak a hitelezőkkel való megállapodás ellenzői
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerda este megerősítette, hogy megtartják a népszavazást. A nemzethez intézett televíziós beszédében arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton. Azt hangoztatta, hogy a népszavazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, hiszen az adott.
Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter az ausztrál ABC rádiónak, valamint a Bloomberg amerikai televíziónak csütörtökön egyaránt úgy nyilatkozott: nem zárja ki, hogy az "igen" szavazatok győzelme esetén a Ciprasz-kormány lemond.
Az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője arra figyelmeztette a görög szavazók, hogy tévednek, ha úgy gondolják, hogy Athén jobb pozícióból tárgyalhat a pénzügyi mentőcsomagról, ha a nem szavazatok győznek a népszavazáson. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter a holland parlamentben tartott tájékoztatásában úgy fogalmazott, Görögország és Európa is "nagyon nehéz" helyzetbe kerülne, ha a görögök elutasítják az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap reformjavaslatait.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, ha az igenek győznek a görögországi népszavazáson, akkor újraindulhatnak a tárgyalások a hitelezők és a görög kormány között. Görögország kiválása az euróövezetből nemkívánatos, és nincs is napirenden - tette hozzá.
Diplomáciai források szerint Francois Hollande francia elnök délelőtt telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral a görög válságról, amely egyértelművé tette a francia-német tandem közötti nézeteltérést. Németország szerdán azt jelezte, hogy egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni, míg Franciaország azonnali megállapodást sürgetett még a referendum előtt.
Az Európai Bizottság nem mérlegel különféle forgatókönyveket a népszavazás kimenetével kapcsolatosan, pusztán várja az eredményt, amelyet figyelembe fog venni - közölte Margaritisz Szkínász bizottsági szóvivő, megerősítve, hogy a referendum eredményének kihirdetéséig semmilyen tárgyalások nem lesznek Athén és hitelezői között. Szkínász azt is elmondta, hogy bár Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke a testület álláspontját hétfőn világossá tette, amikor azt kérte a görögöktől, hogy szavazzanak igennel, a kampányban nem vesz részt.
Az Európai Parlament elnöke élesen bírálta a görög miniszterelnököt. Egy német lapnak adott interjújában Martin Schulz kiszámíthatatlannak és "rendkívül fárasztónak" nevezte Ciprasz tárgyalási taktikáját. Schulz szerint az athéni kormányfőnek kiszámítható és felelősségteljes magatartást kellene tanúsítania, nem pedig "óráról órára" új és meglepetést keltő üzeneteket küldözgetnie.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is megfontoltabb hozzáállást szorgalmazott az Athén és hitelezői között folyó tárgyalásokon, és hangsúlyozta, csak akkor lenne érdemes a görög adósság egy részének elengedéséről beszélni, ha az ország vezetése előbb belekezd a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtásába.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög gazdaságban katasztrofális, Közép-Európában ugyanakkor jóval enyhébb következményei lennének a Grexitnek, vagyis Görögország távozásának az euróövezetből.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő által elvégzett szimulációs modellszámítások azt mutatják, hogy a Grexitet követő két évben a görög hazai össztermék (GDP) 25 százalékkal zuhanna, a régi-új valuta, a drachma pedig a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzített 340 drachma/euróról az idei negyedik negyedévre 540 drachma/euróig gyengülne. A Capital Economics elemzőház a közép-európai járványhatásokról összeállított prognózisában ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy a térségi gazdaságok Grexit esetén is 3-4 százalékkal növekednének a következő két évben.
Közben leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív államadós-osztályzatát a Moody's Investors Service is, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a hivatalos hitelezők nyújtotta további pénzügyi támogatás nélkül Görögország előbb-utóbb törlesztési csődbe kerül a magánszektorbeli hitelezőkkel szemben fennálló adósságaival. A nemzetközi hitelminősítő szerint még több nemzedéknyi időtávon belül is valószínűtlen, hogy akár gazdasági növekedéssel, akár költségvetési megszorításokkal kezelhető szintre csökkenthető a GDP-hez mért görög államadósság-ráta a jelenlegi 177 százalékról.