Az amerikai elnökválasztástól a pekingi olimpiáig - külpolitika 2008

Infostart
2009. január 1. 09:00
Az elmúlt év első felének nagy külpolitikai kérdése volt, hogy kik ismerik el a februárban függetlenné vált Koszovót, illetve az, hogy a kudarcos írországi népszavazás után merre megy tovább az Európai Unió. Közben az Egyesült Államokban befejeződött az elnökjelöltségért folytatott ádáz harc, az olimpiára készülődő Kínának pedig lázongó szerzetesekkel és egy pusztító földrengéssel is meg kellett küzdenie.
Januárban

megkezdődtek az amerikai elnökválasztás előválasztási küzdelmei. A demokrata oldalon Barack Obama, míg a republikánusoknál Mike Huckabee nyerte az Iowa államban tartott jelölőgyűlést (caucus), ám az első jelentős előválasztást (primary) New Hampshire-ben két nagy riválisuk, Hillary Clinton és John McCain söpörte be.

Az év első hónapjában történt, hogy Olaszországban megbukott Romano Prodi kormánya, miközben Nápolyban kitört a szemétválság: több mint 200 ezer tonna hulladék halmozódott fel a turisták által is kedvelt város utcáin. A lakosok így tiltakoztak az elviselhetetlen bűzt árasztó szemétégető üzem beindítása ellen. A filmvilágot sokként érte a hír, hogy január 22-én holtan találták New York-i lakásán az ausztrál színészt, Heath Ledgert, akivel véletlen gyógyszer túladagolás végzett. Ez év január elsejétől már Málta és Ciprus is euróval fizethet.

Nemcsak február, de az egész év egyik legnagyobb külpolitikai eseményének számított, hogy február 17-én kikiáltotta függetlenségét Koszovó, amelyet 1999 óta az ENSZ kormányzott. Az albán többségű egykori dél-szerbiai tartományban a döntést súlyos zavargások és tüntetések követték szerb részről, ettől függetlenül áprilisban elfogadták az új koszovói alkotmányt. A független Koszovót a mai napig mintegy 140 állam (köztük Szerbia és Oroszország) nem ismerte el, 52 állam 8köztük Magyarország) azonban már elfogadta az önállóság útjára lépett országot.

A hónap másik nagy eseménye volt, hogy Kubában a 81 éves Fidel Castro 49 év után átadta a hatalmat fivérének, Raúl Castrónak. Az új vezér változtatásokat ígért a kormányzásban, de hozzátette: döntései előtt konzultál testvérével.

Nem messze Kubától az amerikai elnökjelölt-aspiránsok túljutottak a február 5-ei szuperkedden, amikor 24 államban rendeztek előválasztási fordulót. A republikánusoknál tisztult a kép, hiszen John McCain fölényes győzelmet aratott a legtöbb államban, a demokratáknál azonban továbbra sem dőlt el egyértelműen, Obama vagy Clinton induljon az elnökválasztáson.

Február hónaphoz fűződik a történelem egyik legnagyobb képrablása: három símaszkos férfi négy, Cezanne-, Degas-, Van Gogh- és Monet-képet emelt le a zürichi múzeum faláról. A festmények összértéke meghaladta a 163 millió dollárt. A Monet- és Van Gogh-remekműveket néhány nappal később egy autó hátsó ülésén találták meg Zürichben, sértetlenül.

Amerikában véget ért a forgatókönyvírók három hónapos sztrájkja, amely közel 2 milliárd dollárjába (közel 400 milliárd forintjába) került a szórakoztatóiparnak, Párizsban pedig Nicolas Sarkozy államfő az Elysée-palotában feleségül vette énekes és modell barátnőjét, Carla Brunit.

Március is bővelkedett a címoldalas külpolitikai eseményekben. Március másodikán, ahogy az várható volt, Dmitrij Medvegyev óriási fölénnyel nyerte meg az orosz elnökválasztást. Vlagyimir Putyin választottja nem szabadult meg elődjétől, hiszen Putyin miniszterelnökként továbbra is a hatalomban maradt.

Március 10-én közel 400 buddhista szerzetes vett részt a tibeti fővárosban azon a tüntetésen, amellyel az 1959-es sikertelen felkelésre emlékeztek. Négy nappal később a húsz éve legnagyobbnak számító tibeti tüntetéshullám zavargásokká fajult, a kínai rendőrség és hadsereg pedig erő alkalmazásával verte vissza a tibeti demonstrálókat. Hivatalos kínai jelentések szerint csak húsz körülire tehető az áldozatok száma, ám a tibetiek azt állítják, több mint százan vesztették életüket a zavargásokban.

Eközben az Egyesült Államokban az iraki háború ötödik évfordulójára emlékeztek, a megszállt országban harcoló amerikai hadsereg pedig elveszítette 4000. katonáját. Az előválasztási küzdelemben pedig a republikánusok nagy lépést tettek előre azzal, hogy John McCain hivatalosan is az elnökjelöltjükké lépett elő.

Áprilisban történelmi választás elé nézett Nepál, ahol a tízmillió választópolgár többsége a maoistákra szavazott. Közben Olaszországban újra, immár harmadszorra megválasztották miniszterelnöknek Silvio Berlusconit, miután januárban megbukott Romano Prodi kormánya. Afganisztánban Hamid Karzai ellen a tálib fegyveresek merényletet kíséreltek meg, de az elnök túlélte a támadást.

Az olimpiai láng megérkezett Londonba és Párizsba, de minkét városban óriási botrányok övezték a váltó útját: több tucat emberi jogi aktivistát letartóztattak, és többször is elaludt a láng. Április végén robbant a hír, hogy egy férfi az ausztriai Amstettenben 24 évig tartotta fogva lányát házuk pincéjében, ahol többször megerőszakolta. A vérfertőző kapcsolatból hét gyerek született, az egyik azonban néhány napos korában meghalt. Josef Fritzlt letartóztatták, börtönbe csukták, tárgyalása várhatóan jövő év elején kezdődhet el. Lányát és gyerekeit egy amstetteni klinikán ápolják.

Az elmúlt 30 év legsúlyosabb természeti katasztrófája sújtottamájus 12-én az olimpiára készülő Kínát, ahol közel 70 ezren estek áldozatul egy 7,9-es erősségű földrengésnek, amely következtében több mint egymillió embert kellett kitelepíteni Szecsuan, Kancsou és Jünnan tartományból.

Nagy-Britanniában történelmi vereséget szenvedett a kormányzó Munkáspárt a helyhatósági választásokon, amely során London új, konzervatív párti főpolgármestert kapott a fehér hajú Boris Johnson személyében. Oroszországban elnökké iktatták Medvegyevet, a parlament pedig kormányfőnek választotta Putyint.

A közel-keleti térségben, Libanonban a Hezbollah síita mozgalom fegyveresei megszállták Bejrútot, az összecsapásoknak több tucat áldozata volt. Május folyamán a Hezbollah és a bejrúti kormány nemzeti egységkormány felállításában állapodott meg Libanonban.

Júniusban a foci Eb eredményei mellett az is a címoldalakra került, hogy újabb pofont kapott az Európai Unió: az Írországban tartott népszavazáson az írek 53 százaléka nemet mondott a Lisszaboni Szerződésre, amely az unió működését helyezte volna új alapokra. Válságtanácskozások sora után úgy néz ki, az írek jövő ősszel újra véleményt nyilváníthatnak a dokumentumról, amelyet Németországon, Lengyelországon és Csehországon kívül már az összes uniós tagállam parlamentje ratifikált.

Június 10-én történt, hogy házi készítésű robbanószerkezet hatástalanítása közben életét vesztette Afganisztán Baglán tartományában Kovács Gyula tűzszerész. A 30 éves katonát hősi halottá nyilvánította és posztumusz előléptette Szekeres Imre honvédelmi miniszter.

Törökországban nagy vihart kavaró döntést hozott az alkotmánybíróság: alkotmányellenesnek nevezte azt a parlamenti döntést, amely engedélyezte a török egyetemeken az iszlámra utaló fejkendő viselését.

Az Egyesült Államokban június 7-én végleg eldőlt, hogy hosszas csatározás után Barack Obama szerezte meg a Demokrata Párt elnökjelöltségét, miután az előválasztási küzdelmek befejeztével Hillary Clinton bejelentette, felfüggeszti kampányát és Obamát támogatja.