Idén hatályba lépett az a megállapodás, amelyet Szerbia írt alá az Európai Unióval, a közösség országaiból kitoloncolt szerb állampolgárok befogadásáról.
Utóbbiak többsége Dél-Szerbiából és Koszovóból származik - nemzetiségüket tekintve főként szerbek és cigányok -, és a magyarok attól tartanak, hogy jelentős részüket a Vajdaságban akarják letelepíteni.
Ezért nyolc magyar többségű vajdasági község mintájára a kishegyesi és a magyarkanizsai helyhatóság is olyan határozatot hozott, hogy - tekintettel a rossz anyagi helyzetre és a munkanélküliségre - nem fogadhatják a Nyugat-Európából kitoloncolt szerb állampolgárokat, csak azokat, akik helyből vándoroltak ki.
A települések arra is felhívták a figyelmet, hogy ellenkező esetben megbomlanának a magyar többségű települések nemzetiségi arányai.
A szervezett betelepítést a szerb alkotmány is tiltja, ha az kihatással van a nemzetiségi összetételre. Ennek ellenére eddig már több ezer kitoloncoltat telepítettek le a Vajdaságban.
A szerb szocialista és nemzeti radikális párt az emberi jogok megsértésének minősítette a magyar többségű települések határozatait, és arra hívta fel a figyelmet, hogy egyedül Kishegyesen 400-500 üres ház van.
Magyarkanizsán a rendőrség veszi nyilvántartásba az üres házakat, lakásokat, bár a helyi rendőrkapitány szerint ez csak adminisztratív célokat szolgál.