Japán azt követően állt el tervétől, hogy a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság és egy sor ország - különösen Ausztrália - nagy nyomást fejtett ki rá.
A távol-keleti országot rendszeresen bírálják a folytatódó bálnavadászat miatt. Japán azonban rendszeresen "tudományos kutatásokkal" igazolja a gyakorlatot, melynek nyomán ugyanakkor a bálnahús eljut az éttermekbe is.
Megkegyelmeznek a ritka fajtának
Az idei vadászidény különösen nagy visszhangot váltott ki, mert 935 csukabálna és 50 közönséges barázdás bálna mellett a japán flotta a ritka hosszúszárnyú bálnából is el akart ejteni 50 példányt.
Ezekre az emlősökre a hatvanas években bevezetett moratórium nyomán eddig nem vadásztak.
Tudósítók szerint Japán most abba egyezett bele, hogy 1-2 évig nem fog ki hosszúszárnyú bálnát.
Bálnahús - kutyáknak is
A bálnavadászat egyes bírálói szerint Japán cinikusan jár el, mert azzal, hogy kevesebb bálnát ejt el, úgymond rugalmasságát demonstrálja. A bírálók ugyanakkor nem érték el valódi céljukat, hogy teljesen állítsák le a bálnavadászatot.
A gyakorlat ellen különösen Ausztrália folytat intenzív kampányt. A The Australian című lap például megírta, hogy a legutóbbi vadászidényből megmaradt bálnahúst immár az iskolai menzáknak kínálják, hogy elfogyjon a tartalék.
A lap szerint a japán kormány "kétségbeesetten" próbálja csökkenteni a készletet, és sikerült elérnie, hogy az ország 3500 iskolájában adnak a gyerekeknek ebédre bálnahúst. Emellett kutyaeledelként is árulják, igaz - jegyzi meg a lap - ez olyan kisebb bálnák húsából van, amelyeket a japán partok közelében ejtettek el.
Az újság szerint az Atlanti-óceánra küldött flotta várhatóan áprilisban tér vissza, 5 és félezer tonna bálnahússal.
Japán közben azzal vádolja a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságot, hogy annak működését "ideológiai megfontolások" torzítják el.