Az Olimpiai Charta alapelvei között szerepel, hogy a játék gondolata a többi mellett az univerzális etikai elvek tiszteletén alapul.
Kína, ahol a világon a legtöbb halálbüntetést hajtják végre, ahol a sajtó- és véleményszabadság még mindig nem érvényesül - a játékok megrendezésével együtt azt is vállalta, hogy javít az emberi jogok érvényesülésén.
Liu Jingmin, a Pekingi Olimpiai Bizottság alelnöke 2001 áprilisában azt mondta: "ha Peking rendezheti az olimpiát, azzal az emberi jogok fejlődését is elősegíti".
Az elmúlt hat évben azonban nem sok javulás tapasztalható a csaknem másfél milliárd embernek otthont adó országban.
Ahogy a szabad demokrata Szent-Iványi István egy brüsszeli konferencián rámutatott: Kínában több tízmillió ember él politikai elnyomásban. Bár a halálbüntetések számát csökkentették, még mindig többet hajtanak végre, mint a világ többi részén együttvéve.
A sajtó- és különösen az internetszabadság terén pedig még visszalépés is tapasztalható.
Több nemzetközi jogvédő szervezet, köztük az Amnesty International is rámutatott már arra, hogy a vállalások ellenére semmilyen javulás nem tapasztalható.
Sőt, számos példa ennek az ellenkezőjét mutatja: Pekingben több százezer embert lakoltattak ki otthonukból az olimpiai előkészületek miatt, és fokozták azon csoportok elnyomását, amelyek a hatóságok szerint megzavarhatják az olimpiát - állítja az Amnesty International.
Felmerül a kérdés, hogy a jó példa, az univerzális etikai elvek, valamint az erőfeszítés élvezetén alapuló játékokat hogyan lehet megrendezni egy olyan országban, ahol mindezek háttérbe szorulnak. És egyáltalán várható-e valamilyen eredmény ezen a téren a következő nyolc hónapban?
"Nem gondoljuk, hogy ennyi idő alatt olyan sokat lehetne tenni" - mutatott rá a politikus, hozzátéve: mégis lehet esély a változásra. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a demokratikus országok számon kérjék az emberi jogok betartását Kínán.
Hanganyag: Sigmond Árpád