Egy nappal a reformszerződés után az Európai Uniós vezetők a nagy nemzetközi témák, a globalizáció és bevándorlás, valamint a Balkán jövője felé fordultak.
Meg akarják édesíteni a keserű pirulát
A brüsszeli EU-csúcs vége előtt feltűnt zárónyilatkozat tervezet szerint az Unió a tagságig vezető folyamat felgyorsításával akarja megbékíteni a Koszovó küszöbönálló függetlensége miatt elégedetlen Szerbiát.
Az Uniós tagállamok az új ország elismerését tervezik, de egyelőre megosztottak a kérdésben. Míg Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország szinte azonnal diplomáciai kapcsolatot alakít ki Koszovóval, addig mások - például Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - aggódnak a szerb ellenkezés miatt. Utóbbi azt akarja, hogy a lejárt ENSZ-határidő ellenére tarsanak újabb tárgyalásokat Belgrád és Pristina között.
Belgrád ellenáll, bár kivételeznének vele
A vita fékezheti azokat a terveket, hogy az EU átvegye az ENSZ-től az immár függetlenné váló Koszovó ideiglenes felügyeletét és 1800 rendőrt állomásoztathasson a területén.
Ezt az EU-n belüli vitát próbálja áthidalni a Szerbiának szóló ajánlat. Vuk Jeremics szerb külügyminiszter azonban Belgrádban azt mondta: az EU vezetők tisztességes emberek, így nem tennének ilyen tisztességtelen ajánlatot.
A Reuters szerint a szerbiai EU-barát politikusok azt szeretnék, ha az ország a jövő év végéig megkapná a tagjelölt státuszt. Ollie Rehn bővítési biztos ezt "ambíciózus, de nem lehetetlen ötletnek" nevezte.
Csakhogy, ez megelőzően az EU-ba törekvő országnak alá kell írnia a blokkal egy úgynevezett stabilitási egyezményt - amit hátráltat, hogy Belgrád továbbra sem adja ki a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics boszniai szerb tábornokot. Az egyezmény aláírása után általában két évbe telik, mire megadják a jelölt státuszt, szemben a most meglebegtetett gy évvel.
A négy vezető EU ország tehát azt akarja jelezni, hogy komoly engedményre hajlandó Szerbia együttműködéséért cserébe.
A romák helyzete "összeurópai probléma"
Az EU-vezetők tanácskoznak még a globalizációról és a bevándorlásról, valamint első ízben a roma kisebbség helyzetéről. A Romániából érkezett romák elleni kemény olasz fellépés nyomán a tagállamok "összeurópai problémaként" említik a romákkal szembeni bánásmódot.