Az 1990-es szinthez képest öt százalékos széndioxidkibocsátás-csökkentést vállaltak 2012-ig a kiotói egyezményt aláíró országok 10 évvel ezelőtt.
A Bali szigetén hétfőn kezdődött kéthetes konferencia célja, hogy a világ országai a 2012 utáni időszak tennivalóit megvitassák, és egy - az egyezményhez hasonló - kötelező érvényű határozatot hozzanak.
Az országok többsége rájött már, hogy a globális felmelegedés felgyorsult, és az éghajlat soha nem látott mértékben változik. Olyannyira, hogy a közelmúltban az egyik nagy szennyező, Ausztrália bejelentette: mégis aláírja és ratifikálja a kiotói egyezményt. Az új ausztrál kormányfő fel is szólította az amerikai elnököt, hogy változtasson álláspontján.
A BruxInfo szakértője az InfoRádiónak elmondta: erre várni kell 2009-ig.
"Ausztrália is azért kezdett ebbe az irányba fordulni, mert ott is politikai változás érett meg. Az Egyesült Államokban is hamarosan elnökválasztás lesz. Ha egy Al Gore-hoz hasonló politikus veszi át a kormányrudat, akkor nagyon könnyen elképzelhető, hogy ez a radikális elutasító politika megfordulhat egy éven belül" - fogalmazott Fóris György.
Kilógnak a sorból
A legtöbb ország szerint viszont az Egyesült Államoknak azonnal be kell állnia a klímaváltozás ellen harcoló államok sorába. Erre egyelőre nincs sok esély, hiszen - túl azon, hogy az Egyesült Államok 1997 óta nem hajlandó ratifikálni a kiotói egyezményt - az amerikai delegáció a bali konferencián közölte: nem akar a klímaváltozás elleni harc útjába állni, de nem hajlandó aláírni olyan határozatot sem, amely konkrét kibocsátás csökkentési kötelezettséget ír elő számára.
A tanácskozás legfőbb célja így a legnagyobb széndioxid-kibocsátó Egyesült Államok meggyőzése, jóllehet legalább ilyen nagy veszélyt jelent Kína is, ahol szakértők szerint - kis túlzással - szinte naponta épülnek a széntüzelésű erőművek, hogy kielégítsék a rohamtempóban növekvő gazdaság energiaigényét.
Kérdés, hogy Kína és az Egyesült Államok nélkül mennyire lehet hatékony az Európai Unió harca. A közösség márciusban vállalta, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékra növeli az energiafelhasználáson belül a megújuló energiák arányát, és 20 százalékkal növeli az energiahatékonyságot.