Musarraf elnök pénteken megtartotta az első olyan kabinetülést, amelyen frissen letett hivatali esküje után immár civilként elnökölt.
Az ellenfelei által diktátornak kikiáltott államfő egyre többet beszél a demokráciáról. Csütörtökön közölte, hogy december közepén feloldja a szükségállapotot, most pedig azt mondta: fő feladatának a szabad, tiszta és átlátható választások megtartását tartja. A voksolást január 8-ra írták ki.
Legyen választási bojkott, vagy sem?
A pakisztáni ellenzéken közben kettészakadt. A két nagy rivális - mindketten egykori miniszterelnökök -, Bennazir Bhuttó és Nawaz Sarif ugyanis nem értenek egyet abban, hogy részt kell-e venni a választásokon.
Bhuttó közölte, hogy ha tiltakozásból is, de indul a voksoláson, míg a nála befolyásosabb Sarif a választás bojkottjára hívott fel.
A két ellenzéki vezető nem természetes szövetséges
Bhutto azt mondta, hogy az ellenzéknek egységesnek kell maradnia. Ha a bojkott mellett döntenek, akkor arról is meg kell állapodni, hogy mit tegyenek a választások után.
Kérdés, hogy a száműzetésből frissen hazatért riválisa mennyire gondolja úgy, hogy szüksége van a politikusasszony támogatására. Annál is inkább, mert Bhuttó is eredetileg azzal tért vissza hazájába, hogy szövetségre lép az elnökkel.
Musharraf ismét mainstream lesz?
Az ellenzék megosztottsága csak Musarrafnak kezdvez. A világi és terrorellenes nézeteiről ismert Bhuttó közelebb áll hozzá, míg a másik ellenzéki vezér, a vallásos-konzervatív értékrendet követő Sarif esküldt ellenségének tartja az őt puccsal megbuktató elnököt.
Az terror elleni harcban Musarrafra utalt Egyesült Államok üdvözölte az elnök ígéretét a szükségállapot feloldásáról. Dana Perino fehér házi szóvivő az alkotmányos jogok garantálására szólította fel az elnököt.