Miközben Washingtonban a demokraták egy része azért kampányol, hogy a lehető leghamarabb vonják ki az összes amerikai katonát Irakból, Bush elnök saját stratégiáját akarja igazolni.
Hazajöhetnek, mert javult a közbiztonság
A Fehér Ház szerint megkezdődhet a részleges csapatkivonás - de nem a kivonulás. Bush és katonai vezetők szerint ugyanis elérték a kívánt célt azzal, hogy az idén további 30 ezer katonát dobtak át a Közel-Keletre: Irakban javult a közbiztonság.
Amerikai parancsnokok arról beszélnek, hogy Bagdad egyes részein normalizálódik a helyzet, nem kis részben a korábbi lázadókkal kötött helyi szövetségek miatt.
Jobb későn, mint soha: Próbálnak nyitni a lakosság felé
A bírálatok nyomán változtattak magatartásukon is: azt mondják, hogy közvetlenebbek a lakossággal, amely így jobban segít nekik például az illegális fegyverraktárak felkutatásában.
Az elnök korábbi ígéretéhez híven így most - jövő nyárig - a mostani 167 ezerről 145 ezerre csökkentik az Irakba küldött amerikai katonák létszámát.
A részleges kivonással párhuzamosan az amerikaiak a harcról fokozatosan a "támogató" szerepére térnek át - ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik majd az iraki alakulatokra a rendfenntartásban.
Maradandónak bizonyulnak-e az eredmények?
Bush bírálói szerint kérdéses, hogy mit is ért el az erősítésekkel.
Az idén minden korábbinál több amerikai halt meg Irakban. A sííta dominanciájú iraki kormány továbbra is megosztott és nem tudja integrálni a szunnita politikai erőket. Az amerikaiaknak az egykori szunnita lázadókkal kötött együttműködési megállapodásai pedig csak tovább növelik a feszültséget a "hivatalos" szövetségessel, a választások nyomán felállt iraki kormánnyal.
Az is kérdéses, hogy az iraki Al-Kaida elleni harcra létrehozott alkalmi szövetségek a szunnitákkal meddig tarthatók fent: ezek a partnerek ugyanis nyugati szemmel nézve sokszor önkényes maffiavezéreknek tűnnek.