A flamand kereszténydemokraták és a liberálisok továbbra is képtelenek megegyezni három kérdésben: a gazdasági programban, a flamand és vallon országrészeknek adandó nagyobb önállóságban, valamint egy Brüsszelhez közeli választókörzet határaiban.
A megegyezés esélyeit rontja, hogy az utóbbi két probléma erősen megosztja a flamandokat és a vallonokat, az előbbi közösség több vezetője pedig azt sem bánná, ha megszűnne a 177 éve fennálló Belgium, és megalakulhatna az önálló Flandria.
Ezek után nem csoda, hogy a júniusi választásokon győztes flamand kereszténydemokrata pártvezér, Yves Leterme a legutóbbi hétvégén sem tudott megállapodni reménybeli koalíciós partnereivel.
Megfigyelők szerint, ha a következő napokban sem történik előrelépés, több politikus is kezdeményezi majd II. Albert királynál, hogy másnak adjon kormányalakítási megbízást.
Közben flamand képviselők azzal fenyegetőznek, hogy a parlament belügyi bizottságában megszavazzák az említett brüsszeli választókörzet felosztását, amit a vallonok ellenséges lépésként értelmeznének, így ez könnyen egy újabb lépés lehet a közös állam felbomlása felé.
Maga a miniszterelnök-jelölt valószínűleg nem nagyon bánkódna emiatt. Yves Leterme korábban ugyanis kifejtette: Belgiumból már csak a királyi család, a labdarúgó-válogatott és néhány sör maradt.
A politikus a vallonok ellenszenvét már egyszer s mindenkorra biztosította magának, amikor felvetette, hogy vajon miért haladja meg a franciául beszélők szellemi képességeit az ország többségi nyelvének, azaz a flamandnak az elsajátítása. Belgiumban egyébként mintegy hatmillió flamand és 4,5 millió vallon él.