Lehet-e kiskönyv egy szavazólap?

Infostart
2007. október 17. 06:10
Magyarországon újabb és újabb népszavazási javaslattal állnak elő a pártok és magánszemélyek. Az Országos Választási Bizottság előtt augusztusban több mint 60 kérdés várt elbírálásra. Úgy tűnik, ha népszavazásra kerül sor, akkor szinte áttekinthetetlenül sok kérdésre kell majd válaszolnunk. De hogyan csinálják mindezt a magyarországinál régebbi demokráciákban?

Az amerikai elnökválasztás idején több helyi kérdésben is népszavazást tartanak.

Tóth Zoltán választási szakértő az InfoRádióban elmondta: 2004-ben Chicagóban összesen 80 kérdést tettek fel a szavazóknak.

A kisebb könyv vastagságú szavazólapokon a választók az elnök személye mellett szavazhattak az új helyi seriffről és a halottkémről.

A szavazás ezért egy kicsit hosszadalmas volt, de az emberek türelmesen kivárták a sorukat, mert olyan kérdésekről kellett dönteniük, amelyek közvetlenül érintik őket.

Például az iskolaszékekről, az Egyesült Államokban ugyanis a szülőknek igen nagy befolyása van az iskolák irányítására.

De az elnökválasztással egy időben kérdezték meg az embereket arról is, hogy akarják-e, hogy az addig magántulajdonban lévő szépművészeti múzeum állami tulajdonba kerüljön.

Még egy valódi költségvetési kérdés is terítékre került: az emberek eldönthették, akarják-e a helyi adók 5 százalékos megemelését annak érdekében, hogy megvalósulhassanak az önkormányzat által tervezett beruházások.

Tóth Zoltán hangsúlyozta: a népszavazások szempontjából nagyon fontos volt az előzetes tájékoztatás. Az emberek például dönthettek egy helyi jogszabály esetleges kiegészítéséről is.

A módosítás természetesen nem szerepelt a szavazólapon, de előzetesen mindenki kézhez kapta azzal az értesítővel, amely a választási névjegyzékbe való felvételéről szólt.

Hanganyag: Litauszky Balázs


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást