Európa öregszik, és vagy a születési arány drámai megugrása, vagy az ellenőrzött bevándorlás adhat védelmet a hatalmas közpénzeket felemésztő nyugdíjbombával szemben.
De mi történik azokkal a harmadik ország-beliekkel, akik egy jobb élet reményében egy EU-tagállamba költöznek? Erre kereste a választ a most kiadott integráció-politikai index (Migrant Integration Policy Index), amely azt vizsgálja: milyen jogokkal bírnak a külföldiek a munkahelyükön, mik a letelepedés esélyei, csatlakozhat-e hozzájuk a családjuk és mit tesznek a hatóságok az előítéletek és a rasszizmus ellen.
Svédország a legjobb, Lettország a legrosszabb
A tanulmány úgy találta, hogy migránsnak Svédországban a legjobb és Lettországban a legrosszabb lenni. A sereghajtók között van Ciprus és Ausztria is, Magyarország pedig az alsó harmadban található.
A nagy EU tagállamok közül Olaszország érte el a legjobb helyezést. Megelőzte viszont egy újabb, de szegényebb tagállam, Portugália.
Nagy-Britannia, amely több százezer keleti dolgozó előtt nyitotta meg munkaerőpiacát, de ahol még mindig élénk vita folyik arról, hogy kézzel fogható hasznot hoznak-e a migránsok, a középmezőny élén található.
Magyarország nem könnyen ad állampolgárságot
A felmérés szerint Magyarországon a lakosság 1,3 százaléka külföldi. A legtöbben Romániából, Ukrajnából és Kínából jöttek. A tanulmány szerint a politikai döntéshozók vitái az utóbbi időkben főként a szomszédos országokból érkező kisebbségi magyarok integrálásáról szóltak.
Integrációs politika azonban, mint olyan nincs. A diszkrimináció ellenes magyar törvények erősebbek mint más országokban, ám a családegyesítés és az állampolgárság megszerzése költséges és nehéz. Ez utóbbi az egyik legszigorúbb Európában - jegyzik meg a szerzők.
Ausztria és Szlovákia keveset tesz a diszkrimináció ellen
A szomszédos Ausztriában és Szlovákiában viszont az index feleakkora pontszámot adott a diszkrimináció elleni védelemre, mint Magyaroszágon.
Ausztriában kifejezetten rossz a munkapiaci integráció. Nagyon nehéz elismerteni a külföldön szerzett képesítést, a továbbképzés pedig olyan költséges, hogy a migránsok hátrányba kerülnek. Az osztrákok egyharmada szerint ki kell toloncolni még azokat a külföldieket is, akik lakhatási jogot kaptak.