A török kormány reméli, hogy nem lesz szükség az észak-iraki invázióra

InfoRádió / MTI
2007. október 15. 18:15
A török kormány hétfőn úgy döntött, kéri a parlament hozzájárulását a török haderő észak-iraki kurd bázisok elleni műveletéhez, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a bevonulásra nem kerül sor.

"A kívánságunk az, hogy ne kelljen ehhez az eszközhöz folyamodnunk" - mondta Cemil Cicek kormányszóvivő, rögtön hozzáfűzve azonban, hogy "országunk, a térség fájdalmas realitása a terror realitása".

A török parlament előreláthatólag szerdán szavaz a kormány előterjesztéséről, amely, ha elfogadják, egy évre jogi alapot teremt az iraki katonai beavatkozásra. A török kormányszóvivő aláhúzta, hogy ha a török csapatok valóban bevonulnak Észak-Irakba, kizárólag a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei lesznek a célpontjai.

A PKK véres rajtaütések sorozatát hajtotta végre az elmúlt időszakban török katonai célpontok ellen Délkelet-Törökországban. Becslések szerint a szervezet háromezer embere bújhat meg az észak-iraki hegyekben.

Bírálat Iraknak

Cemil Cicek ismételten bírálta Irakot amiatt, hogy az arab ország szerinte nem lépett fel a saját területén a PKK-val szemben. A szóvivő egyúttal jelezte, hogy a bagdadi kormány egyik miniszter-helyettese kedden Ankarában tárgyal a kérdésről török illetékesekkel. Ugyanakkor török diplomáciai forrásból úgy tudni, Ali Babacan török külügyminiszter lemondta tervezett bagdadi útját.

Az Egyesült Államok előzőleg önmérsékletre intette NATO-beli szövetségesét a kurdok lakta Észak-Irakba tervezett invázióval kapcsolatban, mert attól tart, hogy a török katonai akció megingathatja Irak egyedüli viszonylag nyugodt vidékét, s a tágabb térségben is éreztetheti hatását.

Nyomás Erdoganra

A török közvélemény részéről erőteljes nyomás nehezedik Tayyip Erdogan miniszterelnök kormányára, hogy keményen lépjen fel a PKK-val szemben. Elemzők úgy ítélték meg, a hadműveletek megindítása sokkal valószínűbbé vált azzal, hogy múlt szerdán Washingtonban a kongresszus egyik bizottsága áldását adta egy határozattervezetre, amelyben népirtásnak nevezik az I. világháború idején az Ottomán Birodalomban élő örmények körében véghezvitt vérengzéseket.

Miután a törökök a hét végén tüzérségi tűz alá vettek egyes határmenti iraki területeket, az ottani kurd falvak lakossága az Egyesült Államokhoz fordult segítségért, kérve az amerikai haderő közbeavatkozását.

Rekordmagasságban az olaj ára

A feszültség következtében hétfőn rekordmagasságba emelkedett az olaj ára a világpiacon. (Az észak-iraki Kirkuk környéki kőolajmezők táplálják az Irakból kivitelre szánt olajat szállító, északi irányba vezető, Törökországon át húzódó vezetékeket.) A török líra csaknem két százalékot zuhant a nemzetközi piacon az amerikai dollárral szemben.

A török hadsereg egyik tábornoka ugyanakkor hétfőn azt mondta, egyelőre korai lenne a kurd lázadók elleni esetleges észak-iraki katonai akció időzítését és terjedelmét latolgatni.