A tüntetők egy buszból kirontva hatoltak be a nagykövetség főkapuján. Hat további tiltakozó egy kisebb falon átmászva jutott be a képviselet területére, ahol a zászlótartó rúdhoz láncolta magát, miközben egy tibeti lobogót lengetett. Negyed óra múlva megjelent az indiai rendőrség, több behatolót őrizetbe vett és a közeli rendőrőrsre szállított.
A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy Kínában egy szeptemberben hozott rendelkezés szerint a hivatalos szerveknek is hozzá kell járulniuk a tibeti vallási vezetők, a lámák kinevezéséhez. A lámák utódainak kiválasztását, köztük a dalai lámáét is évszázadokon át tibeti szerzetesek végezték. (A buddhista hit szerint az elhalálozott láma egy újszülöttben éled újjá, a gyerek megtalálása éveket igényelhet.)
Dordzsi Bhondup, egy tibeti ifjúsági szervezet vezetője, aki ott volt a tüntetésen, kijelentette, hogy a nemrégiben hozott pekingi döntés célja a dalai láma befolyásának aláásása.
India a tibeti menekültek egyik legfőbb befogadó helye azóta, hogy spirituális vezetőjük, a XIV. dalai láma 1959-ben az elvetélt tibeti felkelés leverése után Indiába ment önkéntes száműzetésbe, s Dharmszala városában telepedett le. India az utóbbi években mérsékelte a tibetiek ügyének támogatását, mert igyekezett javítani Kínához fűződő kapcsolatain.
Tavaly, amikor Hu Csin-tao kínai államfő Indiába látogatott, a hatóságok például számos intézkedést hoztak a tibeti aktivisták és tiltakozók tevékenységének korlátozására.