A tárgyalások évekkel ezelőtt kezdődtek meg a helyi kommunista szervezet gyanakvó vezetői, valamint a nem túl nagy, de folyamatosan növekvő katolikus közösség között. Végül egyetértés született arról, hogy a templom a város egyik új, külső kerületében épüljön meg.
Mindez hatalmas előrelépés a helyi közösségben, hiszen a város a kommunista párt egyik "szent helye". Itt volt a párt központi bizottságának székhelye 1937 januárjától 1947 márciusáig, a japán megszállás és a polgárháború idején.
A városban nagyjából 600-ra tehető a katolikusok száma, vezetőjük szerint azonban sokan lehetnek azok, akik eddig még titkolták vallási meggyőződésüket, a templom megépítése után azonban vállalni fogják azt.
Kínában az elmúlt évtizedben az egyház elnyomása és a hagyományos kínai hit feléledése volt jellemző. Sokan vannak, akik ugyan megőrizték vallásosságukat, ezt azonban csak az elmúlt években merték felfedni.
A buddhista és taoista hagyományokkal rendelkező országban azonban a keresztény vallások megjelenése igen különös. Mindez sokak szerint a kulturális és szociális változásoknak köszönhető, valamint annak az űrnek, amelyet a marxista ideológia összeomlása hagyott maga után.
A kormány adatai szerint a csaknem másfélmilliárd lakosnak otthont adó Kínában a protestánsok száma 16 millióra, a katolikusoké pedig 6 millióra tehető, azonban további milliók gyakorolhatják még a vallásukat úgy, hogy egyik közösség sem tartja őket számon.