A Levada-centr közvélemény-kutató cég "Mi lenne a legjobb Oroszországnak jövőre?" kérdésére a válaszadók 49 százaléka mondta azt, hogy ha Putyin lenne az elnök.
Az, hogy a polgárok nagy részét hidegen hagyja, hogy harmadik elnöki mandátumra az orosz alkotmány nem ad lehetőséget, jól kifejezi, milyen kétségekkel néznek a Putyin-éra utáni napok elé.
A megkérdezettek 12 százalék azonban már megbékélt az otthon igen népszerű elnök távozásával, de azt azért elvárja, hogy a leköszönő államfő adjon útmutatást, hogy kit válasszanak a helyére.
Putyin értésre adta, hogy leköszönése után is szeretne befolyással lenni az orosz politikára. Ennek egyik módja az lehetne, ha egy hozzá közelálló politikust nevezne meg utódjaként és támogatná megválasztását.
Egyelőre azonban az orosz közvélemény és a média csak találgatni tud. Felmerült a kemény megfogalmazásairól ismert Szergej Ivanov volt védelmi miniszter, ma első miniszterelnök-helyettes neve, aki a minap az új orosz utasszállító gép bemutatóját használta ki arra, hogy hazafias hangvételű beszédet mondjon.
Putyin azonban váratlanul leváltotta a kormányt és az addig ismeretlen Viktor Zubkovot kérte fel miniszterelnöknek. A politikus pár napos ismertség után már úgy fogalmazott, nem tudja kizárni, hogy indul az elnökségért.
A Putyin-pártiak tehát most nem tudják, ki lesz az elnök embere. Közben a Putyint pártoló több mint hatvan százalékkal szemben az orosz társadalom kevesebb mint egyharmada van azon a véleményen, hogy senki se szóljon bele a döntésébe.
A közvélemény-kutatók nem egyszerűen az orosz népre alkalmazott sztereotípia, a cáratyuska komplexussal magyarázzák az eredményt.
A válaszadók többsége ugyanis azt mondta, hogy a jelcini évek vége óta és Putyin kormányzása alatt sem sikerült visszaszorítani a korrupciót, sőt, egyesek szerint az még nőtt is.
Viszont az utóbbi években egyre többen vélekednek úgy, hogy csökkent a bürokraták és hivatalnokok befolyása a közéletre. A választók tehát attól tartanak, hogy maga a változás ténye újabb zavaros időket hozhat.