A közvélemény és a nemzetközi média figyelmét azonban az első nap George Bush amerikai elnök beszéde kötötte le, amelyben ismét a szabadság terjesztése mellett szállt síkra.
A januárban hivatalba lépett Ban Ki Mun számára ez főtitkári megbízatása első ENSZ-közgyűlése. A tanácskozáson a 91 tagállam közel 100 elnöke és miniszterelnöke vesz részt.
A főtitkár az esemény előtt azzal próbálta megerősíteni a - például az iraki háború előtt nem sok figyelemben részesített - intézmény tekintélyét, hogy a 21. században ismét az ENSZ az a globális fórum, ahol megállapodnak a megoldásokról.
Az egyik ilyen nagy téma a globális felmelegedés, amelyről épp hétfőn tárgyaltak a tagállamok környezetvédelmi miniszterei.
Bush szabadság-programjáról beszélt
Ban beszédénél nagyobb figyelem kísérte George Bush amerikai elnök felszólalását, aki a nemzetközi platformot ismét arra használta fel, hogy úgynevezett "Szabadság-programját" ismertesse.
Bush az ENSZ alapokmányát idézve arról beszélt, hogy még egy sor országban nem tisztelik az emberi jogokat, ezek megsértői közé sorolta az Irakban és Afganisztánban a nyugati szövetségesek ellen harcoló lázadókat.
"Minden civilizált ország kötelessége, hogy segítsen Libanon, Afganisztán és Irak népének" - mondta. Hozzátette, hogy Belarusz, Észak-Korea, Szíria és Irán olyan brutális rezsimek, amelyek nem tartják tiszteletben az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatát. Amikor Kubát említette, a havannai delegáció kivonult a teremből.
Szankciók a burmai junta ellen
A korábban vártakkal szemben Bush épphogy csak megemlítette Iránt és a nemzetközi híradásokra figyelve inkább Burmával foglalkozott, ahol a legutóbbi hírek szerint a katonaság is megjelent az utcákon, miközben házi őrizetéből börtönbe vitték Ang Szan Szu Csi ellenzéki vezetőt.
Bush bejelentette, hogy az Egyesült Államok további szankciókat vezet be a burmai katonai juntával szemben, amelyről azt mondta: 19 éve megfélemlítéssel irányítja az országot.
Ahmedinedzsád is felszólal
A program szerint a felszólalók közt van Nicolas Sarkozy francia elnök és Mahmud Ahmedinedzsád iráni államfő is, aki a New York-i Columbia Egyetemen tartott előadásában megkérdőjelezte a szeptember 11-i támadások hivatalos verzióját és a Holokausztot, ugyanakkor tagadta, hogy országa atomfegyverhez akarna jutni.