Tavaly decemberben a belga állami televízió megszakította adását és drámai bejelentkezésben közölte: Flandria kiválásával megszűnt a hivatalosan háromajkú - flamandul, franciául, és németül beszélő -, a XIX. században létrehozott királyság.
A televízió illetékesei akkor azzal indokolták a szokatlan viccet, hogy vitát akartak provokálni az ország egységét fenyegető függetlenségi mozgalmakról.
Az akkor - kinek-kinek ízlése szerint rosszízű, vagy jópofa - viccen ma már senki sem nevetne: az utóbbi hónapok belpolitikai válsága nyomán akár komolyan is felmerülhet: hosszú távon együtt maradhat-e az ország?
Egymás mellett, nem egymással
Dominik Minten, a holland nyelvű De Standaard elemzője szerint igenis létezik belga identitás, ami leginkább sportesemények, vagy nemzeti tragédiák (például egy uralkodó halála) idején nyilvánul meg.
Az újságíró szerint a flamandok és a vallonok inkább egymás mellett, mint egymással élnek Belgiumban. "Nem nézzük egymás televíziós műsorait, nem olvassuk egymás lapjait, és nem nagyon ismerjük egymás hírességeit. És ezt rendben lévőnek tartjuk" - tette hozzá Dominik Minten.
Az újságíró szerint ugyanis egészen addig, amíg csak egymás mellett élnek, nincsenek gondjaik, melyek akkor kezdődnek, ha valamilyen ügyben együtt kell működniük.
Hosszú távon pesszimisták a belgiumiak
Idén márciusban a két legnagyobb belgiumi lap, a holland nyelvű De Standaard és a francia nyelvű Le Soir végzett kérdezett meg 2000 embert Belgium jövőjéről.
A kérdésre ("Létezik-e majd Belgium tíz év múlva?") a megkérdezettek 90 százaléka nemzetiségi hovatartozástól függetlenül igennel válaszolt. Amikor viszont 2050-es dátummal kérdezték ugyanezt, akkor az emberek fele már nemmel felelt.
Ráadásul augusztusban újabb közvéleménykutatást tartottak, melyen a megkérdezettek flamandok 38 százaléka úgy vélte, hogy Flandriának függetlenednie kellene - írta a De Standaard újságírója.Hasonlóképpen vélekedett a Le Soir munkatársa, Beatrice Delvaux, aki szerint ha pár éve kérdezték volna arról: lehetséges-e Belgium kettészakadása, csak nevetett volna a kérdező naivitásán. "Az elképzelhetetlen pár hónap alatt lehetségessé vált" - írta az újságíró.
Beatrice Delvaux szerint Belgium kettészakadása borzasztó szimbóluma lenne Európának, hiszen az ország nem csupán a kontinens szívében fekszik, de fővárosa, Brüsszel egyben az unió egyik központja is.
Sok ok a szétválás mellett, egyetlen ellene
"Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a helyzetet és félretesszük a szimbólumokat, egy kegyetlen tény marad: a szétválásnak jó okai lennének, miközben a feszültségek és a konfliktusok mélyen beágyazódtak" - véli a Le Soir munkatársa.
Az újságíró szerint az ország kettészakadásának egyetlen nagy akadálya az, hogy - szemben például Csehszlovákia felbomlásával - nagyon nehéz lenne véghezvinni.
Brüsszel, a gordiuszi csomó
A gordiuszi csomót Brüsszel jelenti, amely francia nyelvű fővárosként flamand területen fekszik, ami alaposan megnehezítené a szétválást.
"A flamandoknak komolyan végig kell gondolniuk, hogy elvágják-e az őket a világhoz fűző igazi kapcsot, hiszen a flamand identitás megteremtése milliárdokba kerülne" - vélte Beatrice Delvaux.
"Amit elvetettünk, le is kell aratnunk, de ez a hozzáállás nem ígér túl sok nyugalmat vagy békét a két félnek" - írta a Le Soir újsáígrója, hozzátéve: új párbeszédre lenne szükség a két politikai fél között.