A kijelentést utóbb bírálta Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, s most kedden, Kouchnerrel közösen tartott sajtóértekezletén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is "nyugtalannak" mondta magát a háború kockázatának emlegetése miatt.
"Mindent meg kell tenni a háború elkerülésére. Tárgyalni kell, tárgyalni és tárgyalni, szakadatlanul, s nem félve a visszautasítás lehetőségétől" - mondta Kouchner az orosz külügyminiszterrel folytatott moszkvai megbeszélése után.
"Még azt is mondtam, hogy a háború lenne a legrosszabb megoldás. Nem lehet nálam békésebben nyilatkozni - de az sem szabad, hogy homokba dugjuk a fejünket" - magyarázkodott a francia diplomácia vezetője. Kouchner egyben új szankciókat sürgetett Irán ellen, hogy ezzel is mutassák: a nemzetközi közösség valóban komolyan elszánta magát, hogy békés úton, de rendezze az iráni atomprogram miatt kialakult válságot.
Szergej Lavrov a sajtóértekezleten leszögezte: Oroszország nyugtalankodik amiatt, hogy számos információ szerint egyesek komolyan fontolgatnak katonai akciókat Irán ellen. "Nehéz lenne előre megmondani, milyen következményeik lennének ezeknek a térségre nézve" - mondta. Egyben bírálta azt, hogy egyes országok önhatalmúlag, az ENSZ keretein kívül is szankciókat hoznak Irán ellen. "Ha megállapodtunk abban, hogy közösen dolgozunk, akkor mire jók az egyoldalú szankciók?" - tette fel a kérdést.
Lavrov egyben óva intett Koszovó függetlenségének esetleges egyoldalú elismerésétől, mondván, hogy ez láncreakciót indítana el a világban. Moszkva a Koszovó függetlenségét elvető szerb álláspontot támogatja, s az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vétófenyegetésével egyelőre meg tudta akadályozni, hogy a testület döntsön a tartománynak végső soron függetlenséget javasló, a volt finn elnök, Martti Ahtisaari által kidolgozott tervezetről.