Háború robbanhat ki Iránnal - ezt ezúttal nem egy amerikai héja mondta, hanem meglepő módon a francia diplomácia vezetője.
Párizs az iraki háborút megelőzően látványosan szembeszállt Washingtonnal, amit egyes amerikai körökben egyenesen árulásnak vettek.
Bernard Kouchner, a Washington felé nyitó Nicolas Sarkozy elnök új külügyminisztere egy tévés beszélgetésben azonban most azt mondta: "Ez a jelenlegi legkomolyabb válság a világon. Fel kell készülni a legrosszabbra, és a legrosszabb a háború. Ha Teheránnak atomfegyvere lenne, az az egész világra fenyegetést jelentene. Viszont mindvégig tárgyalni kell".
Míg Washington már gyakorlatilag közvetett háborút vív Iránnal, Teheránt vádolja ugyanis az Irakban szolgáló katonái elleni merényletek egy részének megszervezésével, addig Franciaország, Nagy-Britannia és Németország az utóbbi években tárgyalásokon próbálta lebeszélni Iránt a teljesen önálló atomprogramról.
Ahmedinedzsád iráni elnök azonban azt mondja: országa elektromos áramot akar termelni, és semmilyen nemzetközi szerződés nem tiltja, hogy Iránnak - szavai szerint - békés célú atomprogramja legyen, és hogy saját maga finomítson ehhez uránt.
Teherán washingtoni bírálói megjegyzik, hogy az olajban gazdag országnak nem létszükséglet, hogy atomerőművei legyenek.
Az Egyesült Államok, és most már egyre inkább az európaiak is arra gyanakszanak, hogy Teherán a térség meghatározó hatalmává akar válni, és ehhez atomfegyvert akar magának.
Kouchner, akihez képest a hétvégén még a washingtoni Pentagon is békülékenyebbnek tűnt, azt mondta: nem világos, hogy megtámadják-e Iránt, de minden lehetőségre fel kell készülni.
A háborús fenyegetés mellett azt is kilátásba helyezte, hogy az Európai Unió, az ENSZ-től függetlenül szankciókat vezethet be Teheránnal szemben. Arra sürgette például a Total és a Gaz de France energiacégeket, hogy tartsák távol magukat Irántól.