Jogi eszközökkel jelenleg nem lehet megállapítani, hogy melyik államhoz tartozik az Északi-sark - mondta az InfoRádiónak Valki László nemzetközi jogászprofesszor annak kapcsán, hogy Kanada és Oroszország is igényt tart a területre.
Az egyetemi tanár kifejtette, hogy a nemzetközi jog a partvonaltól kétszáz mérföldes távolságban ismeri el a birtoklást. A vízen és a víz felszíne alatt kizárólag gazdasági övezet érvényesül, beleértve a kontinentális talapzatot is - tette hozzá.
A vita arról folyik, hogy meddig nyúlik a kontinentális talapzat - hangsúlyozta a nemzetközi jogászprofesszor.
Oroszországnak 2001-ben volt egy kérése arra vonatkozólag, hogy ismerjék el, a talapzat Északi-sarkig terjedő része Szibéria folytatása - közölte Valki László.
Úgy lehetne meghatározni, hogy melyik országhoz tartozik az Északi-sark, ha az 1982-es tengerjogi egyezmény értelmében megegyeznének abban, hogy milyen mértékig fogadják el az orosz követelést - mondta az egyetemi tanár.
Valki László szerint diplomáciai versenyfutás zajlik, amely során a felek jelképes gesztusokat tesznek. Ilyen volt a kanadai kormányfő kirándulása, valamint az orosz zászló kitűzése is - emelte ki.
A nemzetközi jogászprofesszor hozzátette, hogy Kanada az 1950-es években jelentette be igényét a területre, és ha ez ellen senki sem tiltakozik száz éven belül, az Északi-sark az övék marad.
Zajlanak az események
Az orosz mini-tengeralattjárók akciója - orosz zászlót juttattak az Északi-sark alatti tengerfenékre - válaszlépésre késztetett több, az északi területek kiaknázásában érdekelt államot is.
Dánia bejelentette, hogy expedíciót indít a térségbe, amelynek feladata az lesz, hogy kimutassák: a Jeges-tenger alatt húzódó Lomonoszov-hátság összeköttetésben van a (Dániához tartozó) Grönlanddal, azaz a sziget folytatása az Északi-sark alatti tengerfenéknek. Ebben az esetben Koppenhága a tengerjogi konvenció értelmében jogot formálhat a pólusig terjedő területre.
Néhány órával később Kanada közölte, hogy két új katonai létesítményt, egy kiképző központot és egy mélyvízi kikötőt létesít az Északi-sarkvidéken, hogy ezzel is alátámassza felségjogát a vitatott térségben.
A felsorolt államok mellett az Egyesült Államok és Norvégia formál jogot az arktikus tengerfenékre, amely különböző tanulmányok szerint a Föld még feltáratlan kőolaj- és földgázkincsének 25 százalékát rejti.
Hanganyag: Nagy Tamás