63 milliárd dollár - ekkora értékben növeli Washington a fegyvereladásokat közel-keleti szövetségesei körében. A legtöbbet, 30 milliárd dollárnyi eszközt Izrael kapja, Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein és Omán 20 milliárdon osztozkodik, Egyiptom pedig 10 év alatt 13 milliárd dollárnyi amerikai haditechnikához jut.
A washingtoni Fehér Ház mindezt Condoleeza Rice külügyi és Robert Gates védelmi miniszter közös közel-keleti körútja előtt jelentette be - így Rice-ra hárult a feladat, hogy elmondja, miért lesz jó, ha több fegyver - például műholdas célkövető-rendszert használó bomba - kerül a feszült térségbe.
A külügyminiszter szerint azért, mert az érintett államok így eredményesebben tudnak fellépni a szélsőségesek és a terrorizmus ellen. "A mérsékelt erőket erősítjük meg az al-Kaidával, a Hezbollahhal, Szíriával és Iránnal szemben" - mondta Rice.
Szkeptikusabb kommentátorok szerint azonban azért, hogy az érintett államok adjanak több támogatást Iraknak, és segítsenek Irán elszigetelésében. Amerikai illetékesek nem mondták el, hogy a fegyverügylet mekkora részben segély és mekkora részben vásárlás, bár például Szaúd-Arábia hagyományosan fizet az amerikai fegyverekért.
Ez utóbbival azonban egyre komplikáltabb Washington viszonya: Rice és Robert Gates védelmi miniszter szaúdi látogatását például az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Zalmay Halilzad is bírálta, és azt mondta: a szaúdiak alá akarják ásni az iraki kormányt.
Közben Irán azzal vádolta meg az amerikaiakat, hogy egymás ellen akarják fordítani a közel-keleti országokat. Rice azonban azzal vágott vissza, hogy Irán az az ország, amely leginkább fenyegeti az amerikai érdekeket a Közel-Keleten.
Hanganyag: Szvetnik Endre