Ritka, hogy egy ország maga kezdeményezze, hogy töröljék a világörökségből műemlékeit, településeit, vagy különleges térségeit, vagy hogy legalábbis ne tiltakozzon vehemensen az efféle tervek ellen.
Omán azonban pontosan ezt tette az UNESCO legutóbbi ülésén, amikor megerősítette, hogy 90 százalékkal csökkentette az arab nyársas antilop számára fenntartott terület nagyságát.
A különleges faj egyedeinek száma tizenhárom év alatt közel hetedével csökkent, és immár csak néhány tucatra tehető - jegyezték meg szakemberek. Az UNESCO-nak ugyanakkor nincs befolyása a kihalással fenyegetett fajok védelmére, így csak annyit tehetett, hogy levette a területet a listáról.
Tudósítók megjegyzik, hogy Omán egy olajlelőhely feltárásának reményében mondott le a világörökségi besorolásról.
Nem tudni, hogy hasonló sorsra jut-e több Kínában található műemlék, de az UNESCO aggodalmát fejezte ki a tibeti Potala-palota kapcsán, amelyet egyre több, jellegtelen, modern épület vesz körül. A szervezet emellett megemlítette a pekingi császári palotát, a szokatlan formájú Ég Templomát, és a városon kívül található Nyári Palota komplexumot is.
Az UNESCO ugyanakkor felvette a védett listára a műemlékekben roppant gazdag iraki Szamarra városát - bár nem említette meg, hogy a sííták szent helye, - amelyet a szektás háború pusztítása fenyeget.
Hosszú idő után a világörökség részévé nyilvánították a sydney-i operaházat, egy japán ezüstbányát, a mogul uralkodók által épített Vörös Erőd komplexumot Új-Delhiben, és a niszai erődöt Türkmenisztánban.
Európában a többi között a Kárpátok erdői, egy Genf melletti szőlőültetvény, egy ottomán kori boszniai híd és Korfu óvárosa vált a Világörökség részévé.