Duray Miklós az SME pozsonyi napilap internetes portáljának adott interjúban - a párton belüli harcok mellett - kitért arra is, hogy pártja a Benes dekrétumok aktáinak újbóli megnyitására készül.
A második világháború idején a német-magyar kollektív bűnösség elve, és a szláv nemzetállam megteremtésének szándéka szerint Eduard Benes csehszlovák elnök rendeletben fosztotta meg a németeket és a magyarokat állampolgárságuktól. Sok felvidéki magyart elbocsátottak a közhivatalokból, majd a magánszférából, sok embert börtönbe zártak és kitelepítettek.
A párt alelnöke az InfoRádiónak pontosította nyilatkozatát, és azt mondta: napirenden kell tartani a 62 éve aktuális kérdést.
Duray Miklós szerint az anyaországban az állampolgárok és a politika eltérően vélekedik a Benes-dekrétumokról. A politikus azt mondta: az állam alkotmányos mulasztásban van.
"Én úgy tudom, hogy a civil szférában más az álláspont, mint a kormányzatiban. Ez utóbbiban nem tudom, hogy van-e egyáltalán álláspont. A civil szférában sok szervezet van, amelyik tömöríti a kitelepített magyarokat, és van még egy probléma, hogy Magyarország alkotmányos mulasztásban van a kitelepítettek kárpótlásával kapcsolatban" - fogalmazott a politikus.
Duray Miklós szerint ugyanakkor Csehországnak és Szlovákiának is kárpótlási kötelezettségei vannak.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke szerint a Felvidéken sokkal inkább személyi autonómia képzelhető el, mint kulturális. A politikus - utalva Szlovákia berendezkedésére - azt mondta, a demokrácia lehet egy többség közönséges diktatúrája is.