Edvard Benes volt csehszlovák elnök dekrétumai képezték az alapját annak, hogy közvetlenül a háború után több millió német - és magyar - vált politikailag és gazdaságilag jogfosztottá, s kollektív bűnösnek nyilvánítva - atrocitásoktól kísérve - kénytelen volt elhagyni Csehszlovákiát. A németek zöme a mai Németország déli részén telepedett le.
Edmund Stoiber hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumok ellentétesek az európai joggal, szellemmel és kultúrával. Leszögezte, hogy az Európai Unió alapértékeit az emberi jogok, a szabadság, az igazság, s a hazára való jog jelenti, a kontinens jövőjét ezekre az oszlopokra kell építeni, nem pedig elüldözésekkel kapcsolatos dekrétumokra.
A bajor vezető, aki szeptember végén távozik mind a tartományi kormányfői, mind pedig a pártelnöki tisztségből, éles szavakkal kritizálta Václav Klaus cseh államfőt a szudétanémeteket támadó, korábbi kijelentései miatt.
"Klaus nem állít igazat, amikor azt hangozatja, hogy a szudétanémetek valódi célja a német-cseh kapcsolatok megzavarása" - jelentette ki a több tízezres tömeg előtt a konzervatív német politikus, hangsúlyozva, hogy éppenséggel ennek ellenkezője az igaz.
Stoiber a Benes-dekrétumokat "nem tolerálható jogtalanságnak" nevezte, amelyeket még mindig nem helyezték hatályon kívül.
"Előfeltételek nélküli, tisztességes párbeszédet" javasolt a cseh fél számára a még tisztázatlan kérdések megoldása érdekében. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Prága mindeddig elutasította az ilyen jellegű javaslatokat.
Értesülések szerint a szudétanémetek idei találkozójára meghívták Mirek Topolánek cseh kormányfőt is, ő azonban a meghívást elutasította. Topolánek indoklásként állítólag azt hozta fel, hogy jelenléte nem segítette volna elő a cseh-német kapcsolatok javítását.