A Christian Aid segélyszervezet szerint a klímaváltozás miatt a vízért folytatott küzdelem további konfliktusokat okoz majd, és a második világháború utáni legjelentősebb elvándorlási hullám indul meg.
Európában ez már most is érezhető, különösen a tengerparttal rendelkező országokban.
A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre például ezrével érkeznek túlzsúfolt hajókon a nyugat-afrikai bevándorlók, akik közül nagyon sokan a tengerbe vesznek az átkelés során. Hasonló a helyzet az olasz partoknál is.
Magyarországot általában tranzitországként használják a bevándorlókat Nyugat-Európába juttató embercsempészek.
A most kiadott jelentés ugyanakkor aláhúzza, hogy az úgynevezett erőletett migráció leginkább a fejlődő világot sújtja majd.
Harc a földért és a vízért
Az egyik példa Szudán, és azon belül is a darfúri régió - az ottani konfliktust a világ legsúlyosabb humanitárius válságaként írják le.
A hatalmas áldozatokkal járó darfúri harcok okait és az ottani csoportok ellentétét nem lehet egyszerűen leírni, de annyi bizonyos, hogy a termőföldhöz és vízhez való hozzáférés lényeges tényező.
A jelentés a veszélyeztetett országok között említi Kolumbiát, Mianmart (Burma) és Malit. A latin-amerikai országot sújtó belső konfliktus és erőszakos földfoglalások miatt a lakosság nyolc és fél százaléka volt kénytelen elmenekülni otthonából az elmúlt húsz évben.
Maliban az utóbbi harminc évben drámai módon csökkent az esős napok száma. Közel másfélmillió vidéki költözött emiatt a fővárosba, de sokan inkább Európában próbálkoznak.
A szárazabb éghajlat miatt kialakuló aszály és vízhiány miatt jelentős tömegek válnak úgynevezett belső menekültté, akik ugyan saját országukban maradnak, de a nemzetközi szervezetek kevésbé tudnak segíteni rajtuk. Migrációjuk ugyanakkor olyan válságokat okozhat, amelyekre egy idő után már a külvilágnak is reagálnia kell.