A hírt Kandahár tartomány kormányzója is megerősítette, és újságíróknak elmondta, hogy Dadulla holtteste Kandahárban található. A tálib vezér halálának körülményeiről nem közölt részleteket, a Padzsvok afgán hírügynökség azonban úgy értesült, hogy Dadullát vasárnapra virradóra ölték meg a NATO-erők és afgán hadsereg közös katonai offenzívája során Szangin és Nahri Szarrádzs körzetében.
Később ugyancsak a Padzsvok számolt be arról, hogy a kandahári tartományi kormány épületében újságíróknak és helyi lakosoknak vasárnap megmutatták Dadulla holttestét.
Hihető állítás
Az amerikai hírügynökség tudósítója szerint a Dadullával készült korábbi tv-interjúk és a tálibok propaganda-filmjei alapján hihetőnek látszik, hogy valóban az ő holttestét mutatták be. A NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF) nem erősítette meg Dadulla halálhírét, de hihetőnek minősítette.
A tálibok szóvivője viszont "propagandának" nevezte a bejelentést. Zabizulla Mudzsahid egyben közölte, hogy bemutatnak a sajtónak egy hangfelvételt, amely a közelmúltban készült Dadullával.
Dadullát a dél-afganisztáni katonai hadműveletek parancsnokának tekintették.
Brutális gerillavezér
A féllábú, brutalitásáról ismert vezérről az a hír járta, hogy közeli kapcsolatban van a tálibok legfőbb, szökésben lévő vezetőjével, Omár mollával. Dadulla emberei tartották márciusban két hétig fogságban Daniele Mastrogiacomo olasz újságírót, akit március 19-én végül öt tálib szabadon bocsátása ellenében engedtek el.
Az afgán hatóságok azzal is vádolták Dadullát, hogy 2003-ban ő adott parancsot a Nemzetközi Vöröskereszt svájci képviselőjének megölésére. 2006-ban ismét hallatott magáról, amikor 100 kiló aranyat ígért annak, aki megöli a nagy vihart kiváltott Mohamed-karikatúrák szerzőit.
Omár üzen
Halálhírét már többször bejelentették, de a tálibok mindig cáfolták. Dadulla legutóbb április 25-én jelent meg, az Al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak adott interjúban arról beszélt, hogy Oszama bin Laden, az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat vezetője él.
Közben Omár molla üzenetben szólította fel az iraki és afganisztáni muzulmánokat, hogy tegyék félre etnikai, vallási és törzsi ellentéteiket és egyesüljenek az amerikaiak ellen.