David Halberstam a The New York Times vietnami tudósítójaként vált ismertté az 1960-as évek elején, még a konfliktus kezdetekor.
A tekintélyes lap azután figyelt fel rá, hogy nagy szociális érzékenységre utaló riportokat készített Mississippi és Tennessee állambeli újságoknak az amerikai fekete polgárjogi mozgalom kibontakozásáról.
1972-ben a Legjobbak és a legragyogóbbak (The Best and The Brightest) című nagy hatású könyvében írta meg az Egyesült Államok vietnami beavatkozásának történetét és hátterét.
Később is gyakran foglalkozott háborús témákkal: 2001-ben a Háború békeidőben: Bush, Clinton és a tábornokok (War In Time of Peace: Bush, Clinton and the Generals) című munkáját az 1990-es délszláv háborúknak, Koszovónak, Szomáliának és Ruandának szentelte.
2002-ben a Tűzházzal (Firehouse), a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról szóló könyvével vívott ki elismerést magának.