A Vlagyimir Putyin orosz elnök régi ellenfelének számító üzletember azzal verte ki a Kremlnél ismét a biztosítékot, hogy múlt héten kijelentette: erőszakkal kell megdönteni az orosz rendszert, és már lépéseket is tett a puccs megszervezése érdekében. A kérdésre, hogy forradalmat tervez-e, határozott igennel válaszolt.
A londoni orosz nagykövet szerdán közölte: elkerülhetetlenül megromlanak a brit-orosz kapcsolatok, ha Nagy-Britannia nem lép fel sürgősen Borisz Berezovszkij ellen.
A nagykövet elmondta azt is: levelet írt John Reid belügyminiszternek, amelyben hangsúlyozta, mennyire komolyan veszik ezt az ügyet Moszkvában. A nyomaték kedvéért Jurij Fedotov a levélhez csatolta az orosz főügyész Berezovszkij elleni letartóztatási parancsának másolatát is.
"A gyors megoldás segíthet tovább fejleszteni a két ország kapcsolatát, a cselekvés hiánya ugyanakkor befolyással lehet a kapcsolatokra, és új helyzetet eredményez" - írta a nagykövet.
Ha nincs is szoros kapcsolat a történések között, a brit hatóságok szerdán már a második eljárást kezdték meg az üggyel összefüggésben: a rendőrség már korábban vizsgálni kezdte, vajon az üzletember puccsra vonatkozó kijelentésével megsértette-e a terrorizmus elleni törvényt, a bevándorlási hivatal pedig azt teszi mérlegre, érintik-e a legutóbbi fejlemények Borisz Berezovszkij menekültstátusát.
A sokadik konfliktus
Az elemzők egyetértenek abban, hogy az ügy jelentős befolyással lesz a két ország kapcsolatára, különösen, hogy London és Moszkva számos kérdésben eltérő álláspontot képvisel, az iráni atomprogram kezelésétől kezdve a koszovói rendezésig.
Az oroszokat ráadásul számos nyugati lépés is irritálja, különösen azok, amelyek a Moszkvában "közelkülföldnek" tekintett volt szovjet tagköztársaságokat érintik: ilyen a balti államok NATO-tagsága, az ukrajnai és grúziai politikai fordulat.
Legutóbb az amerikai rakétavédelmi rendszer Csehországba és Lengyelországba telepíteni tervezett elemei borzolták az orosz politikai elit idegeit, márciusban Vlagyimir Putyin a hidegháború vége óta példátlanul kemény beszédben ostorozta az elképzelést.
David Clark, a brit külügyminisztérium korábbi munkatársa ugyanakkor óvott attól, hogy országa reagálását a Kreml megtorlásától való félelem motiválja. Szerinte az a legjobb politika, ha London őszintén kifejti, miért nem akarja kiadni Borisz Berezovszkijt - az üzletembernek ugyanis aligha lenne esélye tisztességes bírósági eljárásra Oroszországban.
Borisz Berezovszkij egyébként mintegy 850 millió fontos (mintegy 300 milliárd forintos) vagyonnal rendelkezik, és komoly politikai befolyással is bírt Oroszországban, mielőtt önkéntes száműzetésbe kényszerült.
Az orosz hatóságok már többször kérték Londontól Borisz Berezovszkij kiadatását, ezt azonban a brit törvények nem teszik lehetővé mindaddig, amíg az üzletembert meg nem fosztják a menekült státustól.