Az eset kapcsán az E.ON egyik vezetője elmondta, a múltban is áramtalanították a vezetéket luxus-óriáshajók áthaladásakor az Ems folyón és akkor ez nem járt semmilyen következménnyel.
Eredetileg a hőmérséklet hirtelen lehűlésével és a hálózat ebből fakadó túlterheltségével próbálták indokolni a Nyugat-Európa jelentős részét sújtó átmeneti áramkiesést.
Hétfőn reggel azonban a legnagyobb német energiaszolgáltató cég, az E.ON egyik elnökségi tagja közölte, hogy az Északi-tengerre tartó Norwegian Pearl nevű luxus-tengerjárót akarták teljesen veszélytelenül átengedni az Ems folyón és ezért átmenetileg áramtalanították a csatorna feletti nagyfeszültségű vezetéket.
Utalt arra, hogy ezt rutin-intézkedésnek tekintették, ugyanis a lépés eddig nem váltott ki a szombat estihez hasonló láncreakciót, amelynek okát még nem derítették ki. Az átmeneti lekapcsolás következtében ezúttal túlterheltség lépett fel a többi vezetékben és ez okozta a nemzetközi méretű rövidzárlatot.
Franciaországban a lakosság közel 10 százalékát érintette a kiesés, de hasonló áramszünet volt Olaszország, Belgium, sőt Spanyolország egyes területein. Néhány percre sötétbe borult több német tartomány is.
A rövidzárlat a német vasútra is súlyos csapást mért, mert több mint 100 expressz vonat leállt a nyílt pályákon és zavar lépett fel a csatlakozásokban is. Átmenetileg megbénult a kölni repülőtér forgalma is, mert az áramfejlesztő aggregátorok üzembe helyezése csaknem negyed órát vett igénybe.
Romano Prodi olasz kormányfő a nemzetközi hálózatban fellépett rövidzárlatot kommentálva közös európai áramszolgáltatási hatóság létrehozatalát sürgette.
Később Kóka János magyar gazdasági miniszter is hasonló álláspontra helyezkedett és utalt arra, hogy november közepére Budapestre hívta a kelet-közép-európai országok energetikai kérdésekben illetékes minisztereit.