Az olajvezeték eredetileg tervezett nyomvonala mindössze 800 méterre vezetett a világ legnagyobb édesvizű tavától, így egy esetleges csőtörés katasztrofális következményekkel járhatott volna a vidék egyedülálló ökológiai rendszerére.
A terv ellen számos környezetvédelmi szervezet, köztük a Greenpeace is felemelte a szavát, és az utóbbi hetekben Oroszország sok városában tüntettek a projekt ellen.
A csőtörés veszélyét növeli, hogy a vidéken gyakoriak a kisebb-nagyobb földrengések. Szakértők szerint egy baleset nyomán visszafordíthatatlanul károsodna a Bajkál-tó és környékének élővilága.
A Bajkál-tavat az Unesco a világörökség részének nyilvánította, mivel a tó és környéke olyan állat- és növényfajok ezreinek ad otthont, amelyek kizárólag itt élnek.
Ezek egyike a távol-keleti leopárd, amely a világ legritkább nagymacskája, becslések szerint mindössze harminc él a vadonban.
Negyven kilométeres kitérő
Az orosz elnök a szibériai régiók kormányzóival tartott ülésén utasította a Transnyeft állami olaj- és gázvezeték-monopóliumot arra, hogy a közép-szibériai Tajsettől a Japán-tenger partján fekvő Nahodka kikötővárosig húzódó csővezeték kerülje el a Bajkál-tó vízgyűjtő medencéjét.
Előzőleg Vlagyimir Putyin meghallgatta Nyikolaj Laverov, az Orosz Tudományos Akadémia alelnökének szakvéleményét, aki szerint a vezetéket a tóparttól negyven kilométerrel északra kellene vezetni ahhoz, hogy egy baleset esetén kiömlő olaj ne a Bajkál-tó felé folyjon.
Az orosz államfő elfogadta a javaslatot, és ennek figyelembevételére utasította a Transnyeftet. A vállalat vezetője szerint a módosítás megtervezése másfél-két hónapot vehet igénybe.
A Greenpeace oroszországi szervezete üdvözölte az orosz elnök döntését.
Ez az összes orosz civil szervezet győzelme, nemcsak a zöldeké - értékelt Andrey Petrov szóvivő.