Budapesten is elindul az új ügyeleti rendszer. Azért maradt a végére, mert ez egy nagyon más káposzta, mint az ország többi része?
Bizonyos szempontból ez más terület, mint az ország többi része, akár tömegközlekedés szempontjából is, hiszen könnyen el lehet jutni, éjszakai járatok vannak, taxiszolgáltatás van éjjel-nappal. Ez nem minden vidéki településen és nagyvárosban igaz, tehát ez biztosan befolyásolta a mi gondolkodásunkat, de akár az is, hogy egészen más kórházi és fekvőbeteg-struktúra van, és mi alapvetően az ügyeleti pontokat vidéken is úgy igyekszünk kialakítani, hogy az a kórházzal, a mentőállomással és a betegigényekkel legyen összhangban. Itt több kórház van, több sürgősségi osztály van, mindezeket kellett összegyúrjuk. A tapasztalat megvolt, hiszen 137 éve működtetjük a mentést Magyarországon, és az elmúlt évtizedekben is több mint száz ügyeleti szolgáltatót irányítottunk. Több mint 914 ezer beteget láttunk el a hétfő reggeli időpontig, tehát majd egymillió beteg az, akit az új ügyeleti rendszerben már elláttunk Magyarországon. Ez komoly alapot ad arra, hogy jól megszervezzük Budapestet.
Amikor Budapestről beszélünk, akkor a budapesti városhatárnál ez megáll, vagy az agglomerációba is kimegy?
E tekintetben a teljes országot egyben kezeljük, teljesen mindegy, hogy önnek a lakcímkártyája Pécsre szól, vagy Budapestre, a 1830-as szám felhívásával a legközelebbi ügyeleti pontra be tudjuk irányítani önt, és ott meg fogja kapni az ellátást, függetlenül az ön lakcímétől.
A rendezőelv a legrövidebb út elve?
Igen, és leginkább az, hogy a betegnek mire van szüksége.
Miben fog ez különbözni a korábbi ügyeleti rendszertől? Ott is azt szoktuk meg, hogy a legrövidebb úton a mentő, ha kell, akkor elvisz bennünket.
A mentő szempontjából nem változik ez, de a célunk az volt többek között, hogy a mentőellátást is tehermentesíteni tudjuk, hiszen számos alkalommal láttuk azt Budapesten, hogy az eddigi rendszerben nem volt megfelelő kapacitás, a betegek nem fértek hozzá az ügyelethez, és ezért más jobb híján a mentőt hívták, és a mentőnek kellett olyan feladatokat is ellátni, ami nem mentési feladat volt.
Mit kell nekünk, leendő betegeknek megtanulnunk az új ügyeleti rendszerben?
A legfontosabb a 1830-as szám. Én nagyon remélem, hogy a budapestiek kivételével ez már mindenkinek evidens, hogy ha nagy baj van, akkor a 112-t kell hívni, ha kisebb egészségi probléma van, akkor pedig a 1830-as számot. Budapesten 0-24 órában él a 1830-as számunk, ha ezt a számot fölhívja valaki, akkor az én jól képzett bajtársaim őt ki fogják kérdezni, és eldöntik, hogy neki tanácsra, vagy éppen azonnal rohamkocsira van szüksége, és ezen a széles skálán az ügyeleti pontra irányításon át az ügyeleti autó kiküldéséig minden olyan rendelkezésünkre áll, ami a betegek javát tudja szolgálni.
Mi számít nagy meg mi számít kisebb bajnak? Van, amikor a kisebb baj nagyon fáj, van, amikor a nagyobb baj meg egyáltalán nem fáj. Egy laikus nehezen dönti el, hogy a baj mekkora.
Mi azt szoktuk mondani, hogy nyilván minden betegnek a saját problémája a legfontosabb és a legsürgősebb, de ettől függetlenül, ha valakinek olyan súlyos egészségkárosodásra utaló tünete, panasza van, amit ő maga is úgy él meg, hogy ez hirtelen keletkezett, nagy fájdalom, vagy balesetet szenvedett, akkor természetesen továbbra is a 112-es segélyhívószám él. Az emberek tudják azt, hogy mikor van olyan kisebb egészségügyi problémájuk, amikor amúgy a háziorvosukhoz fordulnának, amikor eddig ügyeleti szolgálatot próbáltak keresni. Ezekre az esetekre van a 1830-as szám, de hogy ne kelljen nagyon sokat tippelni a betegeknek, az orvosi kamarával és a gyógyszerészkamarával együtt készítettünk egy tájékoztató plakátot, egy kis infografikát arról, hogy ki, mikor, hova forduljon a panaszával. Mi azt gondoljuk ezzel a kis betegedukációs kampányunkkal igazán tudunk segíteni a betegeknek: ezen a plakáton látják azt, hogy mikor lehet akár a gyógyszerészhez fordulni és a patikába menni, mikor kell a saját háziorvost keresni, és nem sürgősségi osztályra menni vagy mentőt hívni, és melyek azok az esetek akkor, amikor bizony mentőre van szükség, és felesleges köröket nem szabad futni a 1830-as számmal, vagy akár a háziorvos keresésével, hiszen mondjuk egy szívinfarktusnál minden perc számít.
Mondjuk egy erőteljes fülfájás, ami nem akar megszűnni, az most melyik?
Ha gyerekről van szó, akkor természetesen a gyerekellátó helyek jöhetnek szóba. Ilyenkor is a 1830-as számot javaslom elsőként felhívni, hiszen az ügyeleti rendszerünkben mindig van gyermek és felnőtt szakorvos, aki tanácsot tud adni akár az ellátóknak, akár a betegeknek. Jó kikérdezéssel el lehet azt dönteni, hogy a fülfájáshoz társul-e láz, társul-e szédülés, vagy olyan egyéb panasz, amely aggasztó, vagy számunkra jelzésértékű lehet, hogy ez azt vetíti előre, hogy fül-orr-gégészeti ellátásra van szükség, akkor ez egy egészen más betegút, mint ha azt tudjuk javasolni, hogy másnap keresse fel a gyermekorvosát, vagy akár a szakrendelőt. A 1830 kiváló lehetősége a szülőknek, de akár ott van a sürgősségi.info nevű közösen fejlesztett honlapunk a partnereinkkel, ahol a szakrendeléseket, ellátókat, ambulanciákat meg lehet találni, és oda akár Google Maps-szel vagy egyéb térképszoftverrel lehet navigálni a beteget, így ez is segítség tud lenni.
Digitális korban élünk, mindenkinek van valószínűleg okostelefonja, talán több is. Milyen applikációt használjunk rajta? Van rajta mondjuk a segélyhívó, ami ha fölhívom, akkor látja, hogy hol vagyok, és azonnal vissza is hívnak, hogyha valami nem stimmel?
Ez az Életmentő applikáció. Ez továbbra is él, és ha valakinek a 112 hívása merül föl, akkor erre egy lehetőség az életmentő applikáció, hiszen ott a pontos koordinátával, korábbi egészségügyi adataival tud hozzáférni a sürgősségi ellátás kórházon kívüli részéhez. Ha nem ilyen jellegű panasza van, az ugyanúgy az Életmentő applikáción belül megtalálja az ügyeleti ellátópontjainkat is.Az életmentő applikációban van információ a sürgősségi részről is és van információ az ügyeleti részről is.
Ha valaki fölírja a saját lakóhelyéhez legközelebbi ügyeleti pont helyét, akkor általában oda is kell majd mennie?
Hogy hova kell mennie, leginkább az befolyásolja, hogy ő hol van pontosan. Ha olyan diák, akinek nincsen budapesti lakcímkártyája, akkor a legközelebbi ügyeleti pontra ugyanúgy bemehet, mintha ezt a vidéki otthonában tenné, de természetesen, de ha a közelemben van egy, ahol én lakok, akkor nyilván életszerű, hogy arra az ügyeleti pontra megyek be, akár anélkül is, hogy hívtam volna a 1830-at, hiszen 16 órától ezek a pontok már működnek. Ha kérdés merül föl, vagy éppen a tünete miatt nem tud elmenni egy ügyeleti pontra, akkor ugyanúgy a 1830-as szám felhívásával mi kikérdezzük, és ha szükséges, akkor ki fogjuk küldeni az ügyeleti ellátó egységünket, és a tartózkodási helyén fogják ellátni.
A központ látja az ügyeleti pontok terheltségét egy pillanatban?
Igen, ezt látjuk, és ez fontos is, mert a mostani rendszert úgy raktuk össze, hogy ezeken az ügyeleti pontokon plusz rendelőket lehet nyitni. Nyilván nem feltétlenül azonnal, hiszen humán erőforrást is szerveznünk kell rá, de már a másnapi ügyeletben, ha azt látjuk, hogy valahol ez szükséges, akkor lehet plusz kapacitásokat nyitni, és ezáltal csökkenteni a várakozási időt, de itt is szeretném azt elmondani, hogy itt nem egy sürgősségi ellátásról van szó. Eddig sem az volt az ügyeleti ellátás. Ez egy-két órán belüli ellátást jelent mindenhol az országban. Számos külföldi országban nincs is ilyen ügyeleti ellátás, hiszen a betegek az enyhébb panaszaikkal megvárják a másnapi háziorvosi rendelést vagy szakrendelést, a súlyos panaszaikkal pedig vagy mentőhöz. vagy sürgősségi osztályhoz fordulnak, és azok az éjszakai esetek, amiket mi is látunk számos alkalommal, nem terhelik az egészségügyi ellátórendszert külföldi országokban.
Akkor miért van rá szükség nálunk? Ez egy magyar specialitás, hogy legyen általános ellátás, ügyeleti ellátás, meg sürgősségi ellátás?
Bizonyos szempontból ez egy magyar specifikum. Nemrég a Rékassy Balázs egészségügyi szakértő mondta, hogy ez egy nagyon speciális hungarikum, amit mi működtetünk. Több évtizedes múltra tekint vissza, és a betegnek szükségük van erre, ezért is kell ezt a rendszert fönntartani, de azért változtattuk meg, hogy mindenki egységesen ugyanolyan szintű szolgáltatást tudjon kapni. Számos vidéki településen nem volt ügyeleti ellátás, a mentőket terhelte feleslegesen, a betegek nem fértek hozzá a háziorvosukhoz, ezért kellett a rendszerben mindenképpen változás, a több évtizedes berögzött rendszer széttöredezett, és voltak települések, ahol jól működött, de volt, ahol kifejezetten nem jól működött ez.
Célszerűbb lesz most az ellátás abban az értelemben is, hogy gazdaságosabb, tehát az erőforrásokkal jobban tud gazdálkodni?
Abszolút, ezért hoztuk létre, hiszen van egy egységnyi rendelkezésünkre álló humánerőforrás-kapacitás, ez igaz a háziorvosi területen is, hiszen a háziorvosok részvétele ebben a rendszerben kötelező, és ezúton is köszönöm mindenkinek, aki már leszerződött velünk és részt vesz benne. A másik része természetesen a szakdolgozók, akik szintén az oroszlánrészét viszik ennek a rendszernek. Nyilván az ő kapacitásaik felesleges elégetése olyan telephelyeken, ahol alig fordul meg beteg, az biztosan pazarló rendszer, és sajnos egy-egy telephelyen már csak egy szakdolgozó ült, és próbált segítséget nyújtani a betegeknek egy olyan telefonon, aminek a számát viszonylag kevesen ismerték, rögzítve nem volt a beszélgetés, nem lehet utánkövetni azt, hogy mi történt a beteggel. Ehhez képest az új rendszer transzparens, mindenki számára elérhető, és mindenki számára ugyanazt tudja nyújtani az országban.
Aki ügyel, az aznap előtte egy műszakot már letolt a saját munkahelyén?
Ez attól függ, hogy milyen területén dolgozik az egészségügynek. Azok a háziorvos kollégák, akik a délután 4-től este 10 óráig tartó időszakra jönnek, tudnak előtte természetesen rendelni, nem befolyásolja az ő rendelési idejüket Ugyanúgy nem befolyásolja a másnapi rendelésüket sem, hiszen ha valaki este 10 óráig dolgozik, az másnap délután tud rendelni úgy, hogy megvan a pihenőideje. Életszerű az, hogy egy egészségügyben dolgozó orvoskollégám havonta egy, maximum két alkalommal hat órát délután eltöltsön egy ilyen rendszerben. Azt gondolom, hogy ez nem egy ördögtől való igény a betegek részéről.
Meddig tart az ügyeleti idő? Mikor kezdődik, mikor ér véget?
Budapest ebben is egy picit speciális a vidéki ellátáshoz képest. Vidéken alapvetően 16 órától kezdődik, hiszen a háziorvosi rendelés is nagyjából délután 4-ig tartott. Számos településen már ezen változtattak a háziorvosok a betegigényeket lereagálva, és van délutáni rendelési idejük négytől nyolcig, hiszen fontos, hogy munka után is el tudja érni a háziorvosát a beteg, de ökölszabály szerint délután 4-től kezdődik, és este tíz óráig tart a háziorvosi ügyeleti szolgálat. Este tíz óra után pedig sürgősségi ellátásra állunk rá, amikor tényleg a rászorulókat és sürgős panaszokat látjuk el és megyünk ki hozzájuk. Budapesten annyiban más ez a rendszer, hogy van két telephelyünk, egy Pesten és egy Budán, amely a nappali időszakban is biztosít elérhetőséget, tehát 24 órában van egy ügyeleti szolgálatunk. Ez nagyon komoly igény volt az orvosi kamara és a háziorvosok részéről, hogy ameddig ők, bár napi rendelési munkaidejüket töltik, legyen egy plusz kapacitás, hiszen megértve azt, hogy Budapesten nagyon sok olyan ember van, aki ingázik, akinek mondjuk a főbérlője nem engedi, hogy oda bejelentkezzen, és ezért nincsen ott a lakcímkártyája, és a háziorvosa más településen van, nem tudna hozzáférni az alapellátáshoz, és ezeket az ügyeleti telephelyeket jelöltük ki arra, hogy ezek a betegek be tudjanak menni oda, és háziorvosi ellátást tudjanak kapni nappali időszakban is. Két helyen 24 órában működik, de a többi helyünkön ugyanúgy, ahogy vidéken, délután 4-től este 10 óráig, és hétvégén pedig 8-tól 14 óráig van a háziorvosi ügyeleti rendszer, utána pedig a sürgősségi ügyeleti rendszer működik.
A háziorvosoknak a részvétel kötelező. A szerződésszám ezt a kötelezőséget már igazolja? Tehát minden háziorvos szerződött?
Eddig is kötelező volt! Ez furcsa testtartás sokak szempontjából, hiszen mindig is kötelező volt a háziorvosoknak részt venni az ügyeleti ellátásban. Ezt hol helyettessel, hol céggel, egyéb módon oldották meg, és sajnos ez vezetett oda, hogy lett egy nagyon kusza, heterogén rendszerünk. A 2022 végén elfogadott jogszabályok szerint a háziorvosoknak két alkalommal havonta részt kell venni az ügyeletben személyesen, vagy a helyettese útján kell ezt ellátni. Budapest az egyik legjobban ellátott térség és város háziorvosokkal, tehát az itt lévő háziorvosokra gyakorlatilag, ha mindenki leszerződik, akkor havonta kettő ügyelet sem jut. Most azt látjuk, hogy a vidéki számokat nézve több mint négyezer háziorvos szerződött le az Országos Mentőszolgálattal. Budapesten több mint 400 orvossal van szerződésünk jelenleg, ez nagyjából a háziorvosok felét jelenti, de itt mindig is voltak külső ügyelők, ebben a számban azok is benne vannak, akik eddig is ügyeltek a rendszerben, és azt látjuk, hogy folyamatosan jönnek a háziorvosok és adják le a szándéknyilatkozataikat, hiszen a törvény rájuk is vonatkozik, és kötelező ebben a rendszerben részt venniük. Az úgy fair, ha mindenki leszerződik, hiszen akkor jut a legkevesebb ügyelet mindenkire, ha mindenki részt vesz.
Az ügyelettel való szembenállás az elvi jellegű, pénzügyi jellegű, a rendszerrel nem értenek egyet, politikai megfontolások vannak benne?
Én azt látom, hogy ez csak elvi jellegű és leginkább egyet nem értés, időnként orvoskamarai hangoknak a szólamát halljuk ezekben az ellenérzésekben, de a nap végén mégiscsak leszerződnek velünk, és mégiscsak dolgoznak velünk, hiszen amúgy is együtt dolgozunk a háziorvosokkal, nappali rendelési időkben is számos alkalommal hívnak minket segítségül. Számos háziorvos kollégánk mai napig mentőzik és dolgozik velünk. Minden orvostanhallgatónak kötelező mentőgyakorlata van, és akkor szintén velünk dolgozott. Ez egy feleslegesen szított ellenállás.
Megéri ügyeletet vinni?
Ma az ügyeletben piaci bért fizetünk, főleg látva azt, hogy milyen betegcsoportú és milyen súlyosságú betegek jönnek az ügyeletbe, ezekkel abszolút arányban áll az az óradíj, amit fizetünk az ügyeletben.
Mennyi ez most?
Hétköznap kilencezer forint ez az óradíj, amit a háziorvosoknak fizetünk. Ez egy hatórás intervallum, ezt ő vagy számlás, vagy pedig szolgálati jogviszonyban tudja megtenni. Természetesen az eddigi rendszerrel ellentétben egy hálózat része, ott van mögötte a teljes mentőszolgálat, ott van mögötte a szakorvosi konzultáció lehetősége, ami korábban nem volt a rendszerben, tehát ha bármi olyannal találkozik, ami az ő kompetenciáján túlmutat, akkor tud segítséget kérni szakorvostól. Az, hogy egy lépésben elérhető a mentőszolgálat segítsége, az is egy nagy biztonságot ad számukra, számos képzést, tréninget biztosítunk, számos protokollt adunk át nekik, ami alapján mi dolgozunk. Ez mind-mind a betegek érdekét szolgálja, és szerintem a legfontosabb az, hogy a betegeket ne felejtsük el ebben a rendszerben.
Milyen típusú panaszokkal keresik fel az ügyeletet a betegek?
914 424 fő kereste fel a mi ügyeleti szolgálatunkat 2023. február 1-je óta. A betegek 93 százaléka vagy halasztható, vagy pedig olyan enyhe tünetekkel keresi fel az ügyeletet, ami ott bőven ellátható, gyakran orvosi tanácsot, kompetenciát sem igénylő esetről van szó, vagy akár gyógyszerfelírásról, vagy esetleg olyan tanácsról, amivel ő a másnapi háziorvosi rendelést vagy a szakrendelést meg tudja várni. Egészen elenyésző, 82 ezer beteg volt, aki egyéb kórházi ellátásra szorult az elmúlt több mint egy éves időszakban.
Ha csak tanácsot akarok kérni, akkor kit hívjak föl?
Ha ügyeleti idő van, akkor a 1830-as számot, ha nem ügyeleti idő van, akkor a saját háziorvosát, hiszen ő ismeri a kórelőzményt, ő lát bele az EESZT-be, látja, hogy milyen gyógyszereket szed, vagy akár hívhatja az egészségvonalat is, amit a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ működtet, ott is szakemberek tudnak neki tanácsot adn panaszok esetén, de ilyen esetekben akár a gyógyszertár is egy kiváló hely erre, hiszen ott is a szakképzett, egyetemet végzett gyógyszerész kollégák számos tünetre, panaszra nemcsak gyógyszert tudnak kiadni, hanem tanácsot is tudnak adni a betegnek.
A gyógyszertári rendszer benne van valamilyen módon az új ügyeleti rendszerben?
Összenéztük az ügyeleti rendszerünket a gyógyszerészkamarával, és folyamatosan egyeztetünk arról, hogy az ügyeleti központjainkhoz mi a legközelebbi gyógyszertár, ahol a gyógyszert valójában ki is tudja váltani a beteg, hiszen annak sok értelme nem nagyon lenne, hogy fölírunk valahol egy gyógyszert, és a környéken nem tudja kiváltani. Ezért is mozdult el a jogszabályalkotás abba az irányba, hogy bizonyos helyeken legyenek olyan gyógyszer-automaták, ahol ezek a betegek ki tudják váltani a gyógyszert.
A beteg valakitől fogja tudni, hogy a jó tanács mellett hol van az a gyógyszertár, ahol ki tudja váltani a receptet, vagy el kell kezdeni keresni egy ügyeletes gyógyszertárat?
Az Életmentő applikáció jó fogódzkodó tud lenni, az NNGYK-nak is van patikakeresője, számos helyen hozzá lehet férni ahhoz, hogy mi a legközelebbi ügyeletes gyógyszertár. Nyilván ez vidéken egészen más, mint Budapesten, ahol mindenki tudja, hogy melyek azok a legnagyobb forgalmú gyógyszertárak, amelyek éjjel-nappal nyitva vannak. Vidéken vannak olyan kisebb gyógyszertárak, amelyek csak ügyeleti időszakban vannak nyitva, ameddig mi is működünk, de van olyan, ami 0-24 órában elérhető. Ezt általában a betegek tudják, de ebben természetesen mi is tudunk nekik tanáccsal szolgálni.
Kell valamit fejleszteni a gyógyszerellátáson? Gyakran előfordul, hogy a gyógyszerész azt mondja, hogy ez most nincs, de holnap reggel tízre már lesz, mert addigra megrendelem és bejön. Ez nem biztos, hogy amikor nagyon fáj az embernek, akkor kielégítő válasz.
A gyógyszerészeti kérdésekben intenzíves orvosként csak a saját kompetenciámnak megfelelően foglalnék állást, de azt biztosan mondhatom, hogy a gyógyszerészek ilyenkor nem annyit mondanak, hogy majd holnap térjen vissza, és addig jegelje a panaszát.
De ha a patikában éppen nincsen?
Akkor tudnak javasolni helyettesítő gyógyszert, pont egy fájdalom esetén meg biztosan van olyan, ami megfelelő. Általában mi azt látjuk, hogy azok a gyógyszerek hiányozhatnak a polcról, aminek vagy valami gyártási anomáliája van, vagy pedig ritkábban szedett gyógyszert. Gyakran szedett gyógyszerek, amelyek egy ügyeleti ellátás során elérhetők, minden gyógyszertárban vannak. Természetesen a mi ügyeleti rendszerünkben is teljes gyógyszerkészlet van az ellátandó betegeknek, tehát ha valakinek szüksége van egy olyan gyógyszerre, ami az ő tünetét, panaszát a másnapi egyéb szakellátásig tudja csökkenteni, akkor arra az időszakra mi is a rendelkezésére bocsátjuk és be tudja venni ott az ügyeleti telephelyünkön, ha az ottani egészségügyi szakember javasolja.
A gyógyszer-automaták felállítása már folyamatban van?
A jogszabályi környezet megteremtődött hozzá. Mi a mentőszolgálatnál már egy fél éve dolgozunk ezen, hogy hol és milyen területeken lehetne ilyen gyógyszerautomatákat telepíteni és működtetni.
Őrzött, meg védett hely kell, hogy legyen, nyilván.
Az is fontos, nyilván szükséges a nyári időszakban valamiféle hűtés neki, ennek megvannak azok a kritériumai, amitől a gyógyszerbiztonság és a betegbiztonság sem sérül, de mi azért léptünk erre az útra, mert mi a betegeinket szeretnénk jól ellátni és kiszolgálni, és azt gondoljuk, hogy vannak olyan helyek, ahol esetleg távolabb van az ügyeleti pontunktól a gyógyszertár, vagy már az éjszakai órában nem elérhető, akkor az alapgyógyszerek egy ilyen automatából is kivehetők. Ez egy gazdasági szempontból nem egy olyan dolog, ami a mentőszolgálatot felvirágoztatja, sokkal inkább a betegek érdekét szolgáló lépés lenne.
Úgy kell majd elképzelni, hogy taj-szám alapján, ami a felhőben van, akkor azt én ott beütöm, majd a kártyámmal fizetek érte?
Ezek a szofisztikált rendszerek, amik mögött már egy gyógyszertár áll, ott ezek tudnak úgy működni, hogy akár internetes kapcsolattal és az EESZT-kapcsolattal ki lehessen ezt váltani. Jelenleg még nincsen ilyen technológia, ami Magyarországon elérhető lenne. Az első körben biztosan azok a gyógyszerek fognak bekerülni az ilyen automatákba, amelyek recept nélkül is kiválthatók, az otthoni úgynevezett házipatikánkban is előfordulnak, de mondjuk éppen kifogytunk belőle.
Az ügyeletes orvos mögött konzultációs háttér áll. Akkor oda még egy szakorvosi stábot kell szervezni?
Nem minden ügyeleti telephelyünk mögé tettünk be egy másik stábot, hiszen sem a kihasználtsága, sem pedig a betegigény nem lenne ezzel összhangban, hanem egy olyan telefonos konzultációs hálózatot építettünk fel, ami folyamatosan elérhető az ügyeleti időszakban. A betegeket és a telephelyeken dolgozó szakembereket is be tudjuk kapcsolni, ha van kérdésük az adott esettel kapcsolatban, akkor a háttérben lévő kollégák tudnak tanácsot adni, és természetesen ezt tudják dokumentálni az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben a betegnek, tehát látja azt, hogy beszélt valakivel, ő ezt javasolta, ez alapján történt a terápiás javaslat.
Van arról adatuk, hogy az eddig működő helyeken az ország nagy részén milyen arányban kértek a háziorvosok konzultációt, szaksegítséget egy-egy ellátási aktushoz?
A háziorvosok nagyon ritkán kértek, valószínűleg azért, mert az ellátott betegeik bőven a kompetenciájukon belül vannak, és meg tudták ezt oldani. Arról van pontos számunk egyelőre, hogy 87 ezer beteg volt az ebből a 914 ezerből, akit csak telefonon is el lehetett látni.
Lehet valamilyen minőségbiztosítási, mérési pontokat beépíteni ebbe az új rendszerbe, ami azt megmutatja, hogy most akkor jobban gyógyulunk-e, miután van egy új rendszerünk, vagy kevésbé gyógyulunk jobban? Ez nyilván segítené abban, hogy melyik irányba kell továbbmenni.
A betegelégedettség nagyon fontos számunkra. A budapesti telephelyeinken már bevezetjük azt, hogy egy NFC-chipes, QR-kódos vagy akár papíralapú kérdőívet kitölthet a beteg, hogy milyen volt az ellátása. Ez az egyik, ami számunkra nagyon fontos, bármit is mond erről az orvosi kamara vagy bárki, hiszen mégiscsak a betegekért csináljuk alapvetően ezt a rendszert.
De a beteg nem ért hozzá.
Ez fontos, és ezt vizsgáljuk is, hogy ha valaki nagyon pozitív vagy nagyon negatívan értékelte, hogy az mi alapján történhetett. Nyilván törekszünk arra, hogy a betegek elégedettek legyenek ezzel a rendszerrel. Jelenleg az ötös skálán az országos értékelés több mint 4,2-es. Ez az egészségügyben kifejezetten jó értéknek számít. Emellett van egy olyan szakmai indikátor- és értékelési rendszerünk, amit működtetünk: megnézzük azt, hogy az adott ellátásban megfelelő gyógyszer lett-e felírva, az adott ellátásban a beteg megfelelően lett-e dokumentálva, azt kapta-e, ami a szakma szabályai szerint szükséges, be lett-e tartva nála a protokoll, mennyi időt várakozott a telefonhívással, mennyi időt várakozott az a beteg a rendelőben. Ezt próbáljuk az egész országra automatizáltan nézni. Egyelőre még egyedi esetekben tudjuk vizsgálni azt, hogy az adott beteg vagy az adott betegcsoport ugyanazzal a panasszal, tünettel 24-48 órán belül megjelent-e kórházi struktúrában, akár sürgősségi osztályon, akár fekvőbeteg-intézményben, mert akkor azt jelentheti, hogy vagy súlyosbodott a panasza, vagy pedig nem jól volt ellátva, és ezért mégiscsak kórházba kerül. Az egész betegutat tudjuk vizsgálni, és ez szintén jó képet ad arról, ha mondjuk egy beteget mentőtiszt látott el, vagy orvos látott el, akkor van-e különbség az ő ellátásuk, betegfelvételük kapcsán a kórházi ellátásban. Ez fontos számunkra, hiszen ebből látjuk azt, hogy az adott ellátó mennyire kompetens és mennyire jól van szervezve a rendszer.
Visszacsatolása lesz? Tehát ha a doktor valamit nem jól lát el második alkalommal, vagy a mentőtiszt, akkor ő számolhat valami következménnyel, vagy oktatásra küldik?
Ahogy a mentésben, ugyanazt szeretnénk az ügyeletben is működtetni, hogy ezt visszajelezzük, hogy az ő ellátásuk során milyen pozitív vagy esetleg negatív dolgokat tapasztaltunk, és ha szükséges, akkor a gyengébb teljesítményt képzéssel fel tudjuk javítani és tudunk segíteni ebben az esetben, és valószínűleg még jobban fogja ellátni a beteget.
Én mint beteg megismerhetem a protokollt, és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben a velem végzett műveleteket azzal összehasonlíthatom? Vagy ne vágjak ilyen fába, előbb végezzem el az orvosi egyetemet, és majd utána?
Orvosként első körben biztosan az utóbbit mondanám, hogy a betegnek a rajta elvégzett ellátás protokollrészét érdemben elemezni biztosan nem szerencsés. Meg kell bízni az egészségügyi rendszerben, meg kell bízni ebben az esetben a mentőszolgálatban, és meg kell bízni az ő ellátójában, aki akár egy háziorvos, akár egy mentőtiszt, vagy bárki, aki őt ellátja, el kell hinni azt, hogy ő lelkiismeretesen fogja ezt megtenni a szakma szabályainak megfelelően. Én hiszek abban, hogy minden bajtársam, minden háziorvos kollégám, aki ebben a rendszerben dolgozik, a beteg érdekében tesz meg minden lépést. Ha ezen túl a betegnek kételye, kérdése van, akkor természetesen erre megvannak azok a betegjogi és egyéb fórumok, hogy ezt ő megnézze, de az adott eset egészét kell nézni, ezt bízza a mi orvosszakmai és ellenőrzési osztályunkra, amely ezt transzparensen és a szakma szabályai szerint meg fogja tenni.
Az nem fordulhat elő, hogy valamilyen ellátás kimarad, vagy küzdeni kell valamilyen ellátásért? Bizonyára ön is hallott anekdotikus formában ilyen elemekről, hogy azt mondják a néninek, hogy nincs arra pénz, most jó lesz, elég a röntgen, nem kell CT.
A mi ügyeleti rendszerünkben nem fordulhat elő az, hogy valamilyen beavatkozást, eszközt, egyebet azért ne kapjon meg valaki, mert éppen arra nincsen megfelelő forrás vagy egyéb kapacitás. Mindenkinek ugyanaz áll rendelkezésére az országban, most már minden ponton. Minden ügyeleti autóban ugyanaz a felszerelés van mindenhol, ugyanazok a protokollok alapján kell dolgozzon mindenki az ország minden pontján. Ebben kell, hogy nagyon sokat fejlődjünk, és mi nagyon sok energiát teszünk arra a bajtársaimmal, hogy a hívásfogadókat, a mentésirányítókat, de akár az ügyeleti telephelyen vagy a mentésben dolgozókat is arra képezzük, hogy mi egy egészségügyi szolgáltatást nyújtunk, és ezt a betegnek is meg kell értenie, hogy mi és miért történik vele.
Abban mi a logika, hogy mikor milyen mentőegység vonul valahová?
Abban az a logika, hogy az adott betegnek mire van szüksége, és az adott időpillanatban mi az elérhető legközelebbi kapacitás, ami rendelkezésére áll. Ezért is fontos az, hogy egy kézben van az ügyeleti ellátás a mentéssel, mert feleslegesen nem égetünk el mentési kapacitást az ügyeletben. Az Országos Mentőszolgálat hagymahéjszerűen van felépítve, minden mentőegységünk bármilyen ellátást meg tud kezdeni a helyszínen, a szülés levezetéstől az újraélesztésig, és ha szükséges, akkor egy nagyobb kompetenciájú egység érkezik segítségként a helyszínre. Ebbe olvad be plusz kapacitásként az ügyeleti ellátás is, hiszen ha éppen arra jár ügyeleti autónk, akkor ő is meg tud kezdeni egy újraélesztést egy beteg lakásán, majd tud segítségül hívni egy esetkocsit, vagy egy rohamkocsit, hiszen ő ennek az egész mentőszolgálati hálónak a része.
De arra nem jó, hogy engem taxiként bevigyen az ügyeleti helyemre?
Nem, ezt szeretnénk is elkerülni, nem azért sárgák a mentőautók és az ügyeleti autók, hogy azokat taxinak gondolja bárki. Ha szükséges, akkor mindenkinek a rendelkezésére fog állni az a kapacitás, ami neki kell. Kimondott célunk, hogy ahol csak lehet, ezeket a betegeket lecsatornázzuk a sürgősségi osztályról, ne üljenek ott feleslegesen órákat. Ebben az esetben a sürgősségi osztály közelében lévő ügyeleti pontunkra át lehet csatornázni a triázs után ezeket a betegeket, a sürgősségit nem fogja terhelni, tudnak fókuszálni azokra a betegekre, akiknek valójában szükség van a ellátásra. Ezek a betegek viszont jóval hamarabb meg fogják kapni a nekik szükséges ellátást az ügyelet keretein belül, és ez szintén előnye ennek a rendszernek.
A személyes vonzalmakat, a ragaszkodást egy adott orvoshoz ez a rendszer áttöri? Én is vártam már kórházban arra az orvosra, akiről tapasztalatból tudtam, hogy nagyon jó, és nem mentem át az éppen kijelölt ügyeleti helyre.
Szabad orvosválasztás van Magyarországon, így nyilván minden beteg kiválaszthatja azt, akivel szeretné a kezelését folytatni. Az én egyéni döntésem, hogy kivárom az időt és ragaszkodok az orvoshoz, vagy átmegyek a gyorsabb ellátó irányába. Az ügyeleten belül fontos hozzáadott érték, hogy azok a háziorvosok ügyelnek benne délután 4 és este 10 óra között, és gyakran éjszaka is, akik a saját körzetükben vannak jórészt, és a saját betegeik tudnak bejönni, hiszen abban a városban, abban a térségben dolgoznak, ahol az ő betegeik is élnek. Az is előfordul gyakran, hogy a saját betegüket látják el.