Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója elmondta, hogy erről a helyzetről két különböző rész rendelkezik az ukrán alkotmányban. Az egyik úgy szól, hogy az elnök ciklusa pontosan öt évig tart, és utána nem is lehet azt meghosszabbítani, még rendkívüli állapot idején sem. Viszont a másik rendelkezés egyértelműen azt mondja, hogy háborús helyzetben nem lehet választásokat tartani.
A posztszovjet térség szakétője úgy véli, az ukrán elnöki adminisztráció minden bizonnyal úgy értelmezi ezt a két rendelkezést, hogy mivel háborús helyzet van és nem lehet választásokat tartani, automatikusan Volodimir Zelenszkij marad az államfő, még akkor is, ha már lejárt a mandátuma.
"Valószínűleg egy átmenetileg elnöki feladatok ellátó felelős vezetővé válik, tehát folytatja az eddigi elnöki működését, amíg nem lehet újra, legitim módon választásokat tartani" – hangoztatta a szakértő. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt a nem teljesen egyértelmű jogi szabályozást a különböző ukrán politikai erők megpróbálják kihasználni. Politikai kampányt folytatnak, hogy valójában itt lezárul az elnöki ciklus, és máshogy kellene a kérdést megoldani.
"Ez egy nagyon problémás helyzet, és nincs jó megoldása,
mert az sem lenne megfelelő, ha választásokat tartanának. Bár meg kell jegyezni, hogy minden jel szerint Zelenszkij megnyerné ezt a voksolást" – szögezte le Bendarzsevszkij Anton. Ezt a véleményét arra alapozza, hogy Volodimir Zelenszkij 69 százalékos támogatottsággal rendelkezik, tehát messze népszerűbb, mint bármelyik más ukrán politikus.
Ráadásul háborús helyzetben nehéz is lenne megszervezni a szavazást. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy 6-7 millió ukrán állampolgár hagyta eddig el az országot, akiknek nagy része az európai államokban keresett menedéket, míg egy kisebb hányaduk Oroszországba menekült. Nagyon körülményes lenne megszervezni, hogy ők is szavazhassanak.
"Ugyanakkor ott vannak azok a területek, amelyek felett Ukrajnának nincs kontrollja" – folytatta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A donbaszi területeken, Zaporizzsjáben vagy Herszonban nem lehetne választásokat tartani. De van még egy harmadik probléma is: ha voksolást tartanak, akkor fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország kihasználja a helyzetet, és rakétatámadásokat intéz a városok ellen. Ez nyilván elveheti az emberek kedvét attól, hogy elmenjenek szavazni. "Még ha meg is megtartanák a választásokat, és Zelenszkij megnyerné, akkor is azt lehetne mondani, hogy azért nem legitim a szavazás, mert a lakosság jelenős része nem tudott az urnákhoz járulni" – vélekedett a szakértő.
Bendarzsevszkij Anton szerint igazból csak egy jogértelmezési problémáról van szó,
mert azzal mindenki egyetért, hogy nem lehet választásokat tartani. Ellenben, hogy ezt furcsa helyzetet miként lehetne áthidalni, arról már lehet vitázni. "Mint ahogy arról is – tette hozzá –, hogy Volodimir Zelenszkij vajon változatlanul megtarthatja-e az elnöki jogosítványait, a hatáskörét, a pozícióját?"
Bizonyos politikai erők úgy értelmezik, hogy mivel az elnök mandátuma lejárt és azt nem is lehet meghosszabbítani, a továbbiakban az államfői teendőket a parlament elnökének kellene ellátnia. Erre már volt példa. A házelnök egyébként Zelenszkij pártjából van, és már bejelentette, hogy nincs szándékában átvenni az elnök szerepét, mivel legitim államfőnek tartja Volodimir Zelenszkijt.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója említett még egy lehetőséget. Áthidaló megoldás lehetne, hogy az elnöki hivatal az alkotmánybírósághoz fordul, és kéri az alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését, de a két intézmény között nem felhőtlen a viszony, mivel az alkotmánybírókat még az előző elnök, Petro Porosenko idején választották meg.
"Feltehetően ezért nem akarnak az alkotmánybírósághoz fordulni, mert attól tartanak, hogy a testület olyan álláspontot foglalna el, ami nem kedvez Zelenszkijnek" – vélekedett Bendarzsevszkij Anton.