Ez a korábban nyugalmasnak látszó világ megzavarodott. A Pax Americanának vége van – jelentette ki az InfoRádióban Stumpf István.
Az egyetemi tanár úgy látja, hogy a liberális világrend omladozóban van, és ebben az új helyzetben kell megtalálni minden országnak a saját maga képét, tehát olyan ismeretet kellene átadni, amelyik képes a nemzeti érdekérvényesítésre, amely képes eligazodni a világban. "Én attól tartok, ha ilyen gyorsasággal halad például a mesterséges intelligencia térhódítása, akkor eljutunk egy olyan pontig, ahonnan már nincs visszatérés, és a mesterséges intelligencia lesz az, amelyik a nyakunkra teszi a kötelet, nem pedig fordítva. Tehát meg kell tanítani a bejövő generációkat, amelyek érzékeli ka környező világ változását, és le tudják fordítani azt, hogy itt ebből mit kell csinálni Magyarországon, függően attól, hogy az élet melyik területén dolgoznak" – fogalmazott.
A Bibó Szakkollégium és a Századvég Alapítvány alapító igazgatója szerint Magyarországon a magyar nemzeti érdeket kell alapul venni, az egy zsinórmérték. "Ezért találtuk ki a Századvég második korszakában a Nemzeti Érdek folyóiratot 2007-ben, és közöltünk cikkeket arról, hogy Magyarország a megváltozott világban milyen szempontok mellett tudja kialakítani a társadalompolitikáját, külpolitikáját, és hogyan tud a jövőbe nézni, és hogyan kell az új generációkat, új politikus generációkat, közéleti szerepre vállalkozó generációkat kiképezni" – magyarázta.
A nemzeti érdek Stumpf István szerint egyértelműen az, hogy egy adott ország a saját lakosságának a jövője és boldogulása szempontjából a legjobb döntéseket hozza meg. Nem pedig az, hogy hogyan tud például egy egyesült Európa része lenni, vagy például hogyan tud Amerikával sokkal kellemesebb viszonyt kialakítani, hanem azt tegye elsődlegessé, hogy itt és most, Közép-Európa közepén Magyarországnak mi a legjobb. "Hogy mi volna ez, azt nem egyszerű megválaszolni, ehhez egy nagyon összetett tudásra van szükség, éppen azért, mert közben rendkívül összetetté, bonyolulttá vált az a világ, amelyben élünk" – szólt a kérdésre a válasz.
Mi a jó Magyarországnak?
"Mindenkinek megvan a saját egzisztenciális érdeke, de a nemzeti érdeknek azt a szinergiát kell tükröznie, amelyik a legtöbb ember számára a boldogulást és az előrejutás lehetőségét teremti meg. Nyilvánvalóan mindenki saját maga számára is megpróbálja ezt lefordítani, de arra vannak a választások, hogy akkor, ha egy politikai csoportosulás, egy kormányzat, nem képes hatékonyan képviselni a nemzeti érdeket, akkor zavarják el" – vélekedett.
Az interjúban szó esik a bal- és jobboldal új szerepéről. Ezzel kapcsolatban Stumpf István úgy érvelt, hogy
egyfajta identitásforradalom zajlik Európában,
aminek az a lényege, hogy a baloldal már nem a különböző társadalmi rétegek szociális érdekképviseletére kötelezte el magát, hanem valójában különböző kisebbségi csoportok képviseletére, ilyenek például a Black Lives Matter, a genderügyek. Emögött alakítja ki a maga identitásforradalmát, ezt teszi a zászlajára. Háttérbe hagyva azt, ami korábban mondjuk a kékgalléros munkások képviselete jelentett.
A jobboldal pedig a nemzeti identitás fogalmát helyezi a középpontba, a családot, a nemzetet, a tradíciót, ezeket a konzervatív értékeket, és ezek küzdenek egymással. Az 1970-es években Ronald Inglehart szociológus azt mondta, hogy csendes forradalom zajlott le az ifjúság körében azáltal, hogy a korábbi materiális értékekről, tehát arról, hogy anyagi javakat halmozzanak fel, áthelyeződött a hangsúly a posztmateriális értékekre, az önmegvalósításra. Arra, hogy a környezetünk zöldebb legyen, arra, hogy minél többet hozzak ki magamból.
"Most egy hangos forradalom zajlik, a hagyományos jobb- és baloldalon. A konzervatív oldalon egyértelműen a hagyományt, a nemzetet, a családot tartják fontosnak, mint a legfontosabb alappilléreit a társadalomnak, a baloldali identitásforradalomban pedig egyértelműen a kisebbségi csoportoknak az érdekeit helyezik előtérbe" – mondta Stumpf István.
Mindig kisebbségben fognak maradni a baloldalon, ha kisebbségi csoportok érdekeit helyezik előtérbe, és úgy látja, hogy ezért
töredezett a baloldali érdekképviselet, és tényleg nehezebb helyzetbe fog kerülni a választásokon az egész világon.
Ennek az egyik fokmérője lesz az amerikai választás, de nagyon érdekesnek látja azt is, ami a parlamenti választásokon történt Hollandiában és Szlovákiában.
"A gond, hogy Hollandiában, bár nyert egy jobboldali párt, de nem sikerül kormányt alakítania" – jegyezte meg. A választási rendszer miatt bejut a parlamentbe 17 párt, olykor nagyon kevés támogatással, és aki a legtöbb támogatással bír, annak meg kell egyezni különböző csoportokkal. "Pedig a demokráciának az is a lényege volna, hogy valamilyen érdek- és értékkonszenzust alakítson ki a kormányzás érdekében az adott politikai erő. Nem véletlen, hogy a korábbi miniszterelnökök mindenféle fifikákkal tudták fenntartani 12 évig a hatalmukat" – tette hozzá.