Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Resperger István: a napokban dől el a háború és Ukrajna sorsa

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor
2023. június 19. 06:00
Ukrajnának július 11-ig, a vilniusi NATO-csúcsig harci sikereket kell felmutatnia – mondta Resperger István ezredes, egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában. A katonai szakértő részletesen bemutatta az ukrán támadás irányait, az orosz védelem felépítését és a háború várható lefolyását is, de beszélt a tűzszünet és az ukrán NATO-tagság esélyéről is.

Szombat óta hivatalosan is tart az ukrán ellentámadás az erődített orosz állások ellen, eddig milyen eredménnyel?

Közel hét falut sikerült az ukránoknak elfoglalni, főleg egy völgy irányába sikerült jelentősen előretörni, de ott az egyik falu ötször cserélt gazdát az éjszaka folyamán, tehát nagyon jelentős harcok folynak, de mi azt mondjuk, hogy ez még nem az igazi nagy támadás, itt még két-három dandár próbálkozik felderíteni az orosz erők kommunikációját, hogy reagál a légvédelem, a páncéltörő eszközök, mik a gyenge pontjai az oroszoknak, és ezt követően majd, mert közel 11 dandárt készítettek fel erre a támadásra, ez körülbelül 40-50 ezer embert, háromezer harcjárművet, ezen belül 300-400 harckocsit jelent, fognak valahol helyi erőfölényt létrehozni és előretörni.

Az eddig kommunikált veszteségek, amelynek a valódi mértékét nyilván nem tudjuk, azt mutatják, hogy halad vagy azt mutatják, hogy inkább nem halad a támadás?

Halad ez a támadás lassan, és nagyon lassan is fog haladni, hiszen egy kiépített védelem ellen támadnak az ukránok. Ezt az oroszok elég régóta tökéletesítették. Ebben van harckocsiárok, van harckocsiakasztó, az úgynevezett sárkányfogak, vannak aknamezők, vannak fedezékek a gyalogság részére. Az orosz védelem úgy épül föl, hogy körülbelül 300 méterre a gyalogsági fegyverek, 1000-2000 méterre a harckocsik, gyalogsági harcjárművek, 10-12 kilométerre a tüzérség, sorozatvetők, és akár 3000 kilométerig a Kinzsal rakétával is csapást tudnak mérni.

Mennyire precíziósak az orosz eszközök? Mert ha közvetlen harcérintkezés van, akkor saját erőket is lehet pusztítani.

Most azt látjuk, hogy egyrészt az elektronikai hadviselésben nagyot léptek előre, meg tudják védeni a bázisaikat a drónok ellen, a hajóikat. A saját dróntechnológiájuk is fejlődött a Lancelot drónjaikkal, illetve az irániakat tömegesebben alkalmazzák. Viszont a tüzérségük továbbra is területtüzet lő, mindig 300-szor 200 méteres területet, de eddig ezzel jól boldogultak, mert négy Leopard2 A4-es és A6-os harckocsit és 16 Bradley harcjárművet semmisítettek meg.

Ezek pótolható eszközök?

Amerika azt ígérte, hogy pótolja az ukránok veszteségét, a németek mondták, hogy nem tudnak minden kilőtt harckocsi helyére újat adni, a védelmi miniszter viszont azt mondta, hogy régebbi típusú Leopard1 A5-ös típusból közel száz darabot tudnak Ukrajnának biztosítani ebben az évben.

Mivel lőtték ki a Leopardokat és a Bradleyket? Nem arról volt szó egész eddig, hogy ezek nagyon jól védett eszközök?

A Bradley gyalogsági harcjármű, nem nagy páncélzattal rendelkezik, de viszonylag védett. Egy gyalogsági harcjármű általában a géppuskáktól, a gépkarabélyoktól, a gyalogsági fegyverektől védett, de egy harckocsiágyú 1200-1300 méterről ezeket meg tudja semmisíteni. Páncéltörő rakétával láttunk kilövést, ezek négy kilométerig hatásosak és a terep jelenleg nem a támadónak kedvez, egyedül abban, hogy felszáradt, jó talajviszonyok vannak, viszont nagyon nagy a látótávolság, 4-5 kilométerről látni, hogy megindultak. Harci helikopterrel is lőttek ki egy eszközt.

A Leopardok ezek szerint nem annyira alkalmasak közeli harcra?

Alkalmasak, csak annak feltételei vannak, hogy a harckocsikat hogyan alkalmazom. Egyrészt, ha lehetőségem van, akkor tömegesen kellene alkalmazni, a megfelelő légvédelemnek fölötte kellene lenni. Nem láttuk itt a németektől kapott Gepard légvédelmi komplexumokat, aminek a közeli légvédelmet kellene biztosítani, illetve ugyanazokba a problémákba futottak bele, mint az oroszok Kijevnél, az utakon haladtak, mert féltek az aknamezőktől, így a tüzérségnek csak az utakra kellett összpontosítani.

Az elpusztított, mozgásképtelenné tett Leopard és Bradley eszközökből kinyerhető olyan haditechnikai információ, ami az oroszoknak jelenleg nincs meg? Vagy már mindenki mindent tud a másikéről?

Nyilván van benne olyan információ, nem véletlen, hogy az M1 Abrams amerikai harckocsit az amerikaiak tisztábbá teszik, tehát egyszerűbb változatban adják majd át. Inkább a páncélzata, a felépítménye, illetve a szoftvere lehet újdonság az oroszoknak. Megnézik, hogy ők hol tartanak, össze tudják hasonlítani a Leopard2-ével, illetve a Bradleyével.

Amikor a személyzet, ha van esélye rá, elhagyja az eszközt, akkor ezeket nem kell valamilyen módon letörölni, megsemmisíteni vagy nincs rá idő?

Nincs rá idő ilyenkor. Ha aknára futnak, akkor aki túlélte, az próbál belőle kijutni, ha páncéltörő rakéta megy be, ott a személyzet is megsemmisül, esetleg a küzdőtérben lévő többi gyalogos, aki nem szállt ki, megmenekülhet. Nincs idő, meg elég sok mindent ki kellene szedni. Ezekben van hőkamera, fedélzeti számítógép, lézertávmérő, ezeknek a minősége jelenthet információt az oroszoknak.

Személyi veszteségekről jöttek hírek?

Jöttek hírek, de az oroszok túloznak, legalább ötszörös veszteséget mondanak, illetve az ukránok is ugyanezt alkalmazzák.

A Nova Kahovka-i gát sérülése melyik oldalnak állhatott érdekében? Egyáltalán sérülésről vagy szándékos robbantásról van szó?

Sajnos itt is az információk még nem elégségesek. Tudtak róla a CIA-nál az amerikaiak is, hogy ezt valaki fel fogja robbantani. Két videofelvétel is van két robbanásról a gát környezetében. Nem lehet megerősíteni, hogy ezek mikor készültek, ez valószínű orosz érdekből volt, a másik pedig sorozatvető rakétája csapódik be ukrán fél oldaláról, ezt sem tudjuk megerősíteni, hogy mikor történt. Viszont ha megnézzük az okokat, hogy kinek állt érdekében, elsődlegesen a harcászati, hadműveleti szempontokat nézem, akkor az oroszoknak érdekében áll ez, hiszen ha felrobbantották ezt, akkor ott nincs átkelés a folyón. Viszont az nem érthető, hogy amikor Herszonnál visszavonulnak, akkor a három meglévő hídból kettőt megsemmisítettek, ezt csak előkészítették robbantáshoz. Ezt a gátrészt tüzérségi tűzzel is le lehetett volna zárni. Így rossz helyzetbe hozták a Krím vízellátását, az atomerőmű vízellátását és saját csapataikat vitte el a víz és saját állásaikat.

Az nem lehetséges, hogy egyszerűen rosszul kivitelezett akció történhetett?

Meg kell várnunk az információkat, mert van olyan információ is műholdkép alapján, hogy korábban is volt már valami rombolás, tehát sokkal nagyobb területen ment át a víz, mint szerették volna. Itt a robbantásnak beláthatatlan következményei voltak. Ukrán részről pedig a sikertelenségről lehetett volna ezzel elterelni a figyelmet és a nemzetközi közvéleményt maguk felé fordítani. Nyilván majd ezt kivizsgálják. Ez beleillik esetlegesen egy háborús bűncselekménybe, amikor olyan létesítményt robbantanak fel katonák, amit nem lehet indokolni harcászati szükségszerűséggel.

Van egy háborúban, amiben minden elképzelhető, olyan, amit nem lehet harcászati szükségszerűséggel magyarázni? Az átkelés meghiúsítása, a terep elmocsarasítása harcászati szükségszerűségnek tűnik.

Igen, azért van nehéz dolguk a nemzetközi jogászoknak. Mind a két fél információs hadviselést folytat. Az ukránok már bejelentették, hogy melyik dandárparancsnok felelős ezért. Aki ismeri az orosz hadsereget, ott azért ezt nem egy dandárparancsnok dönti el. Az viszont biztos, hogy már erőket mozgattak el a herszoni részről az oroszok megerősíteni a déli és a bahmuti részt, hiszen felszabadulnak így a csapatok, ha ott nem várható nagyobb támadás.

Meddig marad járhatatlan a terület a gát sérülése után?

Le fog vonulni a víz. Most 4-5 méternél tart, 17 méternél kezdődött, közel hat-nyolc balatonnyi víz zúdult erre a területre. Hónapok, mire járható lesz, kiszárad, addig remélhetőleg a háború is befejeződik.

A nyár a háborúra bármilyen hatással lesz? Mert a tél volt hatással, az utána lévő sár, a raszputyica volt hatással, de most szárazak az utak, meleg lesz.

Most szárazak az utak, lehet manőverezni, nem véletlen, hogy az oroszok rengeteg aknamezőt készítettek elő, illetve harckocsiárkot, harckocsifalat, amit lehetett. Mivel zöld a növényzet, sokkal jobban el lehet rejteni az erdőkben, fasorokban a járműveket, viszont nagyon jól kell álcázni, hiszen a drónok mindent megtalálnak. Ahol harckocsilánctalpnyomot találnak, ott rögtön köröznek, keresik az eszközt, ebből is látunk sok-sok felvételt mind a két oldalról.

A gát sérülése után felmerült az a kérdés, hogy újrakezdődhet a kritikus infrastruktúrák elleni támogatás?

Ez folyamatosan zajlik. Az elmúlt héten két repülőteret, illetve egy újabb gátat robbantottak fel az oroszok Donyeck megyében, ez sokkal kisebb területű, de ez nyilván nem olyan hatással van a hadműveletekre. A kritikus infrastruktúra támadását folytatják, hogy az ukránok a légvédelmüket inkább a városokra, nagyvárosokra összpontosítsák, minthogy a frontvonalban legyenek azok az eszközök.

Az ammóniavezeték sérülésének vagy robbantásának mi értelme van?

Ez megint mind a két fél részéről lehetséges. Ha az oroszok ki akarnak lépni a gabonaegyezményből, akkor ők is csinálhatták, de nekem inkább ukrán színezetűnek tűnik, hogy ha ők a gátat, akkor mi is mindent. Lassan mind a két fél részéről azt érezzük, hogy mindent tönkretesznek valójában a semmiért.

Villanyvezetékek, atomerőmű, ezek még érintetlenek? Az olajvezeték még érintetlen?

Igen, mert mind a két félnek érdeke fűződik a szállításokhoz.

Az ammóniához is fűződött érdeke mind a két félnek.

Igen. Én azt gondolom, hogy ez egy rendkívül rosszul kivitelezett akció volt.

A célját, az eredményét számíthatták félre?

Valószínűleg, mert így az oroszok már bejelentették, hogy nagy valószínűséggel kilépnek a gabonaegyezményből, amit Törökország hozott az ENSZ-szel együtt tető alá.

Az orosz és az ukrán hadviselésben látszik-e ebben a szakaszban bármilyen új elem, amit eddig még nem csináltak, mert nem volt rá szükségük vagy nem volt hozzá eszközük?

A korábbi offenzívánál, főleg Harkivnál nagyon nagy létszámfölényt hoztak létre, hét-nyolcszoros fölényt, gyors erőkkel áthatoltak az első védelmi vonalon, és folyamatos támadással, tüzérségi tűzzel haladtak előre az ukránok. Most azt látjuk, hogy kicsit több tapogatózással és lehet, hogy tereléssel ez egy elterelő támadási irány a Zaporizzsjától délre történő támadás, hiszen itt a legkiépítettebb, majdnem 40 kilométer mély a védelmi vonaluk az oroszoknak. A Tokmak nevű várost megerődítették. Melitopol nagyon fontos nekik szintén, sokkal inkább keletebbre vártam a nagy támadást. Ami új módszer jöhet, azt majd látni fogjuk a fő csapást mérő hat-nyolc dandártól, hiszen ezek mind amerikai kiképzést kaptak német területen, rengeteg nyugati technikájuk van és a védelmi rendszereknek mindig annyit ér az elkészítése, amit majd a háborúban biztosít. Nagy valószínűséggel ezt a védelmi rendszert is át fogják törni, ehhez viszont idő kell. A számvetések szerint egy ilyen kiépített védelemnek az áttörése legalább négy-hat nap, amíg eljutnak a zászlóaljak mélységében 5-10 kilométerre, majd megvalósulhat az áttörés és utána következik a mélységi harc, és akkor eljuthatnak az Azovi-tengerig, akár Bergyanszkig, akár Mariupolig.

Mi az értelme a legerősebb erődített vonalnak nekimenni? Ebben mi a terelés? Ott valószínűleg a veszteség is sokkal több lesz.

Igen, csak a védő fél is úgy gondolkodik, ha megindul a támogatás, akkor esetleg a mélységben lévő tartalékokat egy kicsit közelebb viszem ahhoz a területhez, ahol megkezdődik maga a támogatás, arra készülve, hogy ott lesz a fő csapás is, de nyilván az oroszok is több tartalékot hoztak létre Donyeckben is, a mariupoli irányban és a melitopoliban is, meglátjuk, hogyan tudnak erre majd reagálni.

Hogyan néz ki az oroszok védelmi rendszere?

Általában a legelső úgynevezett fő védővonal előtt egy öt-tíz kilométeres úgynevezett fedezőbiztosítás van, ahova aknamezőket tesznek, századokat, zászlóaljakat telepítenek ki, az a feladatuk, hogy az előretörő ellenséget valamilyen irányba tereljék. Lehetőleg az aknamezőkre, lehetőleg az orosz erőknek a fő védelmi részére, ahol a nagyobb csoportosítás van. Ezt követi egy fő védelmi vonal. Itt a zászlóaljak általában öt-hat kilométer széles és legalább három-négy kilométeres mélységű árokrendszert hoznak létre. Itt legalább három állása van a védő félnek, illetve a fő védővonalak között úgynevezett harántállások vannak vagy reteszállások, hogy ha kiszorulnak az első vonalból, akkor valahol meg tudjanak kapaszkodni, illetve ezek az állások a mélységben lévő erőknek rendelkezésre áll tűzszakasznak, hogy oda vonnak előre harckocsikat és lövik a betört ellenséget. Általában mind a két fővédvonal között is aknamezők vannak. Ez elég bonyolulttá teszi ezt a fajta hadviselést, hiszen pont a finnek által biztosított Leopardokat lőtték ki az oroszok, aminek az a célja, hogy az aknamezőket tisztítsa meg, hiszen az ukránoknak is át kellett jönni a saját aknamezőiken, az orosz aknamezőkön, a fő védővonal előtti aknamezőkön, és majd a mélységben is lesznek aknamezők. Ez a három szint így épül föl. A másodikban is van egy-két zászlóalj, illetve a legmélységben, 20-30 kilométeres mélységben, körletben rejtve harckocsi-alegységek vannak, ezeket akkor vonjákk előre, amikor az ellenség túlságosan mélyen betörne.

Milyen ütemben, milyen eszközökkel, milyen erőkkel támadnak az ukránok? Ki megy elöl?

Általában elöl felderítő harcjárművek mennek, mögöttük kellene lenni még könnyűpáncélos erőknek, ezek a Bradleyk lehetnek. Ezek mögött kellene jönni a fő csapást mérő harckocsiknak, Leopard2-eseknek, a Challengernek, illetve az Abramsnek, ha megérkezik, illetve a T-72-esek és azoknak a variációinak. Tehát csak a harmadik lépcsőben kellenének a harckocsik, hogy jöjjenek. Mögöttük 4-5 kilométerrel ott kell lennie az önjáró tüzérségnek, amely folyamatosan pusztítja a csapatok előtt az orosz állásokat, majd mindig követi úgynevezett ugrásokkal a hadrendet. Ezek mögött vannak HIMARS-sorozatvetők, amelyek 70 kilométerig tudnak ellőni, ők körülbelül 10-15-20 kilométerre települnek a harcvonaltól és nagyon precízen tudják, hogy mit kell kilőni. Egyrészt a drónoktól, másrészt hetek óta, hónapok óta erre a támogatásra készülnek, tehát minden műholdfelvétel, minden harcálláspont ott van a térképükön. Ezek közül már kettőt megsemmisítettek. Egy parancsnoki harcálláspontot lőttek ki, valószínűleg ott halt meg egy vezérőrnagyuk az oroszoknak, illetve a mélységben már napok óta tevékenykednek a különleges műveleti erők. Eddig két helyen robbantották a vasútvonalat, közel a Krím-félszigethez és egy kicsit beljebb, Melitopolnál, illetve készülnek nagy valószínűséggel az Azovi-tengeren a hajózási útvonalak lövésére, illetve a Kercsi-híd újbóli rombolására.

Vasútvonalat mi értelme van robbantani? Azon jön az orosz utánpótlás?

Igen, az oroszok utánszállítása általában vasúton történik meg egészen az ukrán határig, majd azon belül, ha lehet, akkor használják a Kercsi-hidat, a Krím-félszigetet, majd Melitopol és Mariupol irányába mennek a fő logisztikai ellátóvonalak. Ezek biztosítják a lőszert és az egyéb szállítmányokat. Tehát ha ezeket rombolják, akkor késleltetni lehet ezeket az ellátásokat.

Az élő erő megindulása előtt nincs tüzérségi előkészítés? Nem lőnek szét mindent, amit csak bírnak a támadó csapatok?

Ehhez rengeteg tüzérségi eszközre lenne szükség. Jelenleg, ha összevonnák az ukránok a tüzérségi eszközeiket, akkor az nagyon zsíros célpont lenne az orosz tüzérségnek, amely háromszor-négyszer akkora, illetve olyan sorozatvető eszközeik vannak, amelyek 70-90 kilométeres hatótávolságúak, hasonló, mint a HIMARS-sorozatvető, viszont ezekből kevesebb áll rendelkezésre az ukránoknak.

Továbbra is úgy dolgoznak vele, hogy lő és megy, lő és megy?

Igen, mindenképp tüzelőállást kell váltania, hiszen a drónok keresik ezeket a helyeket, ha bemérték őket, akkor várható egy tűzcsapás.

Mit kell a támadónak leküzdenie úgy, hogy azt mondhassa, hogy ez egy eredmény?

A támadó műveletnek először is be kell törni az arcvonalba, és meg kell kezdeni az ott lévő zászlóaljak felszámolását. Utána beljebb kell menni a következő zászlóaljvonalig, ezt mondjuk áttörésnek, amikor legalább két zászlóaljnyi területet át tudnak törni, majd a mélységben kell manőverezni. Ehhez több helyen, legalább két helyen át kell szakítani az ellenség védelmét és koncentrikus csapással befelé el kellene foglalni Tokmakot. Onnan excentrikus kifelé ható csapásokkal Melitopol és Bergyanszk irányába kellene csapni. Főleg a gépesített lövészdandároknak kell elérni az első két vonalat, majd onnan kerül bevetésre a mélységben lévő két-három maradék dandár. Ezek általában harckocsidandárok, illetve nagyon fontos, hogy akik a peremvonalban harcoltak, miután átment rajtuk az ukrán támadóerő, ők is felzárkóznak, mint egy tartalék követik a hadrendet.

Az mit jelent, amikor a támadók felszámolnak egy zászlóaljat? Megölik azokat az embereket? Elpusztítják az eszközeiket? Foglyul ejtik?

Általában a támogatás célja az ellenség előttünk levő csoportosításának megsemmisítése és a területének birtokba vétele. Nem biztos, hogy mindenkit meg kell ölni, de a tüzérség, a gyalogság, a harckocsik csapásaival ki kell szorítani ezekből az állásokból, elfoglalni egy terepszakaszt, ekkor közvetlen harcérintkezésben lesznek az orosz erőkkel, majd egy új erővel, amely mögöttük van, és tovább tolni az előttük levő orosz erőket.

Mi történik, ha tolják az orosz erőket, de mögöttük az orosz erők összezárnak?

Általában a védő, amikor látja a támadó fő csapásának az irányát, előkészíthet tüzelőállásokat, és a támadó ukrán erőkre csapásokat tud mérni. Amiben az ukránok sajnos hátrányban vannak, azt lehet mondani, az a légvédelem és a kevesebb tüzérségi eszköz, ezekkel az oroszok fölényben vannak.

Repülőerejük továbbra sincs az ukránoknak megfelelő mennyiség, amit bevethetnének?

Nincs, körülbelül ötven-hatvan harcászati repülőgépük van, harminc-negyven helikopter, de ezek főleg szállító helikopterek. Ezekkel tudnak bizonyos irányokba egy légideszantot kijuttatni, illetve a harcászati repülőgépekkel az orosz peremvonalra, az orosz erőkre csapásokat mérni.

Az látszik-e már, hogy a két fél milyen erőket halmozott föl, milyen tartalékuk, milyen ütemezésben vannak a támadóknak és a védekező, agresszor oroszoknak?

A fő csapásmérő ereje az ukránoknak ez a 11 rohamdandár, gépesített lövész és harckocsi. Ezekkel fogják a két-három csapásirányt megvalósítani, három-négy dandárral egy-egy irányban. Ezek mögött már különösebb erők nincsenek, területvédelmi és egyéb erők vannak, amelyek fölzárkózhatnak a támogatásra, illetve a peremvonalban lévők. Összességében 60-80 ezer ember az, aki támadó műveletet fog végezni és körülbelül a déli részen az oroszoknak van 85 ezer embere lépcsőzött védelemben és megfelelő tartalékokkal.

Ez elegendőnek tűnik az arányok szempontjából? Azt már megtanultuk, hogy a támadónak háromszoros fölényben kell lennie ahhoz, hogy esélye legyen. Ez nem tűnik háromszoros fölénynek.

Nem tűnik, de helyi erőfölényt ki tud alakítani. Ha jól rejti az eszközeit, jól vonja előre a dandárokat, akkor, amikor betör a peremvonalba, ott nagyon nagy erőfölényt, ötszöröset is el tud érni, és akkor gyorsabban juthat az ellenség mélységébe, de ez vonzza az oroszok részéről a tüzérségi tüzet és a légicsapásokat is.

Ha az ukránok az oroszok mélységébe tudnak behatolni, akkor utána mi következik? Az oroszok szétszélednek?

Nem, ellenállnak és sokkal keményebben, mint hittük és a légierejük is intaktabb, mint várta a NATO, hiszen hátrébb vonták őket, nem vonták be őket a közvetlen műveletekbe, megőrizték a stratégiai fölényüket. Nagy valószínűséggel egy másik védelmi terepszakaszra szorulnak vissza az orosz erők, illetve a mélységben lévőkkel ők karolhatják át a betört ellenséget. A problémájuk az ukránoknak abból adódhat, ha azzal a 12 dandárral megindított támogatásnál nagy területet elfoglal, két oldalról orosz erők lesznek tüzérséggel.

Tehát tüzérséggel tudják pusztítani a zsákban lévő ukrán erőket?

Igen.

Valószínű ez a forgatókönyv?

Valószínűleg, mert a stratégiai célja az ukránoknak az, hogy a Melitopol, Mariupol területet visszavenni, a donyecki és a Krím-félszigeten levő orosz erőket kettévágni, viszont akkor két orosz kötelékkel lesz problémájuk.

A mostani folyamatok szerint és a mostani tartalékok szerint meddig tarthatnak a műveletek?

A dandároknak nagyon nagy területen kell sikert elérni, tehát nem lesz akkora dominóhatás, mint amit az ukránok várnak, hogy fejvesztve elmenekülnek az orosz csapatok. Lehet, hogy föladnak állásokat, hátrébb mennek, még több aknamezőt telepítenek. Nyilván lehet őket tüzérségi tűzzel pusztítani, de legalább két hónapig el fog tartani, amíg, ha sikeres lesz az ellentámadás, hogy az első, második, harmadik védelmi terepszakaszt is leküzdik az ukrán erők.

Ezeket a védvonalakat november óta építik az oroszok. Emögött is van még valami? Az orosz határon is van még valami?

Ez egy 1000 kilométer hosszú védvonal, az északi részen, Belgorodtól kezdődően 5-10 kilométeres mélységű a kiépítettség, a donyecki részen olyan 15, illetve, ahol gyengébb, az a Mariupol fölötti rész. Nagyon mélyen lépcsőzött egyértelműen Melitopol irányában, ezek mögött is vannak még erők. A Krím-félszigeten például négy ilyen védővonalat építettek ki. A Krím rendkívül fontos az ukrán támadás elhárítása céljából, illetve külön területvédelmi erőket hoztak létre a Krímben is.

Az állítható, hogy az ukránok azt támadják és ott, amit az oroszok leginkább meg akarnak védeni? A stratégiai megítélésben megegyezik a két hadvezetés?

Mivel az öbölháború ’91-ben is megmutatta, hogy a tervezők szeretnek áttörni, valami meglepetés lesz a rendszerben, hiszen nem orosz módszerekkel támadnak az ukránok, hanem egy területen létszámfölényt hoznak létre, ott betörnek, onnan pedig több irányba indíthatnak támadást, tehát föl lehet göngyölíteni ezeket a védővonalakat, csak rendkívül nagy veszteség árán, illetve ez a 12 dandár ez ellen a csoportosítás és kiépített védelem ellen egy kicsit kevésnek tűnik.

Mi történik, ha nem sikerül? Van még 12 dandárja Ukrajnának?

Fel tud állítani még, személyi tartaléka neki is van, hiszen most a harcvonalban körülbelül 300-300 ezer harcos van, viszont azok már idősebb korosztály lesznek kevesebb kiképzéssel. Én azt gondolom, most dől el igazából a háború és Ukrajna sorsa. Most még megvan a politikai támogatás, a katonai támogatás. Közel 80 milliárd dollár katonai támogatást kapott, legújabban bejelentett amerikai támogatás hárommilliárd dollár volt. További Patriot és Hawk légvédelmi rendszereket biztosítanak, viszont a támadó művelethez szerintem ez késő.

Tud Ukrajna sorsa úgy eldőlni, hogy területi vesztesége ne legyen a mostani hadművelete után? Vagy ez álom?

Már egyre több elemző Amerikában is azt mondja, hogy Ukrajnának területeket kell feladni. A háború sorsát nem az fogja eldönteni, hogy hol áll az arcvonal, azon lehet vitatkozni. Ezt majd egy nemzetközi közösség vagy szervezet meg fogja állapítani, és egyre inkább az amerikai külpolitikában is az a cél, hogy egy békét kihozni ebből, akárhogy sikerül ez a támogatás.

Akkor is, ha az oroszok visszaverik, akkor is, ha az ukránok azt mondják, hogy ez sikeres, úgy látja, hogy meg kell állítani a mostani után a további műveleteket?

Igen, hiszen ha minden nagyon jól sikerül, akkor egy százszor száz kilométeres területen lesz ez a 12 dandár, ott kell majd védekeznie, ahova eljutott a támadó műveletben, fel kell tölteni, személyi veszteségei lesznek, viszont már nem lesz olyan harcképessége. Legalább 25-50 százalékos veszteséget fog szenvedni a támadó műveletben. Hadműveleti szünetre lesz szüksége a feltöltéshez és saját állásai megerősítéséhez.

Egy hadműveleti szünet alkalmas arra, hogy menet közben tűzszünetet is kidolgozzanak arra a területre, ahol most éppen a műveletük tart?

Igen, van több szereplő erre, a pápától Zuppi bíboros küldéséig, Indonézia, Törökország, Izrael, mindenki bejelentkezett, hogy remek terveik lennének. Ezeket egyik fél sem fogadta el. Kína áll talán a legközelebb ahhoz, hogy Oroszországot rávegye arra, hogy tűzszüneti vonal alakuljon ki, hiszen korábban, ’14-ben a Donbaszban is volt egy ilyen tűzszüneti vonal, igaz, nem nagyon tartották be a tűzszünet előírásait. Inkább egy kevésbé intenzív harccselekmény következhet be utána, illetve békefenntartókat lehetne küldeni a két fél közé.

Honnan fogjuk tudni, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei azt mondják, hogy érdemes elkezdeni a tűzszüneti tárgyalásokat? Nem jönnek a Bradleyk? Nem jönnek majd a Leopardok?

Látjuk már, hogy modern harckocsit nem tud átadni a Nyugat sem, hiszen nincs elégséges, a saját biztonság veszélyeztetése nélkül már csak régi eszközöket lehet átadni, a légvédelmet lehet még egy kicsit erősíteni, bár abban is vannak fenntartások, hogy a saját légvédelem fontosabb Németországnak, hiszen visszavont Szlovákáiából, Lengyelországból légvédelmi rendszereket a saját védelmének a biztosítására.

Annak mi a jelentősége, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elrendelte, hogy minden magánkatona kössön szerződést a védelmi minisztériummal, de Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport vezetője azt mondta, hogy ő nem, és azt mondta, hogy ő ki is fog jönni majd a hadműveletből?

Az orosz törvények szerint hét év börtönnel büntetendő, aki katonai magánvállalatban van. Ennek ellenére az orosz katonai vezetés eltűri azt, hogy legyen egy katonai magánvállalat, illetve most már több van. Szeretnék ezt szervezetesíteni az orosz haderőben, viszont Prigozsin nem szeretné, hogy betagozódjon teljesen az orosz haderőbe ez a katonai magánvállalat. A katonái nagyon jó fizetést kapnak, a kiképzés időszakában közel 1000 dollárt, amikor műveletek vannak, 2000-3000 ezer dollárt is. Szeretné az önállóságát fenntartani. Háborús sikereket ért el Bahmutnál, ezt ő majd később szeretné politikai szerepre váltani, és ehhez meg szeretné tartani a veteránjait, a volt GRU-s, KGB-s, egyéb különleges műveleti katonáit, mert onnantól, ha ő aláír egy szerződést, akkor Sojgu és Geraszimov szabja meg, hogy hova mennek és mit csinálnak.

A wagneresek eredményes, magasan képzett, jó felszereléssel, jó színvonalon harcoló katonák?

Nem. Ötvenezer katonája volt Prigozsinnak, ebből húszezret elveszített, ebből tízezer volt börtönökben toborzott, úgynevezett ágyútöltelékek, akik mindig az első vonalban harcoltak, tízezer kemény zsoldosát vesztette el, de a sikerekhez az kellett, hogy Geraszimov, a hadszíntérparancsnok biztosítson neki harckocsikat, légvédelmet, tüzérségi támogatást, helikopter- és repülőtámogatást, mert egy katonai magánvállalatnak csak a különleges katonája van, aki jó kiképzést kapott, jó felszerelése van, de valójában anélkül nem tudták volna Bahmutot bevenni, ha nincs mögöttük a reguláris haderő és a két szárnyukat nem a légideszant alakulatok biztosítják.

Mennyire jelentősek a magánvállalatok vagy a kadirovisták például egy orosz hadsereghez képest?

Két ezredet szerelt fel most Kadirov és Csencsenföldről most Ukrajna határához értek. Ez 6-8 ezer ember lehet összességében. A Prigozsin-féle magánvállalat 50 ezer volt csúcspontján. Itt inkább sokkal inkább az orosz politikai, gazdasági, katonai elit súrlódásait látjuk, hogy mindenki szeretne majd a választások után nagyobb területet, nagyobb beosztást elfoglalni, hiszen Prigozsin is bevásárolta magát egyfajta pártba.

Megérkeztek az első taktikai atomfegyverek Fehéroroszországba. Ennek mi értelme van?

Az orosz narratíva úgy szól, hogy mivel az Amerikai Egyesült Államok is nemcsak saját területén tárol atomfegyvereket, hanem hat helyen, például Belgium, Hollandia, Törökország, illetve Olaszország és Németország területén is, ez közel 2000 darab az 5900 darabos készletből. Ezzel egy olyan geostratégiai lépést tett Oroszország, hogy nyugatabbra helyezte el ezeket az atomfegyvereket. Ezek általában kisebb hatótávolságú, 1000 kilométer a csúcsuk, illetve a légierőnél lehet 2000-2500 kilométer. Hatóerejüket tekintve 50-100 kilotonnásak, tehát öt Hirosimával ér föl egy ilyen rakétának a bevetése. Viszont ez teljesen orosz ellenőrzés alatt, orosz indítása alatt van. Tehát amit Lukasenka elnök úr mondott, hogy majd ő beveti ezeket, az nem teljesen így működik.

De a rendszer ugyanaz, hogy az Európában vagy Törökországban állomásozó amerikaiak is amerikai ellenőrzés alatt vannak?

Amerikai elnöki jóváhagyást, hadszíntérparancsnoki jóváhagyást, európai főparancsnoki jóváhagyást igényel. Az atomfegyver nem a filmekben látott piros gomb. Ez egyfajta rendszert jelent, pont azt mutatja, hogy elrettentő és visszatartó erő, hiszen Fehéroroszország is azt szeretné mutatni, hogy van ilyen a területén, tehát ő fontos geopolitikai szövetségese Oroszországnak.

Fehéroroszországnak van bármi beleszólása abba, hogy az oroszok a területén mit csinálnak?

Úgy látjuk, hogy nem teljesen. Lukasenkának sokkal többet jelent az, hogy nem lépett be harcolóként a háborúba, hiszen a társadalmi elégedetlenség, a hadsereg színvonala nem teszi lehetővé, hogy ebben részt vegyen, illetve nagy beleszólása nincs, hiszen az oroszok odaviszik pihentetni, kiképezni az újoncokat, illetve a hadszíntérről visszatérteket.

Ez valamiféle ára volt annak, hogy nem kellett belépnie saját katonáival a háborúba?

Nyilván a Kreml vezetése felmérte, hogy mennyi előnnyel, hátránnyal járna az a 15 zászlóalj harccsoportnyi erő, amivel rendelkezik a rendkívül gyengén kiképzett fehérorosz haderő, inkább a technikai eszközöket vették el tőlük, illetve a bázisaikat használták, főleg az iráni drónok, az Iszkander rakéták indítására, illetve a légierőnek. Viszont most kiteljesedett egy kicsit az ukrán hadviselés, hiszen 250 kilométeres mélységig tudnak belőni a brit rakétákkal.

Szivárognak hírek arról, hogy az amerikaiak már korábban figyelmeztették az ukránokat arra, hogy ne támadják meg az Északi Áramlat gázvezetéket. Arról is szivárognak a hírek, hogy az ukránok azt mondták, hogy ezt nem fogják csinálni. Mikor lehet erről bármit tudni, hogy ott mi történt?

A háború után. Olyan stratégiai fontosságú gázvezetékről van szó, amely Európa gázellátásának 20 százalékát adta. Nemzetközi vizeken van a terület, ahol ezt végrehajtották. Nem hiszem, hogy gumicsónakos merénylőkkel, nehézbúvárok és egyéb biztosítás nélkül ezt meg lehetne csinálni. Ezt külön titkosszolgálati rendszerben tervezték meg. Hogy mikor és hogyan? Ha megnézzük a gázár alakulását, a háború elején 35 dollár körül volt az egységára, amikor felrobbantják, 280 dollár az ára, tehát egy iszonyú zsaroló fegyverként állt rendelkezésre az oroszoknak. Nem az ő érdekükben történt ez a robbantás, hiszen Németországgal ők nagyon szép szövetségben voltak, az olcsó gázt biztosították, a technológiát, nem véletlen, hogy Schröder, egykori kancellár volt az igazgatótanácsnak a tagja.

De ebből levezethető logikusan, hogy ez csak az ukránok érdeke lehetett? Mert innen elágazhatunk oda is, hogy ez az amerikaiak érdeke volt.

Ha megnézzük a gázszállítások alakulását, orosz irányból 84 százalékkal visszaesett az Európába irányuló gázszállítás, az észak-afrikai gázszállítás 30 százalékkal visszaesett, Norvégia kaszált ezen még talán a legtöbbet, ők 50 százalékkal tudták növelni a gáztermelésüket és szállításukat Európa fele, és azok, akik cseppfolyós üzemanyagot tudtak szállítani, hoztak 70 százalékot pluszban, tehát az amerikai érdek egyértelműen kimutatható ebben.

De kimutatható az is logikai úton, hogy ki csinálta?

Majd sok-sok titkosszolgálati elemzés után. Én nem nagyon hiszek a gumicsónakos merénylőkben.

Azt mondta a lengyel elnök, hogy a NATO vilniusi csúcstalálkozóján, július 11-12-én az ukránoknak egyértelmű üzenetet kell küldeni NATO-csatlakozás ügyében. Egy egyértelmű üzenet hogyan mozdíthatja előre vagy hátra a háború ügyét?

Időszorításban vannak az ukránok, július 11-ig valami sikert kell elérniük, ugyanis azt mindenki közölte már velük, hogy háborúban álló országot nem tud fölvenni a NATO. Jelen pillanatban tíz ország még ezt ellenzi. Ennek egyéb okai is vannak, akár az ukrán-orosz penetráció, a titkosszolgálati megbízhatatlanság, illetve az, hogy senki nem kíván egy új török–görög viszályt a nyakába venni egy atomhatalommal, Oroszországgal. Azt, hogy kapnak garanciákat, illetve segítséget ahhoz, hogy majd a NATO tagjai legyenek, én nem tenném öt éven belülre.

Tehát először be kell fejezni a háborút, és ebben az ukránoknak is akár területvesztés árán is aktívaknak kell lenniük és utána kaphatnak egy olyan garanciát arra, hogy valamikor majd a NATO tagjai lehetnek?

Igen. Ennek sok előszobája van, egy csomó feltételt kell teljesíteni, a haderő demokratikus átalakítását, a kiképzési rendszert, a technikát átvenni, a technikai rendszerekhez csatlakozni. Gondoljunk bele, a NATO számítógépes rendszerét behúzni olyan területekre, amit orosz csapatok bármikor elfoglalhatnak vagy olyan technikákat odavinni, ami szintén orosz kézre kerülhet?

És addig, amíg nem csatlakoznak, ENSZ békefenntartó erő vagy a NATO ereje bemehet Ukrajnába?

Nem.

Mert ha harcérintkezés van, akkor orosz‒NATO háború tör ki?

Igen, nyilván semleges vagy független országoknak kell a két fél közé majd beállni, ha eljön a tűzszüneti vonal, megvalósul egy valamilyen tűzszüneti tárgyalás. Ahhoz is ENSZ-határozat kell, hogy békefenntartókat küldjenek valahova, sőt, mind a két ország beleegyezése kell.

Tehát most négy-öt nap és utána még egy-két hónap, amíg eldől Ukrajna sorsa?

Igen.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Resperger István az Arénában
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást