Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Karácsony Gergely: nem tudunk megszabadulni a bűnös város koncepciójától

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor
2023. április 20. 18:15
Nem az a kérdés, hogy a pártok engem támogatnak-e, hanem az, hogy én hogyan tudom őket támogatni abban, hogy a polgármester-jelöltjeik sikeresek legyenek – mondta az újraindulási esélyeiről Karácsony Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. Budapest főpolgármestere beszélt a szolidaritási adó mértékének vélt törvénytelenségéről, a városkassza kiürüléséről, a Lánchíd, a pesti alsó rakpart és a Városháza sorsáról is.

Befejezik a kormány finanszírozását – jelentette be szerdán. Mi lesz, ha a fővárosi cégek úgy gondolják, hogy ez egy jó ötlet, befejezik Budapest finanszírozását?

Induljunk onnan, hogy a magyar nemzetgazdaság szempontjából Budapest egy óriási oszlop, hiszen a magyar GDP 38 százalékát termeljük meg. Én azt a vitát, ami arról szól, hogy mi a kormány és a főváros viszonya, inkább történelmi perspektívában szeretném láttatni, hiszen ez a város önhibáján kívül nőtt ilyen nagyra egy viszonylag kis országhoz képest. A trianoni döntés száz évének a terhét cipeljük még mindig, hogy vannak politikai erők, amelyek úgy gondolják, hogy ez a város túl nagy, túl erős, túl progresszív, túl liberális, túl európai Magyarországhoz képest. Én nem tudom mással magyarázni azt a kormányzati politikát, aminek elszenvedői vagyunk nap mint nap. Nem tudunk megszabadulni a bűnös város koncepciójától. Ez a város nagyon sokat ad ennek az országnak és szeretne még többet adni, ehhez azonban az kell, hogy ez a város működjön. Próbálunk egy olyan várost Budapesten létrehozni, megtartani, amely megfelelő vonzerővel bír a tehetség számára, és, mondjuk, a Budapesten végző fiatalok nem Londonban vagy éppen Berlinben akarnak elhelyezkedni. Ez egy nemzetstratégiai kérdés. Budapest a nemzet fővárosa és a magyar gazdaság motorja. Mi a budapesti cégek iparűzési adójából élünk, ez a mi legfontosabb bevételünk, sőt tulajdonképpen az egyedüli érdemi bevételünk. Ehhez jön egy plusz, amit a mindenkori kormánytól azért kap a fővárosi önkormányzat a többi magyar önkormányzathoz hasonlóan, mert az állam helyett ellát bizonyos közfeladatokat, ezért kap bizonyos állami normatívákat. Mi a mi problémánk és mit kell érteni azon, hogy befejezzük a kormány finanszírozását? Az elmúlt években a magyar adórendszerbe bekerült egy új elem, amit nagyon félrevezető módon szolidaritási hozzájárulásnak neveznek. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok a saját adóbevételeikből befizetnek a központi költségvetésbe. Ez az adó, amit nekünk idén ki kéne fizetni, 25 milliárddal több, mint az összes állami normatíva, amit mi kapunk. Magyarán: a fővárosi önkormányzat, amely az állam része egyébként, 25 milliárd forinttal finanszírozza a kormány működését.

A szolidaritási adót azt kifizetik olyan településeknek szabály szerint, amelyek kevésbé gazdagok, mint, mondjuk, Budapest.

Jó, ez egy politikai duma. Nem.

Biztos benne, hogy nem fizetik ki? A kormány zsebre teszi?

Igen. Ez a pénz befolyik a központi költségvetésbe, és jó és kevésbé jó célokra is használják. Pont ugyanannyira használják, mondjuk, a kisebb települések támogatására, mint, mondjuk, Tiborcz István tőkealapjainak a kitömésére. Ez befolyik a központi költségvetésbe, és arra, hogy ezt a kisebb települések kisegítésére használja a kormány, egy fideszes polgármestertársamat, Cser-Palkovics Andrást tudnám idézni, aki azt mondta, hogy ez a támogatás olyan, mint Columbo felesége: senki nem látta még. Azt viszont, amit be kell fizetni, azt én is látom. Természetesen az adókat be kell fizetni, mindent, ami törvénye. Viszont vitatom az adó mértékének a törvényességét, mégpedig azon az egyszerű alapon, hogy van Magyarországnak egy alaptörvénye. Én ezt az alaptörvényt elfogadom, hiszen erre tettem esküt főpolgármesterként, a politikai véleményem persze megvan róla, de az alaptörvény kimondja, hogy az önkormányzatok saját bevételeit nem lehet elvonni. Ha nekem belenyúl a zsebembe mint fővárosi önkormányzat a kormány és kivesz belőle 25 milliárd forintot, azt nem tudom másféleképpen értelmezni, mint elvonás egy olyan adónemből, amit az alaptörvény, az önkormányzati törvény, sőt, az Önkormányzatok Európai Chartája szerint sem lehet elvonni. Én vitatom ennek a jogszerűségét, és közigazgatási bíróságon pert is fogunk indítani.

Ki lesz az alperes? A magyar állam, a Pénzügyminisztérium?

A Pénzügyminisztérium. Nagyon fontos tudni, hogy ebben a jogvitában két törvény áll egymással szemben. Az egyik törvény az alaptörvény és az önkormányzati törvény, ezek sarkalatos kétharmados törvények és az állam működésének az alapelveit írják le. Ezzel szemben a másik oldalon van a költségvetési törvény, amely tartalmaz egy képletet, amelyből ki lehet számolni minden önkormányzat esetében ezt az adókötelezettséget, de a törvény csak ennek az adónemnek a maximumát határozza meg, és a pénzügyminiszter fel van arra jogosítva, hogy ennek a mértékét csökkentse. A mi érvelésünk szerint a Pénzügyminisztérium nem végezte el azt a feladatát, és néhány önkormányzat esetében ez az adókötelezettségi képlet egy olyan befizetési kötelezettséget jelent, amely összeütközik az egyébként magasabb szintű jogszabályokkal. A Pénzügyminisztériumnak hozzá kellett volna igazítania a költségvetési rendeletből származó befizetési kötelezettséget az alaptörvény rendelkezéséhez.

Magyarán egy olyan kötelezésre kérik a közigazgatási bíróságot, hogy a pénzügyminiszter egyeztesse az alaptörvénnyel meg az önkormányzatokat szabályozó összes törvénnyel a szolidaritási adóról szóló törvényben elhelyezett képletet?

Nem, hanem a fővárosra kirótt befizetési kötelezettséget. A képlet alapján a magyar önkormányzatok 99 százaléka, de lehet, hogy 99,9 százaléka több állami normatívát kap, mint amennyi adót vissza kell fizetnie. A mi esetünkben ‒ és valószínűleg Budaörs még egy másik ilyen város ‒ nagyobb az elvonás, mint az állami normatíva. Tehát mi nettó befizetők vagyunk, és az önkormányzati törvény és az alaptörvény értelmében ilyen helyzet nem állhat elő.

Halasztó hatálya van az álláspontjuk szerint ennek a közigazgatási bírósági pernek, vagy addig azért fizetni kell az önök által bírált mennyiséget?

Eddig is fizettünk. Azt a részt, ez nagyjából 33 milliárd forint, amiről azt gondoljuk, hogy nem helyes és nem erkölcsös, de jogszerű, mindenképpen befizetjük, hiszen minden hónapban fizetünk. Van azonban egy probléma, most még pozitív a fővárosi önkormányzat folyószámlaegyenlege, de két hét múlva már negatív lesz. Tehát nem arról van szó, hogy nem akarunk fizetni önmagában, hanem arról, hogy nem tudunk.

Mehet mínuszba a főváros folyószámla-egyenlege?

Hogyne mehetne! És ez hamarosan be fog következni.

És akkor mi történik? Nincsenek kifizetések?

A folyószámla hitelkeretében finanszírozzuk a várost az elkövetkező körülbelül három hónapra egészen szeptember 15-ig, amikor az iparűzési adót be kell fizetni. Ez önmagában nem jelent nagyon nagy változást. Az elmúlt években a fővárosi önkormányzat rendszeresen hozzányúlt a hitelkeretéhez. Az a kérdés, hogy mi ennek az oka. Az-e az oka, hogy az önkormányzat egyébként fialtatja a pénzét, mondjuk, állampapírban és nem akar hozzányúlni vagy az az oka, hogy kifogyott a pénzből? Sajnos nálunk ez az eset forog fönn, és nekem azt kell mérlegelnem, hogy egy olyan adót, aminek a törvényességét vitatom, befizetem-e, viszont csökkentem a város működését, amit egyébként ilyen léptékben egyféleképpen lehet.

Munkabér?

Nem, a közösségi közlekedés finanszírozását érintő döntéseket hozhatnánk. Mondhatnánk azt, és volt olyan magyarországi város, amely így döntött, hogy fele annyi villamos jár a városban, mert nem tudják működtetni azt a rendszert ilyen pénzügyi helyzetben. Én ezt a döntést nem akarom meghozni csak azért, mert van egy törvénytelen mértékű adónem.

Azt mondta, hogy két hét múlva belemennek a folyószámla-hitelkeretbe.

Nagyjából igen.

Nincs a fővárosnak dolgozó pénze állampapírban, bárhol máshol? Mindig visszatérő érvelés a kormány részéről, hogy 214 milliárddal adta át Tarlós István ’19-ben a fővárost.

Ez egyébként nem igaz. Önmagában az, hogy egy adott pillanatban a fővárosnak mennyi pénze volt, semmit nem mutat, mert például szeptember 15-én a Fővárosi Önkormányzat nagyon gazdagnak fog tűnni, mert akkor jönnek be az iparűzés adóbevételek. Ha minimálisan szeretnénk egy korrekt szakmai vitát a tények alapján lefolytatni, akkor érdemes azt megnézni, hogy, mondjuk, 2020. január 1-jén mennyi pénze volt a fővárosnak, mert az egy kiszámítható időpont, és nézzük meg azt, hogy ez mi volt 2023. január 1-jén. A fővárosi önkormányzatnak 2020. január 1-jén 180 milliárd forint finanszírozása volt. Ez részben állampapírban volt, de lényeg, hogy szabadon felhasználható forrás. Ez az összeg 70 milliárd forinttal csökkent az elmúlt években. Ez egy nagyon súlyos csökkenés. Teljes joggal merül fel a kérdés, hogy hol van ez a pénz. A válaszom nagyon egyszerű. Ha összeadjuk az elmúlt három és fél évben azoknak a kormányzati döntéseknek a pénzügyi hatásait, amelyek a fővárosi önkormányzat kiadásait növelték vagy a bevételeit csökkentették ‒ és most nem a járványról meg az energiaárakból beszélek, most kifejezetten politikai döntésekről beszélek –, akkor ezeknek a szummája 170 milliárd forint. Elmondom, hogy mik ezek. A kormány az önkormányzatok tehére adott a vállalkozásoknak adókönnyítéseket. Jótékonykodni a más pénzéből mindig nagyon gáláns dolog. Ezenkívül ez a bizonyos adó, amely mértékének a jogszerűségét vitatjuk, 2018-ban 5 milliárd forint volt, most 58 milliárd forint. Ez tizenkétszeres emelés. Ezenkívül a Kukaholdingtól, amely begyűjti a hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági befizetéseket, és aztán visszaadja a szolgáltatóknak, Tarlós István idején a pénz teljes mértékben visszaérkezett a főváros cégéhez, az FKF-hez. Nálunk nem adták vissza ezt a pénzt. Összességében évi 5 milliárd forintot tartottak vissza. És ezenkívül még ott van a közműadó megemelése, amelyik a Fővárosi Vízműveket hozta lehetetlen helyzetbe. Ezt négy és félszerelésre emelte a kormány. Ha valaki megkérdezi azt, hogy hol van az a pénzügyi tartalék, ami kétségtelenül megvolt még a ciklus elején, akkor azt tudom mondani, hogy ez a pénz ott van a magyar központi költségvetésben nagyon jelentős mértékben, illetve a budapesti vállalkozásoknál kisebb mértékben, és ebből a magyar kormány megvalósított jó és kevésbé jó beruházásokat.

A fővárosnak most mennyi ilyen típusú felhasználható pénze van?

Minimális.

Mennyi az a minimális? 24 milliárd, 14 milliárd, 5 milliárd?

Nem tudom pontosan megmondani, de gyakorlatilag nincs ilyen pénze, nincsen pénzügyi megtakarítása a városnak, és azért rendkívül felháborító az, hogy a magyar kormány politikai döntései elvonták a város pénzügyi tartalékait, mert jön a történet másik oldala, az, hogy volt egy Covid-válság, amely megtizedelte a közösségi közlekedésben a jegybevételt, miközben ugyanazzal az infrastruktúrával kellett mennünk és bővítette a kiadásainkat, és benne vagyunk egy energiakrízisben, amelyről persze senki nem tehet, a magyar kormány sem tehet, de ennek a kezelése emberfeletti erőfeszítéseket jelent a fővárosi önkormányzatnak is, mint ahogy mindenki másnak is. És ezenkívül van Magyarországon hál’ istennek egy bérnövekedés, amit szintén nekünk finanszíroznunk kellett. Tehát a pénzügyi maradványt elvitték a kormányzati döntések és ezzel együtt is a fővárosi önkormányzat képes volt talpon maradni a Covid-járvány és az energiakrízis esetén. Hadd mondjak egy konkrét példát, hogy ez mit jelent. Amikor realizáltuk az energiaárak irreális növekedését, akkor hoztunk egy tudatos döntést, hogy azt az energiabeszerzési gyakorlatot, amit eddig folytattunk, nem tudjuk folytatni. Kialakítottunk egy bonyolult napi vételezési struktúrát, amiben a mindenkori világpiaci áron vásároljuk meg a gázt és az áramot, ha nem ezt tesszük, az elmúlt első negyedévben a fővárosi önkormányzat 29 milliárd forinttal többet költött volna energiára.

Jó, de ez most nem létező pénz, hiszen ezzel kevesebbet kellett költeni.

Ez nem létező pénz, és sajnos ezzel az okos beszerzéssel is háromszorosát fizetjük áramra és gázra, ráadásul mivel nekünk olyan közszolgáltatásaink vannak, amiket nem lehet korlátozni, hiszen a legtöbb energiát a metró, a villamoshálózat, a közvilágítás és a vízellátás biztosítására kell beszereznünk, ebben nincs mozgástér. Nem tudom lekapcsolni 3-as metrót meg a 2-es metrót meg a közvilágítást, meg nem tudom lekapcsolni az ivóvízkutakat, mert magas az áramszámlám.

Meddig kell kihúzniuk? Az iparűzési adóbevételek beérkezéséig?

Szeptember 15. a befizetési határidő.

Mennyivel számolnak?

A pontos számot most nem tudom fejből megmondani, azzal számolunk, hogy van egy jelentős iparűzési adóbevétel-növekedés, ez kétségtelenül igaz.

Az infláció miatt?

Az infláció miatt, hiszen nyilván az iparűzési adó bevételarányos adó, tehát az infláció viszi fölfelé az iparűzési adót és a magyar gazdaságon belül a budapesti gazdaság válságállóbb, tehát számolunk egy jelentős iparűzési adó bevételnövekedéssel, de nem az a kérdés, hogy mennyi adót szedünk be, hanem mennyi marad nálunk. Az adóbevétel-növekedést teljes mérték lefölözi a ránk terhelt kormányzati elvonás 58 milliárdja, és ezért valójában a főváros nominálisan, nem reálértékben nagyjából azon a szinten van finanszírozva, mint 2019-ben.

Ha nem tudják, hogy mennyi iparűzési adó fog bejönni, akkor mivel lehet pótolni? Hitelt fölvenni piacról?

Igen.

Honnan? Kitől?

Elfogadtunk egy túlélőcsomagot. Egyrészt van egy likviditásmenedzsmenti munkacsoport, amelynek révén a fővárosi cégek egy jelentős részénél egy nagyjából 15 milliárd forintos befizetést el tudunk tolni májustól szeptember közepéig. A cégeink nagyon fegyelmezett gazdálkodást folytatnak, nemcsak a cégek, hanem az intézményeink is, a színházaktól az idősotthonokon keresztül a Budapesti Közművekig.

Ez azt jelenti, hogy ők ezt a pénzt nem fizetik ki valakinek?

Nem, őket arra kértük már januárban, hogy úgy működjenek, hogy a fővárosi önkormányzattól praktikusan a nyári hónapokban nem kapnak finanszírozást. Abból a pénzből kell kihúzniuk szeptemberig, amit korábban megkaptak. Ez egy nagy, de nem elviselhetetlen teher ezeknek az intézményeknek. Ezt meg fogják tudni oldani. Ebben a legnagyobb teher egyébként a Budapesti Közműveken van, amelynek nagyjából nyolcmilliárdot kell kigazdálkodnia úgy, hogy szeptemberben kapja meg a következő finanszírozást.

Hogy tud nyolcmilliárdot kigazdálkodni? Nem tisztítja a csatornát addig?

Nem, ez nagyon fontos.

Hol lehet ennyi pénz, amit meg lehet takarítani? Mi az, amit nem csinál meg?

Átütemez. Ezek a cégek úgy működnek, hogy van valamennyi saját tartalékuk, ebből kell ezt a nyári időszakot átvészelniük, de nagyon fontos, hogy ennek a túlélőcsomagnak van két alapelve, ami tulajdonképpen egyébként valójában egy: városi közszolgáltatásokat nem korlátozunk a rövid távon pénzügyi problémák miatt, mert egyszerűen spórolni szinte semmit ne lehet, viszont óriási gazdasági és társadalmi károkat lehet okozni.

Mi számít közszolgáltatásnak?

Minden.

A színház is például?

Igen. Most a színház bezár, akkor mi van? Nincsen jegybevétele és ugyanúgy ki kell fizetni a fizetéseket, mert ez a másik elem, hogy a fővárosi önkormányzat kötelékében 27 ezer ember dolgozik. Ezek az emberek, nyilván, amikor azt hallják, hogy főpolgármester a vészharangot kongatja, akkor megijednek, hogy kapnak-e fizetést, és én szeretném, ha nem lennének megijedve, mert fognak kapni fizetést. A cégeinket, intézményeinket arra kérjük, hogy úgy tudják ütemezni a kiadásaikat, hogy a béreket kifizetik és a nyári hónapban nem kapnak a fővárostól finanszírozást ehhez, és ezt meg lehet oldani, meg is oldottuk egyébként. Erre január óta felkészítettük az intézményeinket, ez az egyik terv.

Három év válság, Covid, háború meg 25 százalékos inflációnál van annyi tartalék ezekben a cégekben, hogy ezt most meg tudják csinálni?

Nyilván az lenne az ideális, ha minden intézményünk és cégünk ütemezetten megkapná minden hónapban a támogatásának a tizenketted részét, most ezt nem tudjuk biztosítani. De van egy nagyobb probléma, amit már nem tudunk így megoldani, és ehhez kell külső finanszírozás, ez pedig a közösségi közlekedés, ami pénzügyi mértékben nincs egy súlycsoportban ezzel a kihívással. Itt már nem tudunk ilyen típusú trükköket csinálni a likviditás érdekében, ezért a Budapesti Közlekedési Központ egy éven belüli három, nagyjából három hónapra vonatkozó hitelfelvétellel áthidalja ezt a likviditási kérdést. Az a baj ezzel, hogy nagyon magasak a kamatterhei ennek, azért ez egy 600-700 millió forintos mutatvány, mert olyan magas az alapkamat, olyan magas a bubor, amihez képest a kereskedelmi bankok még áraznak, hogy ez bizony nagyon komoly kiadást jelent, de nem tudjuk máshogy megoldani.

Ez egy banktól vagy többtől?

Ilyenkor van egy tender, még nem vagyunk leszerződve, majd valószínűleg májusban köti meg a BKK a szerződést, de mivel a buborhoz képest áraznak a bankok, a bubor pedig brutális még ilyen három hónapos időszakra is, ezért valójában olyan nagy mozgástér ebben nincsen, de van banki partner, aki ezt finanszírozza. Ez egy éven belüli hitelfelvétel, tehát nem kell hozzá kormányengedély.

Saját hatáskörben meg lehet csinálni?

Ezt meg tudjuk csinálni. Ezenkívül folytatjuk az energiatakarékossági csomagot. Ez nagyon fontos, mert nemcsak a beszerzésnek a Budapest-modell szerinti módjával spóroltunk nagyon sok pénzt, hanem az energiaválság fél évére, most már megvan a 2022 utolsó negyedév és 2023 első negyedév, összességében közel 40 százalékot spóroltunk a gázenergián, 35 százalékot a távhőenergián, a hőenergián és 5 százalékot a villamos energián. Ez utóbbi nem nagyon tud magasabb lenni, mert a legnagyobb kiadás a közlekedés áramszámlája. Ezt a csomagot fönntartjuk és ezzel nagyjából megoldjuk a likviditási problémánknak egy részét. És ezenkívül a fővárosi önkormányzat közlekedési, európai uniós finanszírozási projektjei között ott van egy trolibusz-beszerzés. Ez bekerült a bizottság és a magyar kormány által elfogadott közlekedési operatív programba. Ezek a trolik itt vannak, ezeket a trolikat mi kifizettük, ezeket a trolikat el kéne számolni az európai uniós források terhére. Pontosan tudjuk, hogy ezek a források most föl vannak függesztve 55 százalékban, de 45 százalékban nincsenek, tehát nekünk ez a pénz jár, ezeket a trolikat mi kifizettük, és a fővárosi önkormányzat hozzájárult, segítve a kormányt a brüsszeli tárgyalásokban a közlekedési program jóváhagyásához, hiszen nélkülünk ezt a programot nem tudták volna elfogadtatni a bizottsággal, ezeket a trolikat mi kifizettük és várjuk a pénzt.

De ez egy technikai kérdés, nem? Meg kell sürgetni az eljárást a kormánynál meg az uniónál.

Elhiheti, hogy azért mi rengeteget dolgozunk, nemcsak a nyilvánosságban üzengetünk, hanem minden más módon is ezen dolgozunk, hogy ez meglegyen. Ezzel tulajdonképpen megint mi előfinanszíroztunk valamit, amit tulajdonképpen a kormánynak kellett volna.

Várnak még valamit a kormánytól?

Hogyne, hosszú a listánk. Ott van a Lánchíd. Műszaki értelemben már 90 százalékban kész és nagyjából a költségek 80 százalékát a főváros már kifizette. A híd valószínűleg hamarabb el fog készülni, mint az eredeti határidő. Van egy kormánydöntés arról, hogy a kormány hatmilliárd forinttal hozzájárul a Lánchíd felújításához. Ebből még egyelőre nem láttunk semmit, még támogatási szerződés sincs, sőt, van egy politikai vita arról, hogy a kormány mindenféle álindokokat megpróbál kitalálni annak érdekében, hogy ezt a pénzt miért ne adja oda.

Az eredeti szerződésben az volt, ha visszaáll rajta az eredeti forgalom. De az nem fog rajta visszaállni, ha jól értem.

Ez nem így van. A magyar nyelv szabályai szerint én nem tudom másféleképpen értelmezni azt a mondatot, ami a főváros és a kormány közös döntésében szerepel, mint úgy, hogy közös döntés kell hogy legyen, hogy milyen forgalmi rend van, ugyanis az van ebben a megállapodásban, hogy a Lánchíd végleges forgalmi rendjéről a beruházás befejezése után kell dönteni. Én nem tudom másféleképpen értelmezni ezt, minthogy megkapjuk a pénzt, befejezzük a beruházást és eldöntjük azt, hogy mi legyen a forgalmi rend.

Akkor ne spekuláljak azon, hogy az autósok érdekét is idekeverem, hogy esetleg azért nem kapják meg, mert úgy tűnik, minthogyha az autóforgalom nem indulhatna rajta újra?

Ezt válasszuk ketté. Van egy nagyon fontos beruházás, ami Magyarország egyik legfontosabb műemlék műtárgyának a felújításáról szól, amelynek van egy közlekedési funkciója és van egy másik vita arról, hogy a belvárosban az egyedüli olyan Duna-hídon, ahol egyébként nincsen villamosközlekedés vagy buszsáv, mi a helyes forgalmi rend. Szerintem ez két vita. Ez a pénz a kormány korábbi döntése szerint jár a fővárosi önkormányzatnak, függetlenül attól, hogy milyen forgalmi rend van. Én nagyon szívesen elbeszélgetek a kormány képviselőivel arról, hogy milyen forgalmi rend legyen a Lánchídon, nagyon szívesen ismertetem Pokorni Zoltán polgármester úr álláspontját arról, hogy az a Lánchíd igenis a közösségi közlekedést preferáló módon segítse a XII. kerületi közlekedést. Nagyon szívesen idézem Vitézy Dávid egykori közlekedési államtitkár álláspontját, aki nagyon határozottan kiállt, hogy az egyéni gépjárműforgalmat ne engedjük vissza a Lánchídra. Nagyon szívesen idézem a kormány néhány napja benyújtott hivatalos kerékpározási stratégiáját, ami alapján teljesen egyértelmű, hogy a Lánchídon nem lehet megengedi az egyéni gépjárműforgalmat, mert egyszerűen dugókat hozunk létre olyan helyen, ahol ennyi autó nem fér el.

A szerződéstervezetben nincsenek fizetési ütemezések?

Nincsen szerződéstervezet.

Az előzetes megbeszélésben nincs szerződési ütemezés? Mindenki bele szokta írni, hogy ilyen készültségnél ennyi pénz, olyan készültség, annyi.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, még a választás előtt, talán 2020-ban hozott egy döntést, ez egy közös döntés. Ebben az van, hogy ütemezetten két tételben érkezik a kormányzati pénz a Lánchíd felújításához, amelynek a forgalmi rendjéről később kell dönteni. Magyarán: elválasztottuk egymástól a Lánchíd-felújításnak a finanszírozását, és azt a társadalmi, egyébként fontos közlekedési stratégiai kérdést, hogy aztán milyen forgalmi rend legyen. Amikor a kormány ezt a kettőt összemossa, akkor valójában azt a megállapodást szegi meg, amit mi közösen hoztunk.

Ha nincsen szerződés, akkor mi van a Lánchíd felújításának ügyében a kormány meg a főváros között?

Egy Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa döntés.

Az elvileg kötelező szokott lenni, azt annak idején azért csinálták…

Hát igen.

Még Tarlós István brusztolta ki, hogy legyen ilyen.

Azt nem tudom, hogy ki brusztolta ki, de nagyon helyes, hogy volt ilyen és jól is működött a 2022-es választás előtt. Sajnos ezt az intézményt jegeli a kormány, ezért új döntések nem születtek. De régi döntések születtek, és ezek a döntések arról szólnak, hogy a Lánchíd forgalmi rendjétől függetlenül a magyar kormány két tételben összesen hatmilliárd forinttal hozzájárul a Lánchíd beruházásához és egyébként pedig aztán közösen döntünk arról, hogy milyen legyen a forgalmi rend. Mivel a kormánnyal én erről már nem tudok beszélgetni, mert nincs tárgyalóasztal, ahol beszélgessünk, ezért én a budapestiekkel akarok erről beszélgetni: a fővárosi önkormányzat a fővárosi polgárok bevonásával, az ő véleményük kikérése után hozza meg a végső döntést.

A Lánchíd felújítása folyamatosan megy, és akár megkapják a pénzt, akár nem, el fogják rajta indítani a forgalmat, ha jól értem.

A forgalom elindult rajta. A gyalogos forgalom még sajnos nem tudott elindulni, hiszen a járdaszakaszokat újítjuk föl, nagyon jól haladunk vele, de én nem gondolom azt, hogy a kormány minket zsarolhat egy ilyen stratégiai közlekedési kérdés meghozatalában. Ezt hadd döntse már el a budapesti fővárosi önkormányzat, amely ezt a hidat felújította. A kormány annyi pénzt ad ebbe bele egyébként, ha ad egyáltalán, amennyi a beruházás áfaköltsége, tehát egy fillérjébe nem kerül. Lehet, hogy kicsit keresnek rajta. Vagy az áfát zsebre rakja a kormány, és köszöni szépen, még keresett is azon, hogy mi felújítottuk a Lánchidat, vagy pedig méltóztatik az áfabevételéről lemondani és ezzel hozzájárulni a 150 éves Budapest szimbólumához, a Lánchíd felújításához.

Az áfatörvény módosítását is kéri a kormánytól?

Nincs ilyen tervünk, de amikor arról beszélünk, hogy a főváros finanszírozza a kormányt, ennek kapcsán két dolgot szeretnék mondani. Egyrészt, hogy a közvilágítás, ami elég fontos közszolgáltatás, az 27 százalékos áfateherrel működik, tehát nekünk a villanyszámlánknak az egynegyede egyből, sőt egyben megy a kormányhoz. Ami még inkább vitatható, ez a közösségi közlekedés, ahol nagyjából az idei évre talán elérjük a 2019-es jegybevételi szintet, én nem ismerek más olyan európai országot, ahol a közösségi közlekedés jegybevételének ilyen maga áfakulcsa lenne. 27 százalékos áfa eleve nincs sehol, de általában vagy áfamentes vagy pedig a legkedvezményesebb áfakulcsban van a közösségi közlekedés. Itt is mi rengeteg áfát fizetünk, úgyhogy az ötletet köszönöm, nagyon szívesen módosítanék az áfatörvényeken is.

A közösségi közlekedés jegyárain kívánnak módosítani?

Nem tudom mondani, mert nem látjuk a jövőt, de mi meghoztuk azt a döntést, hogy ameddig lehet, tíz körömmel ragaszkodunk ahhoz, hogy nem emelünk jegy- és bérletárakat. A jegyárak esetében bizonyos termékeknél volt egy minimális korrekció, mert a másik oldalon van egy igazságossági probléma, mégpedig az, hogy Budapesten hál’ istennek visszatért a nemzetközi turizmus, és nekünk nagyon kifejezetten szándékunk az, hogy a turizmus fenntarthatósága miatt is rászoktassuk a turistákat, hogy használják a budapesti közösségi közlekedést.

Ne rollerezzenek? Általában én azt látom, hogy inkább rollereznek, mint közösségi közlekedéseznek.

Ez egy kisebbik rész, de az kétségtelen, hogy mindenkinek az a jó, ha a turisták is többet használják a közösségi közlekedést. Ha valaki idejön bármelyik európai országból vagy az Egyesült Államokból, akkor olyan nevetséges jegyárakkal találkozik itt, aminek a sokszorosát is szívesen kifizetné, ezért azon gondolkodunk, hogy hogyan lehet olyan termékeket kialakítani, amely a turistákat nagyobb mértékben vonja be a közösségi közlekedés finanszírozásába.

Európai közösségi turistát nem nagyon lehet megkülönböztetni, azt képzelem.

Nem lehet megkülönböztetni, ezért mondom azt, hogy például a jegyáremelés igazságosabb lépés, mint a bérletáremelés, mert a bérletet a budapesti meg a Budapesten dolgozó polgár vesz, jegyet, hetijegyet vagy napijegyet pedig inkább a turisták. Tulajdonképpen a közös pénzünkből finanszírozzuk a turistáknak a közlekedését is, ami nem biztos, hogy helyes. Ezen van gondolkodás, tehát én nem tudom azt mondani, hogy soha nem lesz bérletáremelés. Eddig nem volt és mindent megteszünk azért, hogy eztán se legyen.

Tartják a ritmust a 3-as metró fölújításában?

Igen, nagyon jól haladunk. Két megállónál kell még elvégezni a munkákat, illetve a vasúti infrastruktúra kapcsán van még elvégzendő feladat. Határidőre kész lesz a 3-as metró, ami egy óriási beruházás volt és én nagyon hálás vagyok a magyar kormánynak, az Európai Uniónak, az előző városvezetésnek és leginkább a budapestieknek, hogy a türelmükkel hozzájárultak ehhez a fontos beruházáshoz.

A közvilágításnál felújítanak egy utcát, lecserélik a régi, energiazabáló lámpákat és betesznek egy nappali világosságot csináló LED-lámpát. Megfájdul az ember szeme egy idő után, de nincs valamilyen elképzelésük arra, hogy ezt hogy lehet úgy megoldani, hogy időkapcsolóval, mozgásérzékelővel?

Ez egy nagyon fontos kérdés és igazából rámutat arra, hogy egy kicsit egész Magyarország bealudta az alacsony energiaárak korszakát. Ha teljes mértékben korszerűsítjük a budapesti közvilágítási parkot, akkor nagyjából a harmadára csökkentjük az energiaigényt, és kialakítunk egy olyan okos rendszert, amivel jobban lehet szabályozni az energiát. Ennek a beruházási költsége nagyjából 30 milliárd forint, tehát nem kevés pénz és nem is lehet pikk-pakk megcsinálni, de azért volt 12 év, amikor alacsony energiárak mellett ezt megcsinálhattuk volna. A legjobban megtérülő beruházás a közszolgáltatások szempontjából a közvilágítás fejlesztése. És ahhoz, hogy jobban tudjuk szabályozni a felhasznált energiát meg a leadott fénymennyiséget, ehhez automatizálni is kell. Nekünk van egy elfogadott programunk, és bármennyire nehéz év a 2023-as, mi finanszírozzuk ennek a LED-csere programnak az idei évre eső részét, és aztán 2024 után, amikor a BDK, tehát a közvilágító cégünkkel az újabb közszolgáltatási keretszerződést megkötjük, akkor a cég hitelképes lehet és meg tudja banki finanszírozással gyorsítani ezt a folyamatot. Az a célunk, hogy lecseréljük a teljes budapesti közvilágítást LED-esre és szabályozhatóra.

A futóversenyek és a pesti alsó rakpart lezárása időnként párhuzamos, és akkor nemigen lehet közlekedni. Van valamilyen algoritmus arra, hogy mit lehet lezárni, amikor futóverseny van vagy mit kell kinyitni, amikor futóverseny van, vagy mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni?

A pesti alsó rakpart kapcsán én azt vállaltam a választási programomban, hogy szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben visszaadni a városlakóknak, és azt a kapcsolatot, amit az autós közlekedés megszüntetett a város és a folyó között, valahogy visszaépítsük. Ennek nagyon fontos része az, hogy időszakosan visszaadjuk a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak a pesti alsó rakpartot. Ezzel párhuzamosan nyilván vannak más rendezvények is a városban. Most a pápalátogatás kapcsán szintén le lesz zárva a város. Egy világvárosban nagyon sok ilyen rendezvény van, és ez mindig teljes joggal kinyit érzékeny társadalmi kérdéseket, de az fontos, hogy a város egy nagyon komplex és nagy rendszer, és ahhoz, hogy hogyan működik, érdemes egy picit több szempontból körüljárni, kicsit kipróbálni, ezért vannak ezek az időszakos lezárások. ENagyon fontos, hogy mi folyamatosan mérjük a forgalomra gyakorolt hatását, hiszen van egy megállapodásunk nagyon sok civil szervezettel a kerékpárosoktól az Autóklubig, hogy a pesti alsó rakpart megnyitásával, autós szempontból lezárásával kapcsolatos forgalmi helyzetet folyamatosan monitorozzuk. Itt van egy nagyon részletes szakmai munka, folyamatosan műszeres méréseket csinálunk, hogy ezeknek milyen forgalmi hatásuk van, hogy olyan típusú döntést tudjunk hozni hosszú távon a pesti alsó rakpart sorsáról vagy funkciójáról, amely számol ezekkel a hatásokkal is.

Fix pontok vannak, hogy ha a lezárás hatására valahol nagyon bepirosodik, akkor azt mostantól kedve másképp kell csinálni, vagy ha nagyon bepirosodik, akkor megint elkezdődik egy vita, hogy hogyan kell átszervezni és akkor mindenki elmondhatja a magáét?

Van egy közös munkacsoport, ahol folyamatosan elemezzük ezeket az adatokat, folyamatosan átbeszéljük azt, hogy milyen más adatra lenne szükség, hogy hol mérjük a forgalmat, és megpróbálunk egy közös döntésre jutni majd. A pesti alsó rakpart felújítására elvileg van európai uniós pénze a városnak, a tervezés elindult még a Tarlós-féle városvezetéstől megörökölt koncepcióknak a tovább gondolásával, tehát valamikor a következő ciklus közepén kell ezekről a beruházásokról érdemben beszélnünk, akkor lesz mód a kivitelezés elindítására.

A budai alsó rakpart marad olyan, amilyen?

A budai alsó rakpart kapcsán az az általános vélekedés, hogy amíg nem épül meg az M0-s körgyűrű a budai oldalon is, addig sajnos a tranzit forgalomkiegyenlítő szerepét nem tudja a város nélkülözni. Ez egy adottság, amit még a legradikálisabb zöld szervezetek is elfogadnak. A budai alsó rakpart kapcsán középtávon nem tudunk olyan terveket szőni, hogy ott is más forgalmi rend legyen.

61 ingatlan eladásáról gondolkodnak. A Városháza biztos, hogy nincs közte? Ez óriásit ment a sajtóban, és aki egyszer már járt ott, látja, hogy az nem valami modern épület.

Nem, hiszen a XVIII. században épült, és teljesen alkalmatlan városházának, ezt is valljuk be őszintén, de soha nem akartuk eladni, bárki bármit hazudik ezzel kapcsolatosan.

Nincs semmi értelme elővenni pusztán azért, mert azt gondolják, hogy megint elindulna ugyanaz?

Nem, olyan emblematikus műemléképületről beszélünk, aminek az értékesítése semmiképpen nem merülhet föl. Ráadásul hogy milyen kamu dolgokról lehet Magyarországon hosszú társadalmi vitákat folytatni, egyébként a nemzeti vagyontörvény tiltja, hogy eladjuk, tehát ez teljesen abszurditás. Az fölmerült, hogy építsünk a Városháza parknak a Károly körúti oldalán egy új, modern városházát és bérbe adjuk ezt az épületet valamilyen reprezentatív célra, de én nem látom ennek a kivitelezhetőségét, úgyhogy mi maradunk a Városházán, és olyan belső átalakításokat, felújításokat tervezünk, amivel tudjuk bővíteni az irodakapacitást, és azt tervezzük, hogy bizonyos ingatlanokban, ahol vagy tulajdonosként, vagy bérlőként a fővárosnak valamilyen cége vagy intézménye van, őket is a Városházára hozzuk és ezáltal csökkentjük az ingatlanhasználattal kapcsolatos költségeinket.

Felszíni, kötöttpályás közlekedés fejlesztését a továbbiakban tervezik?

Igen, nagyon fontos, hogy ebben a bizonyos európai uniós csomagban benne van egy nagyon nagy villamos járműbeszerzés. CAF villamost sokat szerzünk be, és akkor hadd dicsérjem meg a kormányt, mert ebben nagyon gyorsan reagált, és végül is megvan a szükséges kormánydöntés a villamosflottának a lehívásához. Az utolsó percben voltunk, ha nem születik meg a döntés, akkor sajnos kicsúsztunk volna a határidőből. Ezeknek a villamosoknak a közlekedését szolgáló beruházások is tervben vannak, ami azt jelenti, hogy az 50-es villamos, az 56-os villamos és remélem, hogy lesz még pénz más villamospályákra, a 42-es villamos felújítására, hiszen a CAF villamosoknak más árambetáplálásra és más más megállókra van szükségük. Ezek nagyon sok embert fognak érinteni. Ezek olyan beruházások, amelyek nem olyan látványosak, mint egy új metró megépítése, de nagyon nagy mértékben javítani fogják a villamosközeledésnek a minőségét.

Metróvonal fölött új villamosjáratnak kell mennie?

Nem kell, de ha nagyon sokan utaznak ott, akkor kellhet. Az is nagyon fontos, hogy azt a nagyjából 120 milliárd forintos forrásnak, amit az elkövetkező hét évben Budapesten el tudunk költeni közösségiközlekedés-fejlesztésre, megvannak a tervei, de a következő ciklusra is gondolunk már, és ezért ebben a ciklusban egy nagyjából tízmilliárd forintos tervezési büdzsét is beraktunk a közlekedési programba, és ebből akarjuk megtervezni a villamoshálózat fejlesztésének a következő állomását. Az úgynevezett Bajcsy-villamos visszaépítése, hiszen ott járt már villamos korábban is, tervezési szintig tud eljutni ezekben az években, illetve ha például beragadnak európai uniós pénzek vagy a kormány Budapest-politikája radikálisan megváltozik, akkor lehet, hogy egy kicsit hamarabb is. Nagyon fontos tudni, hogy önmagában abból, hogy a 3-as metró elvisz nagyjából félmillió embert nap mint nap, nem következik az, hogy ne lenne óriási igény a felszíni közlekedésre. Részben azért is, mert a tervezett villamos, ami a Lehel térre beérkező 14-es villamos meghosszabbítása a Deák Ferenc térig és aztán átvezetése a 47-es, 49-es vonalon a Szabadság hídon, nagyon sok más belvárosi közlekedési kombinációt kinyit. Sokan megkérdezik, hogy miért kell a metró felett villamost építeni, de Budapest legforgalmasabb buszcsordája a Rákóczi úton a 2-es metró felett megy. A 4-es metró felett busz és villamos is közlekedik. Ha megépül a Bajcsy-villamos, én biztos vagyok benne, hogy miközben a 3-as metró továbbra is napi félmillió embert fog szállítani, a legforgalmasabb budapesti villamos lesz.

Az a hír járja, hogy elindul a következő főpolgármester-választáson. Támogatóit látja már maga mögött? Közben az önt korábban támogató pártok egész más álláspontokat foglalnak már el azóta.

Egészen mást nem foglalnak el. Hallgatnak.

Azt mondják, hogy nem tudják, hogy fogják-e támogatni a következő választáson.

Jó. Hát én, hogy mondjam, csókoltatom őket. Az én főnökeim a budapesti választópolgárok, akik viszont nagyon nagy mértékben támogatnak, ez engem feljogosít arra, hogy kellően magabiztosan tervezzem az újraindulásomat, és azt gondolom, hogy az elmúlt években borzasztó nehéz körülmények között elért eredményeink és a jövővel kapcsolatos terveink megérdemelnek még egy ciklust. Én nem úgy fogalmaznék, hogy várom a pártok támogatását, hanem várom a pártok együttműködését abban, hogy ezeknek a pártoknak a polgármesterjelöltjei újra sikerrel induljanak Budapesten egy győztes csapat tagjaiként.

Valamilyen együttműködés van ebben a pillanatban az önt korábban támogató pártok között azon túl, hogy most csókoltatta őket?

Természetesen, azért sokat beszélgetünk.

Ott ülnek a Közgyűlésben, ahhoz, hogy ön valamit el tudjon dönteni, kell a szavazatuk.

És mindig meg is kapom ezt a szavazatot, és bár nem én kapom meg, hanem az a közös politikai szándékunk, hogy Budapestet egy szolidáris és zöld fővárossá tegyük. Nagyjából az a reális, hogy őszre születik meg az az önkormányzati megállapodás a pártok között, ami a budapesti indulást elősegíti. Van még néhány vitatott kérdés, van néhány kerület, ahol van a pártok között véleménykülönbség arról, hogy ki adja ott a jelöltet. Főleg azokban a kerületekben, ahol most fideszes polgármester van, de ez a politikának a menetrendje. Éppen lökdösődési fázisban vagyunk, de ez szépen ki fog simulni, és ősszel már egy egységes csapattal indulunk neki a választásnak.

Az egységes csapat azt jelenti, hogy a főpolgármestert támogatni fogják az ellenzéki pártok által támogatott polgármesterek, és így mennek neki egy következő önkormányzati választásnak?

2019-ben a győzelemnek egy nagyon fontos eleme volt szerintem, hogy mi egy csapatként indultunk, főpolgármester, polgármesterjelöltek, képviselőjelöltek. A Fidesz oldalán azt láttuk, hogy Tarlós István magányosan küzd az újraválasztásáért, és a fideszes polgármesterek megpróbálták a lehető legtávolabb tartani maguktól a Fideszt és a Fidesz főpolgármester-jelöltjét is. Budapesten az ellenzéki szavazók nagy többségben vannak és én érzékelem azt a társadalmi támogatottságot, ami kellő magabiztossággal tölt el. Nem vagyok egy olyan ember, akinek fejébe száll a dicsőség tényleg, de önmagában nem az a kérdés szerintem, hogy a pártok engem támogatnak-e, hanem az, hogy én hogyan tudom őket támogatni abban, hogy a polgármester-jelöltjeik sikeresek legyenek.

Exponálni fogja magát a kerületi polgármesterek versenyében? Az előzőnél azért volt néhány turbulencia, Zuglóban, Baranyi Krisztináéknál.

Baranyi Krisztina esetében én azt támogattam, legyen előválasztás és Baranyi Krisztina polgármester asszony ott kiválóan szerepelt és azóta Budapest egyik legsikeresebb polgármestere, tehát érdemes a pártlogikát néha félretenni és a jelöltek alkalmasságát nézni.

A Momentum már mögötte van.

Én is egyébként, a Párbeszéd és az LMP is, sőt, még a Kétfarkú Kutya Párt is. Szépen sorra jönnek majd ezek a bejelentések, és ismerve a magyar belpolitika sajátos szabályrendszerét az ellenzéki oldalon, nagyjából őszre össze fog állni ez a kép, és egy egységes csapattal, ellenzéki pártok és a várospolitikai céljaimban osztozó civilek egységes ajánlatával újra megszerezzük a budapestiek bizalmát.

Általános előválasztási rendszert ebben az esetben nem fognak csinálni még egyszer? Mert önkormányzatinál korábban félig-meddig volt.

Én előválasztás révén lettem főpolgármester, ráadásul két körben. A miniszterelnök-jelölti előválasztáson is nagyon nagy győzelmet arattam Budapesten, függetlenül attól, hogy aztán végül is nem én lettem az ellenzék közös jelöltje. Én megmondom őszintén, nem látom sok értelmét az előválasztásnak egy olyan koalíció esetében, ami most kormányozza ezt a várost. Én nagyon büszke arra, ha vannak is vitáink, ezeket európai, demokratikus politikai kultúrának megfelelően bent tartjuk. Kiengedhetjük ezt a szellemet a palackból, csak ebből szerintem nem fog épülni egy pozitív jövőkép.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Karácsony Gergely az Arénában
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást