A klímaváltozás és az emberi tevékenység együttesen járult hozzá a jelenlegi helyzet kialakulásához. Ezért ha az agrárium nem tekinti a természetvédelemmel közös célnak a vizes élőhelyek helyreállítását, akkor a mezőgazdaság a saját nyakára teszi a kést - mondta az InfoRádióban az ELTE kutatócsoportjának vezetője. Pinke Zsolt elmondta, hogy Európa egyik válságterülete a Kárpát-Balkán régió és Ukrajna. Ebben a térségben katasztrofális szintre süllyedt a talajnedvesség éves és nyári szintje is. Magyarországon csak azért nem csökkent a nyár közepi talajnedvesség, mert már lényegében teljesen kiszáradt. Hazánk ebben a tekintetben a legszárazabb országok közé jutott.
Arról is beszélt, hogy a szárazság akár globális méretű problémát is jelenthet, hiszen ebben a régióban található Európa, de talán az egész világ egyik legnagyobb gabonatermesztési potenciálja.
"Ukrajnát például az európai kontinens kenyeres kosarának is nevezik" - emlékeztetett a kutató. Pinke Zsolt viszont arra is figyelmeztetett, hogy ebben a régióban fenyeget a legjobban a talajszárazság miatti terméscsökkenés veszélye is.
Úgy vélte, hogy a talaj kiszáradása lassítható, bizonyos régiókban esetleg még vissza is fordítható. Példaként a magyar Alföldet említette, ahol lehetőség lenne arra, hogy nagy területen vizet szivárogtassunk vissza a talajba. Ez a talajvíz pedig mintegy alulról támogatná a talajnedvességet. Szerinte Magyarország hatalmas előnyben van abból a szempontból, hogy a folyóinkon óriási mennyiségű víz érkezik, és nagyon nagyok az egykor lecsapolt árterek is. Pinke Zsolt úgy véli: minden lehetőségünk megvan arra, hogy megállítsuk, vagy akár vissza is fordítsuk a talaj kiszáradását.
"Sőt, ha Magyarország jól lép, akkor akár még a klímaváltozás győztese is lehet. Ezzel szemben most, 2022-ben az európai kontinens egyik leginkább aszálysújtotta területévé vált az ország" - mondta.
Az ELTE kutatócsoportjának vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy óriási különbség van az ország keleti és nyugati fele között. A Dunántúlon szinte nincs is aszály, míg
az Alföld közepe, a Homokhátság már félsivataggá vált.
A magyar Alföld Európa egyik legaszályosabb területének számít.
"Még egyszer hangsúlyozom, óriási területek állnak a rendelkezésünkre, hogy sikeresen szivárogtassunk vizet a talajba, és ezt az aszályosodási folyamatot megállítsuk" - hangoztatta az InfoRádióban Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos munkatársa.