Április 3-án választás van Magyarországon. A szomszédunkban háború van, Oroszország megtámadta Ukrajnát. Tudják már, ha nyernek, ki lesz a honvédelmi miniszter?
Van egy honvédelmi kabinetünk, ott nagyon sok jó szakember dolgozik. A döntést, hogy ki lesz a miniszter és melyik párt fogja ezt a tárcát betölteni, időben meghozzuk majd. Ami a legfontosabb, hogy azok a szakemberek, akik értenek hozzá, ott vannak a csapatban.
A vezérkari főnököt leváltják?
Ezt bízza rá a honvédelmi csapatra és a honvédelmi bizottságra. Most a választások előtt nem feltétlenül az a kérdés: kik azok, akik a politikát végrehajtják, hanem hogy milyen politikát folytatunk majd.
Ebben a politikában, ami a háborúval kapcsolatos, mi az ellenzék alapvetése?
A legfontosabb, hogy Magyarország biztonságát, katonai és energiabiztonságát is, tehát a békét az erős Európai Unió és az erős NATO-szövetség tudja garantálni. Nincs pávatánc, nincs összevissza beszélés, hanem határozottan úgy kell mennünk, ahogy a szövetségeseink mennek.
Küldenének-e fegyvert Ukrajnába, ha egy választás után lehetőségük volna erre?
Ezt nagyon sokszor végigbeszéltük és én már nagyon sokszor el is mondtam, ahogy a miniszterelnök-jelölt úr is, hogy az európai szövetségesünkkel összhangban fogunk minden lépést megtenni. Hajnalban – mert hajnalban szoktak kormányrendeleteket nyilvánosságra hozni – a magyar kormány megengedte a NATO-nak, hogy fegyverszállítmányok menjenek keresztül Magyarországon, támadó fegyverek is. Ez is mutatja az Orbán-kormány összevissza beszédét, ezt ugyanis egész eddig tagadta, most viszont megengedte. Azt a fél mondatot ugyan beleírta, hogy ezek nem Ukrajnába, hanem szövetséges államokba irányulnak, de azt pontosan tudjuk, hogy a katonai szállítások Lengyelországon vagy éppen Románián keresztül mentek eddig is. Ismét az történt, hogy Orbán reggel nemet mondott valamire, aztán délután ugyanarra már igent. Ez történt a pénzügyi szankciós politikával is, az orosz bankok kizárásával a SWIFT-rendszerből, de ez történt menekültügyben is. Én az elmúlt egy hétben nagy fejetlenséget látok az Orbán-kormány működésében. Nincs is könnyű dolguk, hiszen mindaz, amit 12 év alatt fölépítettek, az oroszfüggőség lehetetlenné teszi, hogy racionálisan döntsenek. Ezért viselkedik irracionálisan a magyar kormány.
Magyar katona részt vehet, ha önökön múlik, egy ukrajnai háborúban?
Nincs ilyen szándék sem a NATO részéről, sem a szövetségesek részéről, tehát ez a kérdés föl sem merül. Ráadásul minden ilyen alkalommal a szövetségesek végiggondolják, hogy kitől milyen típusú segítséget várjanak, illetve várhatnak. Ki az, aki humanitárius segítséget tud küldeni, ki az, aki logisztikai segítséget tud küldeni, és ebben Magyarországra nagyon sok más feladat is várhat.
Van álláspontjuk arról, hogy Magyarország ebben a segítségnyújtásban milyen típusú tevékenységeket tehet meg és melyek azok, amelyeket nem tehet meg?
A NATO-val való tárgyalás a mindenkori kormánynak a feladata. Háború van a szomszédban, és a katonai műveletek nem nyilvánosak, hogy milyen típusú katonai segítséget nyújt, mondjuk, Lengyelország, Románia vagy más NATO-tagállam, milyen fegyvereket adnak Ukrajnának, ezeket hogyan szállítja oda, ezekről az információkról per pillanat csak a kormány tud. Amit én látok, az a teljes fejvesztettség. A kormányrendelet, amely mégis megengedi, hogy Magyarországról fegyverszállítmányok induljanak Ukrajna felé, éppen azt mutatja, hogy sem átgondoltság, sem tudás, sem politikai stratégia nincsen a miniszterelnök fejében. Orbán Viktor ma gyakorlatilag kommunikációs kormányzást folytat, ami amúgy is nagy baj, de most, háborús helyzetben, amikor nemzetbiztonsági és energiabiztonsági szempontokat kellene figyelembe venni, életveszély, hogy semmi más nem érdekli, csak a kommunikáció.
Ha a NATO mint szövetségesünk Magyarországtól aktív támogatást kér, erről az ellenzéknek mi az álláspontja?
Ismételten azt mondom, hogy a NATO pontosan látja, hogy egy adott műveletben milyen ország, milyen feladatokat kell hogy vállaljon. A magyar kormány helyesen jár el akkor, amikor ebben a munkamegosztásban elsősorban a humanitárius célokra helyezi a hangsúlyt. De azt is látom, hogy a magyar kormány nincs abban a pozícióban, hogy megbízható szövetségesként tárgyaljon a NATO-val, mert nem bíznak meg benne. Nagyon sok olyan információ is van, amit utoljára tud meg a magyar kabinet, mert a szövetségeseink egyszerűen nem bíznak abban, hogy ez nem kerül el azonnal az orosz félhez. Ennek egyik oka, amit már mondtam, hogy reggel Orbán Viktor még azt mondja: nem engedi át a fegyvereket Magyarországon, este pedig pont ennek az ellenkezőjét állítja. Sőt, tovább megyek, több mint százmillió forintot költött el csak egy hét alatt a Fidesz és Orbán kormánya, hogy az ellenzéket gyalázza YouTube-videókban. Azzal vádolják az ellenzéket, hogy háborúpártiak, ő pedig a békepárti. Elkölt erre százmillió forintot, majd reggel kiderül, pont az ellenkezőjét csinálja, amit egész eddig beszélt. És ez már a sokadik ilyen pálfordulása a magyar kormánynak.
Honnan lehet azt ellenzéki pozícióból tudni, hogy a NATO-szövetségesek nem osztanak meg minden információt a magyar kormánnyal attól tartva, hogy ez az oroszokhoz kerül, amikor ezek jellegüknél fogva titkos információk?
Ez nemcsak a NATO-szövetségesekre igaz, hanem az Európai Uniónak a kül- és biztonságpolitikával foglalkozó munkacsoportjaira is. Nagyon sok olyan magyar tisztviselővel beszélgettem az elmúlt években – és ez nem csak az elmúlt hónapok problémája –, akik elmondták, hogy nemzetközi megbeszéléseken sokszor azt tapasztalják, hogy amikor bemegy oda egy magyar tisztviselő, akkor a többiek elhallgatnak. Ráadásul nyílt titok, erről európai újságok cikkeztek, hogy nem tartják megbízható szövetségesnek Orbán Viktort. De kérdem én, miért is tartanák annak, amikor a Pravda az utolsó szövetségesként és utolsó csatlósként beszél a minap megjelent cikkében Orbán Viktorról? Magyarországnak ez a politika nagyon komoly károkat okoz.
Mi ön szerint az ellenzék dolga egy olyan helyzetben, amikor az egyik szomszédunk háborúban áll a térség legerősebb államával?
Az ellenzék dolga az, hogy egyenesen beszéljen arról, hogy mit akar és mit fog tenni kormányra kerülés után, illetve pontosan mondja el annak politikának az alternatíváját, amit Orbán Viktor művel vagy művelt az elmúlt tizenkét évben. Választási kampány közepén, higgye el, én olyan szívesen beszélnék arról, hogy milyen programunk van az egészségügy átalakításáról, a rokkantnyugdíjasok kárpótlásáról, a devizahitelesekről, a pedagógus- és orvosbérekről és még sorolhatnám, hiszen ezek lennének a legfontosabb ügyek. Beszélgetnünk kellene arról, mit kellene másképp csinálni és mit kellett volna az elmúlt 12 évben másképp csinálni, mert az a politika, amit a Fidesz képvisel, hogy csak annyi a programja: „folytatjuk”, tényleg a szakadékba vezeti Magyarországot.
A haderőfejlesztés az jó?
Igen, jó, de hogy milyen beruházásokat és milyen közbeszerzéseket csinálnak, ezeket természetesen felül kell vizsgálni, mert nagyon sok korrupciógyanús ügy is kiderült a haderő fejlesztéséből. Régen mondtam már ki azt a mondatot, hogy európai egyesült államok, aminek az egyik legfontosabb pillére pont ebben a pillanatban bizonyosodik be, hogy mennyire fontos lenne a közös kül- és biztonságpolitika és a közös hadsereg. A közös hadsereghez minden államnak vállalnia kell azt a feladatot, hogy Európa majd meg tudja védeni magát és hogy a NATO-n belül egy erős szereplője legyen ennek a politikának. Mi európaiak kicsit hátradőltünk az elmúlt hetven évben. Szerencsére el is felejtettük talán, hogy az Európai Unió miről szól. Amikor mi, magyarok 2004-ben csatlakoztunk és beszélgettünk az Európai Unióról, akkor általában mindig az uniós támogatásokról, a versenyszabályokról, klímavédelemről beszéltünk, és hál’ istennek, el is felejthettük, hogy azért az unió alapvetően egy békeprojekt volt. Az unió azért jött létre 70 évvel ezelőtt, a második világháború borzalmai után, hogy soha többé ne kelljen kis koporsókat és kamaszgyerekeket fegyverrel a kézben látni. Ez a francia, német, aztán a Benelux államokkal, majd később a többiekkel kibővülő unió az egyik legsikeresebb projektünk az elmúlt ezer évben Európában. Ez a hetven év, amikor béke volt. Elkényelmesedtünk és hátradőltünk, és azt hiszem, hogy van feladatunk azzal, hogy kellően erősek és határozottak tudjunk maradni a béke megvédése érdekében.
Ha a mostani haderőfejlesztés jó, akkor a haderő korábbi leépítése meg rossz?
Kicsit hátradőltünk, tényleg úgy gondoltuk, hogy minket, a mi gyerekeinket és unokáinkat a háború már nem fenyegeti. Tudja, ez olyan, mint a demokrácia, hogy amikor a rendszerváltás után kiépültek a demokratikus intézmények, a sajtószabadság, civilek szabadsága, fékek és ellensúlyok rendszere, független bíróság és még sorolhatnám, akkor nagyon sokan demokraták úgy gondolták, hogy megérkeztünk, ezzel már semmi baj nem lesz. Aztán 2010-ben jött egy kormány, ami az elmúlt 12 évben módszeresen leépítette és átalakította ezt az országot és olyanná tette, amit egyáltalán nem gondoltunk volna harminc évvel ezelőtt.
És még kétszer újraválasztották kétharmaddal.
És keményen átalakított sajtókörülmények között és keményen átalakított médiaviszonyok között. Azért ez a beszélgetés, amit mi itt most folytatunk, nem tud a közrádióban vagy a köztelevízióban elhangzani.
Interneten elérhetők vagyunk még Alaszkában is, bárhol.
Sajnos a magyar választópolgároknak egy jelentős részéhez a közszolgálati televízió jut el. Akinél van internet, akik tudnak ott tájékozódni, ott elég nagy többsége van az ellenzéknek.
Látják-e már most, hogy a háborús helyzet miatt az eddigi programjaikat át kell-e írni? A külső gazdasági környezet egyik napról a másikra brutális változásokon megy át.
Vannak részek, amelyeket igen és vannak részek, amelyek inkább megerősítik azt, hogy hogyan kell mennünk. Beszéljünk a gazdasági mozgástérről, ez nagyon fontos. Most szerintem sokkolva látja mindenki a négyszáz forintos eurót. A négyszáz forintos euróval nem pusztán az a baj, hogy nagyon gyenge. Ahogy szoktuk ugyanis mondani, nemcsak lélektani határai vannak az árfolyamnak, hanem úgynevezett technikai határai is. Most az a helyzet, hogy a forintot tartó alapok, nagyobb forintösszeggel rendelkező befektetők automatikusan eladnak.
Minden régiós devizával ugyanez van, egy kosárban vagyunk velünk.
Sajnos a régiós devizákhoz képest a forint sokkal jobban gyengül. Micsoda elképesztő történelmi bűn az Orbán-kormánytól, hogy a Covid-válság előtti tíz év folyamatos gazdasági növekedését, ami a világban volt, azt a pénzesőt, ami az Európai Unióból jött, nem arra használta, hogy Magyarországot felkészítse az euró bevezetésére, aminek most a magyarok isszák meg a levét. Annak, hogy egy olyan árfolyampolitikát folytatott Matolcsy és Orbán 12 éven keresztül, ami a mesterségesen gyengén tartott forintra épült, most isszuk meg a levét. Nagyon más, amikor egy válság jön és a válságban gyengül a valuta, ez tény és való. Nagyon más, ha 260 forintról kezd el gyengülni az euró vagy pedig 360 forintról.
Akkor a válaszuk az euró azonnali bevezetése vagy annak a kezdeményezése?
Nem, erre az a válaszunk, hogy alapvetően gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Ez a gyenge forinton, kiszolgáltatott munkaerőn alapuló gazdasági növekedést, ami Orbán vágyálma vagy inkább lázálma, végre el kell felejteni és egy olyan gazdaságpolitikát kell folytatni majd a válság után, ami alapvetően megváltoztatja a politika irányát.
Ha meglát egy delaware-i befektető a gépe előtt egy új gazdaságpolitikát, akkor másként fogja kezelni a forintot, mint az összes többi régiós valutát?
Abszolút, a delaware-i befektető ugyanis jövőt vásárol. Alapvetően, aki forintba fektet be, az jövőt vásárol, azt nézi, hogy milyen tervei és milyen szándékai vannak az országnak, az országban működő gyáraknak, vállalatoknak, kormányzatnak, és természetes, hogy válság idején ez sokkal hullámzóbb. De ha lehet látni a kiszámítható irányt, akkor nagyon más a helyzet. Orbán pusztán azért, hogy ne kelljen megfelelni a jogállamisági antikorrupciós követelményeknek, nagy mellénnyel visszautasította az Európai Unió újjáépítési hitelét, ami egy nullával kezdődő, nagyon alacsony kamatozású, nagyon stabil hitel lett volna, amiért ráadásul nem Magyarország, hanem az egész Európai Unió közösen vállalja a fedezetet. Ehelyett pár hónappal ezelőtt kimentek a devizapiacra és fölvettek mérhetetlen drága devizahitelt. Ezzel az árfolyammal igazán bajban leszünk, ezért a következő kormánynak az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy felszabadítsa azokat az európai uniós pénzeket, hiteleket és támogatásokat, amelyek most nem jönnek. Az ország eladósodottságához az árfolyamnak nagyon erős köze van, ezért mérhetetlen fontos, hogy minél hamarabb be tudjuk vonni ezt a sok milliárd eurónyi forrást, ami rendelkezésre áll.
Olyan állapotúnak látja az Európai Uniót, hogy egy soha ki nem próbált eszközt, ezt a közös hitelt felvegye és ezzel finanszírozza az újjáépítést? Ebben az Európában ott van Görögország, ott van Olaszország.
Igen, de ez megy hónapok óta! Akkor még egyszer kimondom, az európai egyesült államok, az erős föderális Európa felé egy hatalmas lépést tettük meg. A görögök, a spanyolok, a portugálok egyébként komoly összegeket le is hívtak már ezekből a pénzekből. Mi, magyarok is lehívhatnánk, akár már holnap ezeket a pénzeket. Ehhez persze a magyar kormánynak meg kell állapodnia az unióval az antikorrupciós programról és az Európai Ügyészségről.
Technikai megállapodása van az ügyészségnek, még hónapokkal ezelőtt jelentette be a legfőbb ügyész, hogy együttműködnek az Európai Ügyészséggel.
A hallgatók fantáziájára bízom, hogy mekkora különbség van egy Polt Péter által aláírt megállapodás és az Európai Ügyészségi tagság között. Csak nézzék meg, hogy mit csinált az Európai Ügyészség az elmúlt hónapokban például Horvátországban vagy Csehországban. Pontosan tudjuk, hogy az antikorrupciós lépésekben az Orbán-kormány nagyon óvatosan megy. Ha ez a politika marad a gyenge forinttal, akkor nem fogunk tudni pár hónap múlva sem visszatérni a normális életünkhöz. A 400 forintos euróval, a nagyon erős eladósodottsággal, ezzel a kapkodással és katyvasszal, amit az Orbán-kormány itt összehozott ezekben a hónapokban, egész egyszerűen ez az ország nem fog tudni rendbe jönni, ha nem kapjuk meg az európai uniós támogatásokat.
De az uniós hitel is deviza.
Igen, csak az egy rögzített devizahitel, amiért ráadásul a fedezetet az Európai Unió közösen vállalta, ezért azt a kockázatot nem mi magyarok külön, hanem a összes európai ország közösen futja. Nagyon más, amikor Magyarország kimegy a devizapiacra és fölvesz egy hatalmas nagy hitelt, és nagyon más, amikor 28 ország ezt közösen teszi meg. Egyrészt a magyar hitel nagyon drága, amit az Orbánék fölvettek, másrészt az európai uniós közös hitelnek mind a felvétel, mind a visszafizetés feltételei nagyságrendekkel kedvezőbbek, mint amit egyébként Magyarország bármikor is egyedül el tud érni.
Az adórendszerről a megállapodott terveikben kell-e változtatni? Itt korábban nem volt egyetértés, volt, aki egy minimálrendszert, volt, aki egy többkulcsos progresszív rendszert tartott jónak.
A jövő héten fogja bemutatni a miniszterelnök-jelölt úr a részletes terveket. Kellett rajta még finomítani természetesen, de alapvető vonalait a választók ismerik, hiszen már nyilvánosságra hoztuk még az előválasztás előtt is, hogy a hat ellenzéki párt milyen alapvetésekben állapodott meg. Ebben például a többkulcsos adó benne van.
Milyen kulcsokkal?
Ezt a kormányprogramban fogjuk látni. Egyvalami biztos, a cél az összadóteher csökkentése. Ma az az abszurd helyzet állt elő, hogy Magyarországon, miközben az egyik legalacsonyabb minimálbérrel rendelkeznek az emberek az Európai Unión belül, az egyik legmagasabb adó terheli éppen a legszegényebbeket.
Kiszámolták, hogy milyen jövedelmi szegmensekben milyen adóterhelést állítanak be?
Nálunk az átlagbérek és a mediánbérek is rendkívül alacsonyan vannak, ezért a második adókulcs csak tényleg a kiemelkedően magas jövedelműeknél fog bejönni.
Mennyi a kiemelkedően magas jövedelem?
Pontos számot majd később fogunk mondani.
Mindenki saját maga ítéli meg, hogy mi a kiemelkedően magas jövedelem.
Azért az, aki milliós fizetéseket kap ma Magyarországon, kiemelkedőnek számít. Az átlagbéreknél sokkal drámaibb helyzetet fest ma a magyar jövedelmi viszonyokról az úgynevezett mediánbér, azaz, hogy az emberek túlnyomó többsége mekkora bért kap. Térjünk vissza a elmúlt 12 év tudatos gazdaságpolitikájára, hogy a környező országokhoz és az Európai Unióhoz képest is mesterségesen alacsonyan tartották a bérszínvonalat. A kormány ugyanis úgy gondolta, hogy alacsony bérekkel és gyenge forinttal tudja a gazdaság versenyképességét valamilyen módon fenntartani.
Hogy lehet alacsonyabb bérszínvonalat tartani, amikor egy magánvállalkozás, ha alacsonyan tartja a bérszínvonalat, akkor nem lesz dolgozója?
És mi történik Magyarországon?
Munkaerőhiány van.
És pont ezért.
Emelik a fizetéseket.
Az egyik legdrámaibb következménye ennek a gazdaságpolitikának éppen az a hatszázezer ember, aki az elmúlt tíz évben elhagyta az országot. Ez egy totális gazdaságpolitikai és társadalompolitikai zsákutca, ahova az Orbán-kormány vezette az országot, hiszen természetes, hogy aki nem tud megélni itt a pénzéből, de megvan a tudása és a lehetősége, az el fog menni. És hatszázezren el is mentek. Ez az egyik legnagyobb drámánk. A következő kormány adópolitikájának, szociálpolitikájának, gazdaságpolitikájának a legfontosabb célja az kell hogy legyen, hogy a versenyképes, piacképes munkaerőt megpróbálja itthon tartani, illetve hazahívni legalább egy részét azoknak, akik még haza tudnak jönni.
Belövik a londoni béreket?
Nem, és ha bárkinek vannak ismerősei, akik külföldön dolgoznak, nagyon sokszor fogja azt tőlük hallani, hogy egyrészt nem sétagalopp kint dolgozni, másrészt hogy ők hazajönnének, adott esetben még alacsonyabb bérért is, mint amit éppen most kint keresnek, hiszen nagyon sok minden köti az embert a szülőföldjéhez.
Egy olyan, mint ami az orvosoknál történt, egy olyan arányú központi béremelés?
Először is nincs központi béremelés, egy piacgazdaságban butaság lenne ilyet mondani. Olyan gazdaságpolitika van, ami alapvetően a versenyképesség növelését célozza. Azt kell megérteni, hogy Magyarországon elmaradott a bérszínvonal, drámaian nehéz a forint helyzete, ami egy 12 éves tudatos gazdaságpolitikának az eredménye. Excel-táblákban gyönyörűeket tudott mutatni az Orbán-kormány, de csak egészen addig, amíg nem következett be egy válság, ami közben versenyképességben, innovációban, munkaerőkínálatban, oktatásban szépen lassan lemaradtunk Európától. Itt egy 180 fokos fordulatot kell venni a választások után.
A rezsicsökkentéssel mi a tervük?
A rezsicsökkentést mindenféleképpen megtartanánk. Ebben a témában is sok százmillióért kis videók készültek hazug szövegekkel, de a rezsicsökkentésen kívül beszéljünk általában az energiahelyzetről, hiszen szerintem ez most a magyarokat nagyon érdekli.
Bocsánat, csak mindenki megnyugtatása végett, abban a formájában, melyben az most van?
Igen, az a cél, hogy a rezsiköltségei az embereknek ne növekedjenek. Ma az a helyzet, hogy a magyar energiaszektor teljes egészében kiszolgáltatott, jobban kiszolgáltatott az orosz energiaiparnak, mint akár 12 évvel ezelőtt, amikor az Orbán-kormány hatalomra lépett. Mit tehetett volna a mostani kormány és mi a feladata a következő kormánynak? Azt szoktuk mondani, hogy az energiaellátás területén több dolgot lehet tenni. A forrásokat diverzifikálni, tehát különböző helyről vásárolni, ez növeli a biztonságot, az energiahatékonysággal pedig csökkenteni az energia felhasználásának a mennyiségét, mert ez is egyfajta biztonságot jelent. Mit csinált az Orbán-kormány? Gyakorlatilag nem volt hajlandó egyetlen olyan beruházást sem támogatni, ami az orosz energiafüggőséget csökkentené, sőt, Paks 2 esetében behoz még egy újabb energiaforrást, amelyet szintén csak orosz technológiával szeretne megépíteni és orosz technológiával szeretne működtetni.
Paks 2 bővítését nem az Orbán-kormány döntötte el.
De, az Orbán-kormány döntötte el.
Teljes parlamenti egyetértés volt abban, hogy Paksot bővíteni kell. Üzemidő-hosszabbítás, bővítés.
Ez két nagyon különböző dolog. Paks 2 megépítéséről az Orbán-kormány döntött, ráadásul úgy, hogy előtte nem ment végig azon a megvalósíthatósági és vizsgálati folyamaton, amit egyébként 2010 előtt kezdtek el. Azt leállította, majd fogta magát, és egyszer csak hazajött egy Paks 2-vel a zsebében. Paks 1 üzemidejének a meghosszabbítása és Paks 2 építése két különböző dolog. Ezzel még egy plusz függőséget hoztak be a rendszerbe, és éppen ezért nem is sikerült az orosz energiapiactól függetlenné válnunk. A lehetséges beszerzési útvonalakkal kapcsolatban sok minden történt, és igaztalan lenne az Orbán-kormányra fogni itt minden rosszat. Az orosz gáz behozatalára azonban nagyon sok alternatív útvonal is megjelent, ez egyik lett volna például az úgynevezett Nabucco-vezeték, amire egyébként 2010 előtt nagyon komoly energiákat fektetett a kormány, de a 2008-2009-es válság ezt a Déli Áramlattal együtt elvitte. Ezek helyett megépült a balkáni útvonal, és tavaly év végén írták alá azt a gázszállítási szerződést, amely kizárólag csak a balkáni útvonalon történő orosz gázszállítást engedélyezi Magyarországnak. Tehát Ukrajnán keresztül, ahonnan eddig jött, már nem is vehetünk gázt.
Értelmes volna Ukrajnától, az ukrán útvonalon keresztül gázt venni? Nem tudjuk, hogy mi történik ott.
Egyetlenegy dolog lett volna értelmes, minél több helyről, minél többfajta útvonalról megpróbálni. És van még egy útja annak, hogy egy ország kevéssé legyen kiszolgáltatott energiabeszerzés szempontjából, ezek az energiaberuházások. A szélerőmű-beruházást például teljes egészében leállította a kormány. 2010 óta nem adott ki új szélerőmű-engedélyt. A panelrekonstrukciós programot teljesen leállította, miközben a magyar gáz felhasználásának a jelentős része lakossági fűtésre megy, és éppen ezért kellett volna ott nagyon sok mindent tenni. Az Orbán-kormány gyakorlatilag 12 év alatt lépésről lépésre szisztematikusan felépített egy brutális Putyin-barát függést, ami nem Magyarország érdeke, ez nem a magyar emberek érdeke, mint ahogy Paks 2 sem a magyarok érdeke.
Ki lehetne hagyni? Meg lehet akadályozni? Nincs rá szükség?
Nagyon sok mindent lehet tenni. Az első és legfontosabb dolog az, és ebben szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nincsen szó arról, hogy a szankciókat kiterjesztik a gáz- vagy kőolajszállításokra is.
Különben fáznánk.
De nemcsak mi fáznánk, hanem Oroszország egy héten belül becsődölne. Moszkva már ma is részleges államcsődben van, hiszen nem fizeti a kamatokat a hitelei után. Az exportjának és a bevételeinek jelentős része gáz- és kőolajexportból származik, ha ez nem lenne, azt nem élné túl Oroszország.
Azt mondják, hogy ahhoz nem szabad nyúlni, az olajat és a gázt szankciók alá vonni nem lehet?
Igen.
Gyakorlatilag a kormány álláspontját osztják ezzel.
Az Európai Unió álláspontját osztjuk ezzel, ami nem jelenti azt, hogy nem kell egyébként felkészülni ennél rosszabb helyzetre. De szeretnék mindenkit megnyugtatni, ha bármi baj történik és adott esetben még jobban begorombul az orosz vezetés, akkor Európában egy évre elegendő gáztartalék van.
Hol vannak ezek? Az összes európai ország azt mondja, hogy 10 százalék körüli gáztározó-töltöttségekkel üzemelnek, és lehet, hogy le kell csavarni a fűtést. Nem igaz?
Ha megbízható forrásból akar tájékozódni, akkor a bizottságnak vannak rendszeres jelentései arról, hogyan állnak a gáztározók feltöltöttségei. A legutóbbiban olyan 30 százalék körülire emlékszem, ami pontosan egy évre elegendő fűtés. Március van, ez azt jelenti, hogy a fűtési szezonnak nemsokára vége lesz. A második, ami fontos, hogy mit teszünk ezzel az energiafüggőséggel? Paks 2 megépítése vagy ennek a beruházásnak a folytatása egy öngyilkos gondolat. A politikus énem azt mondja, hogy én nem támogatom az atomerőművek építését. Úgy gondolom, hogy megvan mind a technológiai tudásunk, mind a megfelelő finanszírozási lehetőségünk is arra, hogy ezeket az atomerőműveket kiváltsuk. Amiért megengedem az elemző magatartást ‒ és most tegyék zárójelbe, amit a következő alkalommal mondok ‒, hogy én is néha belegondolok abba, jó, jó, mit tennék én Orbán helyében, ha már mindenáron belebolondult ebbe az atomerőmű-projektbe? Nem értek vele egyet, de ebben a helyzetben azt már végképp nem értem, ha mindenáron atomerőművet akar építeni, akkor miért az oroszokkal akarja megépíteni? Abban a helyzetben, amikor feketén-fehéren bebizonyosodik a világnak, hogy Putyin és az orosz kormány az energiát fegyverként használja és nemcsak Ukrajnával szemben, hiszen fenyegeti az Európai Uniót, fenyegeti az összes többi szomszédját is. Ebben a helyzetben pont az oroszoknak adni még egy ilyen füstölgő puskacsövet, méghozzá úgy, hogy golyók is vannak abban a fegyverben, egész egyszerűen nem tudom ép ésszel felfogni. Biztos vagyok benne, hogy ez nem a magyar emberek érdeke.
Az nem volt világos, hogy Vlagyimir Putyin azt használja fegyverként, amije van már 2009-ben?
De.
Önök személyes kapcsolatban voltak. Ez meglepi, hogy így működik a világ?
És nem teljesen természetes, hogy egy magyar miniszterelnöknek és egy magyar kormánynak meg az a feladata, hogy a magyar emberek érdekeit és magyar emberek békéjét védje?
De az nem feladata, hogy gáz legyen a csőben? Ha az ember este le akar fürödni, akkor a hideg vizet ne a sparhelten kelljen melegíteni.
Az lett volna a feladat, hogy más források után nézzen, és hogy csökkentse a gáz felhasználását. Az elmúlt 12 év hibái vezetettek oda, hogy Magyarország ma ennyire kiszolgáltatott, és úgy gondolom, hogy kormányváltásra van szükség ahhoz, hogy ez a politika változzon. Azt látom Orbán minden egyes lépéséből, hogy a „ne azt figyeljék, amit mondok, hanem azt, amit teszek” politikáját viszi, tehát továbbra is pávatáncol, továbbra is az oroszokra akarja bízni Paks 2 megépítését, továbbra sem akarja az orosz pénzintézeteket, például ezt a beruházási bankot vagy kémbankot, kiengedni. Az a politika, amit ő képvisel és amire azt mondja, hogy „folytatjuk”, az még kevésbé teszi Magyarországot biztonságossá.
Rosszul méri föl ön szerint a magyar vezetés az Oroszországgal való viszonyunkat? Gyurcsány Ferenc mondta még 2009-ben lényegében ugyanazt, amit Orbán Viktor mond ma. Szövetségesük, aki a szövetségesünk, de Oroszországgal jó viszonyt kell ápolni.
Természetes Oroszországgal korrekt, egyenlő módon olyan viszonyt kell ápolnunk, ami mind a két országnak a racionális érdeke. Ebbe nem fér bele az, amikor Oroszország háborús agresszorrá válik. De ez nem jelenti azt, hogy ki kell szolgáltatnunk Magyarországot Moszkvának. 12 év alatt elképesztő fejlődésen mentek át például a megújuló energiaforrások is, de 2010 előtt nagyon komoly megújulóenergia-beruházások voltak Magyarországon. A szélerőműveket hoztam példának. 2010 óta nem épült szélerőmű, 2010 előtt viszont nagyon sok.
Az a baj, ha nem fúj, nem termel. Ha termel, tárolni kell. A tároláshoz kapacitás kell.
Az Európai Uniónak az energiauniója éppen azt teszi lehetővé, hogy ezeket a rendszereket össze tudjuk kötni és adott esetben egy erőművet csak arra az időre kell bekapcsolni, amikor ezek a „kilengések” vannak. Miközben korrekt gázszállítási szerződéseket kötöttünk Oroszországgal, már elkezdtünk arról tárgyalni, hogyan lehet máshonnan is beszerezni a gázt. Szerintem ez a korrekt magatartás, ami persze nem jött össze a válság miatt, de ugye érzi, hogy mekkora különbség van aközött, amikor egy kormány megpróbálja csökkenteni a függést korrekt orosz kapcsolat mellett vagy pedig mindent annak rendel alá, hogy ez az ország egyre jobban függjön az orosz energiától és az orosz politikától is. Nem egyszerűen Paks 2-t építjük meg orosz technológiával, orosz vállalatokkal, hanem annak a pénzügyi fedezetét is, ráadásul nagyon rossz hitelkonstrukcióval oroszoktól vesszük föl. Tehát harminc éven keresztül ki leszünk szolgáltatva az orosz kormánynak.
Akkor nem lesz Paks 2, lesz viszont napelemparkrendszer Magyarországon és szélerőmű?
Nagyon sok megújuló, és brutális panelfelújítási és társasházfelújítási program.
Azt ki fizetné?
Erre sok százmilliárdnyi forintnyi támogatást kapunk az Európai Uniótól. A meglévő kohéziós politikától és az úgynevezett újjáépítési alapból is, ami majdnem megduplázza azt a pénzt, ami Magyarország rendelkezésére állna. Én nem véletlen mondom mindig az önrész nélküli panelfelújítási programot, mert egy kicsit úgy kell gondolkodnunk, hogy azért akartak mindig önrészt belerakni, mert az, akinek felújítják a panellakását, gazdagabb lesz, hiszen nagyobb értéke lesz a lakásnak. Viszont másik oldalról meg nagyon sokszor láttuk azt társasházaknál, ha egy-két ember volt, akinek nem volt meg a kellő önrésze, akkor az komoly késedelmet vagy problémát okozott.
A társasház nagyon vékony jég, ott egy ember is mondhatja azt, hogy nem.
Ez így van. Viszont nem egyszerűen az ott lakók érdeke, hogy azt a panelházat felújítsuk, hanem egész Magyarország érdeke, mert egyrészt kevésbé szennyezzük a környezetet és kevésbé függünk a gáztól. Ezért önrész nélkül kell elkezdeni a panelfelújítási programokat, mert ez tízmillió magyar ember érdeke, nemcsak azoknak az érdeke, akik ott élnek. Az Európai Unió most nagyon sok mindent tesz annak érdekében, hogy minél több helyről tudjon beszerezni kőolajat, földgázt, energiát. Ehhez egy olyan kormányra lenne szükség, amelynek megvan az érdekérvényesítő képessége az Európai Unión belül. Orbán kormánya nem ilyen.
Meggyőződtek-e már Márki-Zay Péter alkalmasságáról? Az előválasztási vitában azt mondta, hogy egész egyszerűen nem tartja őt alkalmasnak, de azóta eltelt némi idő.
Igen, ez a demokrácia. Akit a választók megválasztanak, egy adott vitában bármi is hangzik el ellene, onnantól kezdve az az irányadó, az a mérvadó.
És attól már alkalmas is?
Igen, ez a demokrácia. Elfelejtettük, hogy milyen dolog a demokrácia, és az a feladata egyébként mindenkinek, annak is, aki versenytársa volt Márki-Zay Péternek az előválasztásban, hogy minden erejével és energiájával őt segítse. A csapat Márki-Zay Péter vezetésével egy sokkal alkalmasabb csapat a kormányzásra, mint az a katyvasz, amit most Orbán kormánya működtet.
Hogyan fognak fölépíteni egy válságkezelési csapatot a miniszterelnök-jelöltjük mögé?
Válságkezelő? Ahhoz az összevissza beszédhez mérjük, amit Orbán csinál, vagy pedig ahhoz, hogy hogyan néz ki a válságkezelés normálisan?
Csak a végén fogjuk megmondani, hogy sikerült-e.
Ma az ellenzéknek mind a politikusok, mind a szakértők részéről egy nagyon felkészült csapata van.
Az a csapat, akiket a miniszterelnök-jelölt felsorolt, a kormányzati pozíció viselésére is vállalkozó csapat? Vagy csak szakértői csapat? Magyarán: tudjuk-e már, hogy kik lesznek azok, akik a döntéseket hozzák majd egy kormányban?
Márki-Zay Péter majd elmondja, hogy kormányzati pozíciókat, április 4-én, a választási győzelem után kell elkezdeni osztogatni. Ez egy koalíciós kormányzás lesz, ami azt jelenti, hogy a hat párt politikusai és a mögöttük álló szakértői gárda az, amire, illetve akikre lehet támaszkodni.
Nyilván mindig a személyi kérdések a legfontosabbak. Nem mindegy, hogy Orbán Viktor-e a miniszterelnök vagy Márki-Zay Péter. Ez egy személyi kérdés.
Ez így van, és elsősorban politikai kérdés is. A politika tartalma fog nagyon megváltozni az ellenzék győzelmével, és az, hogy kiből mi lesz, ki milyen miniszter lesz, azt pedig április 4-én fogjuk megbeszélni.
Ön miért nem megy be a magyar parlamentbe?
Muszáj azt érezni, hogy a magyar politika legfontosabb döntései két parlamentben születnek meg. Európai parlamenti képviselőnek lenni nem azt jelenti, hogy az ember külpolitikus. Én például egyáltalán nem vagyok külpolitikus, nem is értek a külpolitikához, soha nem foglalkoztam külpolitikával. Az, amit az Európai Parlamentben csinálok, belpolitika. És van a magyar parlament, ahol szintén a magyar belpolitikát érintő kérdések vannak napirenden. Mind a két parlamentben kell, hogy rendelkezzünk képviselettel. Márki-Zay Péter kért meg minket Karácsony Gergellyel közösen, hogy vállaljunk szerepet és legyünk ott a lista második és harmadik helyén. A politikában a szimbólumok nagyon fontosak, és szimbolizálni azt a demokratikus közösséget, ami ott áll Márki-Zay Péter listavezető, miniszterelnök-jelölt mögött, az szintén nagyon fontos egy kampányban.
Arról lehet most már mélyebben és őszintébben beszélni, hogy végül is miért nem a Demokratikus Koalíció elnöke lett a DK miniszterelnök-jelöltje?
Mert neki nem voltak és nincsenek is kormányzati ambíciói. Ő ezt szerintem jó párszor elmondta.
Átlagember ezt nehezen hiszi el. Spekulál azon, hogy biztos ki akarta kerülni azt a nyomást, hogy össze lehessen gyurcsányozni mindenkit, de hát attól össze lehetett gyurcsányozni mindenkit. Ez teljesen kézenfekvő volt? Egy mély emberi döntés Gyurcsány Ferenc részéről?
Vannak olyan döntések, amelyek lehet, hogy kívülről furák. A Demokratikus Koalíció ma az ellenzék legerősebb pártja. Mi érezzük is ezt a felelősséget, mert az erő elsősorban felelősséggel jár ebben a helyzetben, és nem akarok kampánybeszédet tartani, de őszintén úgy gondolom, hogy a legerősebb láncszem és a legerősebb fogaskerék vagyunk ebben a kampányban és később a kormányzásban is.
A büntetőeljárás, amely a lista valamely helyezettje, például Horváth Csaba ellen indul, érinti az ő politikai szereplését vagy mostantól kezdve még a választásnak nincs vége?
Hat párt abban állapodott meg, mindenki felelős azokért az emberekért, akiket egyéni jelöltként vagy listán indít, de egyáltalán nem venném magamnak a bátorságot és nem is szeretném, hogy beleszóljak egy másik, tőlem teljesen független párt ügyeibe.
Személyes ismeretségük Vlagyimir Putyinnal megvan még? Az átlagembert ezt nagyon-nagyon érdekli.
Nincs.
Miért nincs?
Putyin, amikor hatalomra került, akkor nagyon sokan reménységként tekintettek rá. Állandó meghívottja volt az EU- vagy NATO-csúcsoknak, rendszeresen beszéltek róla úgy, mint aki nagyon lassan, a mi európai demokráciafelfogásunkhoz képest egy kicsit másképpen, de mintha ezt a nagy Oroszországot közelebb hozná ahhoz a polgári demokratikus parlamentarizmushoz, demokráciához, amiben mi hiszünk. Ez hosszú évekig így volt, és még az orosz–grúz háború után is az hallottuk, hogy próbáljuk meg újra, hátha, hiszen Oroszország hatalmas ország és egy fantasztikus nép. 2010 környékén, az elnökválasztás idején, amikor Putyint először megcsapta annak a szele, hogy egy választást el lehet veszíteni, akkor úgy döntött, hogy nem veszíti el a választást, hanem ehelyett elcsalta, és onnantól kezdve nincs megállás. Azt tudom minden magyar demokratának mondani, hogy amikor egy megválasztott miniszterelnök vagy elnök fogja magát és megszünteti a független szabad sajtót, bekebelezi a közmédiát, elkezd hazugságokat mondani, elkezdi vegzálni a civil szervezeteket, néha rendőrségi ügyekkel is, amikor fogja magát és az ügyészséget, a bíróságot maga alá gyűri, vagy hatalmas vagyonokat hoz létre maga körül olyan oligarchákból, akik senkik voltak előtte és senkik is lesznek utána, de most az ő hatalmát erősítik – ez az az út, amin nem lehet megállni. Ez az illiberalizmuson át a diktatúrába vezető út, ez egyirányú utca és egy zsákutca, aminek a végén mindig katasztrófa van.
A két ország viszonyát megtartanák a mostani status quo szerint?
Szerintem minden magyar demokrata pontosan érti, hogy ez nemcsak Putyinra érvényes, hanem mindenkire, lásd Orbánra, aki elindult ezen az úton. A két ország közötti viszony nagyban függ attól, hogy mi történik Oroszországgal, mi történik az orosz kormánnyal, hogy megváltozik-e az a politika. Egy agresszorral, egy olyan emberrel, aki egy személyben utasítást ad egy független ország lerohanására, akinek a szájából kijönnek olyan mondatok, hogy az ukrán nép, Ukrajna nem is létezik, azzal nagyon nehéz korrekt viszonyt kialakítani.
Van lehetősége Magyarország méretű országnak nem olyan viszonyt kialakítani Oroszországgal, amilyet Oroszország akar?
Magyarország méretű országnak egyetlenegy lehetősége van, egy erős, nagy közösségbe tartozni, ahol nem tízmillióan vannak, hanem közel ötszázmillióan. Az erős Európai Unió tud olyan viszonyt kialakítani Oroszországgal, amely egyébként az európai emberek és köztük a magyar emberek érdeke is. Ha valami megbukott most egy hét alatt, az az Orbán által olyan lelkesen hangoztatott különutas politika, hogy van valami speciális tudás a magyar miniszterelnök fejében, amitől ő egyszer itt is tud lenni, egyszer ott is tud lenni. Nincs. És 2004-ben a magyarok népszavazással döntöttek arról, hogy hova akarunk tartozni. A magyarok biztonságát, jövőjét és jólétét egy dolog garantálja, hogy a tízmilliós Magyarország egy hatalmas, ötszázmilliós európai család tagja.