Mit jelent a Nemzet Művésze elismerés Reviczky Gábor számára?
Végtelen megtisztelő ez a díj annak tekintetében is, hogy szemben a Nemzet Színészével, ez egy sokkal objektívabb díj; különböző tagozatok képviseltetik magukat a jelölőbizottságon belül, és meg kell felelni minden tagozatnak, tehát nemcsak a színházinak, az építészetinek is – történetesen az elnök is építész –, a minisztérium is természetesen képviselteti magát két fővel, népművészeknek, zenészeknek is meg kell felelni. Egységre kell jutniuk, és meg kell szavazni a jelöltet... Végtelenül megtisztelő, hogy rám gondoltak.
Rendkívüli fényt ad a díjnak, hogy Törőcsik Mari a közelmúltban elhunyt, és az ő "helyére" választottak új művészt?
Az ő helyére választottak be engem, úgyhogy ebben a tekintetben még megtisztelőbb.
Szomorú, de furcsa helyzet. Mit érez?
Igen, ezt, de bocsánat a kifejezésért, a dolog mégiscsak így működik, hogy ha valaki elhalálozik, csak akkor lehet a helyére választani valakit.
Ilyenkor méri magát az ember a díj elismertjeihez?
Nem, nem mérem. Természetesen nem. Az életút, amelyet Törőcsik Mária befutott,egészen elképesztő. Elképesztő színésznő, sajnos csak volt.
Sok kedves élmény, emlék köti Törőcsik Marihoz?
Hogyne! Együtt játszottunk a Kozmában annak idején, én voltam a Kozma. Egy pártüdülő strandján játszódott a darab, mindkét felvonásban együtt voltunk a színpadon. Meg egyébként más helyzetekben is találkoztunk, forgattunk is együtt. Csodálatos, sugárzó színésznő volt. Szinte azt is mondhatom: pótolhatatlan! Ilyen kisugárzású színésznő nincs manapság.
Tanult tőle?
Hozzáállást lehetett tanulni tőle. Teljes odaadással működött az első pillanattól kezdve, ahogy a próbák megkezdődtek. Ez az, ami nagyon fontos. Mert tudniillik a színész úgy működik, hogy akkor pozitív a kisugárzása – akkor is, ha negatív szerepet játszik –, ha a kezdetektől fogva teljes erőbedobással dolgozik.
Reviczky Gábor is így áll a színészethez?
A technikai oldalát is jó nézni, mert ha az ember nem így áll hozzá, akkor sokkal nehezebben rögzül a szöveg, nehezebb a kötődés az elképzelt szituációkhoz. Helyzetekhez kötjük a szöveget, de ha az ember nincs benne a helyzetben, nehezebben marad meg a fejében a szöveg is. Akaratra, odaadásra van szükség.
Mikor érezte először, hogy színész, hogy ez önnek való pálya?
Már amatőr koromban megéreztem, hetedikes koromban, egy mesedarabban játszottam a ballagó nyolcadikosoknak, és kettőnknek akkora sikere volt Tudákos Ákosként és Okos Domokosként, hogy amikor végeztünk, bementünk az öltözőbe, és rohantak utánunk, hogy menjünk vissza, mert még mindig tapsolnak. Meg kell mondanom, hogy életemben többet nem is fordult elő, hogy befejeztem a szerepet, és még a darab vége előtt ekkora sikerem legyen.
A teljes interjút Reviczky Gáborral, a Nemzet Művészével alább meghallgathatja.