Mit tudunk most a vírusról? Egyáltalán új vírusról van-e szó?
Teljesen új vírusról van szó. Ez a SARS koronavírus 2. Valamilyen fokon a 2002-2003-as SARS koronavírusnak az egyik testvére.
Mutációja?
Nem, ez egy új genetikai állományú vírus, de 80 százalékban hasonlít a SARS koronavírushoz, tehát tulajdonképpen egy rokon vírusa.
Ez ad a kutatóknak valamilyen támpontot?
Rengeteget, és nem is feltétlenül csak a vírus, hanem a járvány tekintetében. A SARS is okozott egyfajta ilyen tüdőgyulladást, innen is kapta a nevét: Severe Acute Respiratory Syndrome vírus, ez egy felső légúti tüdőgyulladással járó betegség. Nagyon sok tanulság van az akkori járványból, jóllehet, azért más a vírus. Nemrég került napvilágra például az, hogy teljesen újfajta kapcsolódási mechanizmussal kötődik a sejtekhez, nagyon hasonló a SARS-éhoz, de annál legalább kétszázszorosan hatékonyabb, és ez a fehérjében egyetlenegy változás következtében történhet meg. A fél világ most ezt kutatja, és egyre több mindent tudunk erről az új típusú koronavírusról.
Ez veszélyesebb vagy agresszívabb vírus, mint a SARS?
Gyorsabban terjed. Van egy felszíni receptor, egy fehérje a sejteken, amihez hozzákötődik a vírus. Az új vírus esetében egy speciális hasítási hely van a vírus fehérjéjén, ha megtörténik ez a fehérjehasítás, akkor még egy mechanizmussal erősebben tud kötődni a sejthez, és könnyebben tudja fertőzni. Ezért nem súlyosabb vagy nem veszélyesebb, hanem könnyebben terjed, könnyebben fertőz. Valószínűleg ezért van az, hogy a SARS koronavírus összesen nyolcezernéhányszáz fertőzést okozott a járvány alatt, ennél a betegségnél pedig már 90 ezer fölött tartunk. Tehát nyilván sokkal gyorsabb a terjedési mechanizmusa.
A vírus veszélyessége kapcsán az influenzával szeretik összevetni, és elhangzottak olyan, számokkal alátámasztott vélemények, miszerint a hagyományos influenza legalább olyan súlyos szövődményeket vagy legalább annyi halálesetet okozhat, mint ez az új koronavírus.
Nem, nem, ezt felejtsük el! Sajnos az a baj, hogy nagyon sok szakember szájából is hallottam már ezt. Nem. Két különböző vírusról beszélünk. Nem lehet párhuzamot vonni az influenza és a koronavírus között. Az influenza egy régóta ismert betegség, van ellene oltóanyagunk, van ellene gyógyszerünk, ismerjük a vírus patomechanizmusát, ismerjük, hogy fertőzi a sejtet, tudjuk a vírus gyenge pontjait. Ennél a vírusnál ezek közül egyik sem mondható el. Nincs oltóanyag, nincs hatékony gyógyszer. Fogalmunk sincsen még, hogyan fertőz és milyen patomechanizmussal. A felszínt kapargatjuk, de a lényeget még nem tudjuk, nagyon sok sötét folt van még. Nagyon szépen megkérek mindenkit, hogy ne hasonlítsuk össze az influenzavírussal.
A tünetek tekintetében azért van hasonlatosság.
Ez tagadhatatlan. Ugyanúgy fejfájással, lázzal okoz felső légúti infekciót köhögéssel, de utána a koronavírus súlyosabb esetben tüdőgyulladáshoz vezethet. Maga a vírus azonban teljesen más. Ráadásul 0,1–0,4 között mozog az influenza halálozási aránya, ennek a vírusnak jelen pillanatban, legjobb tudásunk szerint 2–2,5. Ettől még nem kell hanyatt esnünk és azt mondani, hogy úristen, itt a világvége, a zombi apokalipszis fog elkövetkezni, csak ne hasonlítsuk össze az influenzával.
Olyasfajta feltevések is voltak, hogy a koronavírusok nem nagyon szeretik a meleget, ezért majd ahogy közeledünk a nyári időszakhoz, ez a járvány is lecseng. És ha megnézzük a térképet, akkor trópusi övezetekben nem nagyon jelentkezett.
Még! Összesen hét koronavírus van, amely humán megbetegedést okoz. Ebből négy relatív enyhe tünetekkel betegíti meg az ember. Három esetében súlyos. Ez a már említett SARS, az úgynevezett MERS koronavírus és ez az új, SARS 2-es koronavírus. A SARS valóban nem szerette a meleget, a közeledtével a járvány csökkent, és szépen lecsengett. A MERS viszont gyönyörűen fertőz a meleg időszakban is, az arab országokban folyamatosan. Hogy a kettő között ez a SARS2 koronavírus merre fog húzni, nem tudjuk. Ha van egy kis szerencsénk, akkor a viselkedés tekintetében is a SARS-hoz húz, és talán a meleg hatására tényleg lecseng. De ezek egyelőre még találgatások.
A MERS vírus sokkal magasabb halálozási arányt hozott.
A SARS-nak 9,5 és 10 százalék között volt a halálozási aránya, a MERS-é 30. Most ennyiből talán szerencsénk van ennél az új típusú koronavírusnál, de halálozási arányról majd akkor beszéljünk, amikor vége a járványnak.
Amikor majd véget ér ez a járvány, az valóban a végét jelenti, vagy ez is egyfajta ciklikussággal járhat?
Ez is egy nagyon jó kérdés, eszméletlen sok verzió lehet. Az A verzió, hogy jön a meleg, lecseng a járvány, vége lesz, és nem is jön vissza. B verzió: most sikerül megfogni a járványt, lecseng, de a következő őszi, téli periódusban, amikor a légúti fertőzések szezonja megindul, újra okoz betegségeket. C verzió: gyakorlatilag velünk marad, folyamatosan fertőz. Senki sem tudja megmondani jelen fázisban azt, hogy az A, a B és a C verzió közül melyik valósul meg.
A mostani koronavírus-járvány kiindulópontja Kína. Mi az, amit már biztosan tudhatunk a kiinduló helyzetről?
Amit tudhatunk, hogy a vírus denevértől származik. Ez majdnem 100 százalék, és vagy direkt úton, vagy pedig indirekt módon, valamilyen köztes gazda révén átkerült emberre. Egy tobzoska nevezetű állatról most azt gondolják, hogy talán az lehetett egy ilyen köztigazda, de e tekintetben még folynak kutatások.
Ehhez azért kell valamilyen közvetlen érintkezés. A denevér esetében ez kérdéses lehet, nem?
Ez csak nekünk olyan furcsa, ázsiai és afrikai országokban a denevér befogása, árusítása, elfogyasztása mindennapos. Kvázi közvetlen kontaktus van ezekkel az állatokkal.
Behatárolták a vírus elején a vuhani halpiacot, aztán ez is megkérdőjeleződött. Itt is még csak tapogatózhatunk?
Amikor a járvány kitört, akkor a piacon találtak pozitív környezeti mintát, de magát a fertőzött állatot nem tudták beazonosítani. Voltak olyan feltételezések is, hogy a vuhani piacra is már beteg ember vihette be a fertőzést, és valahol előtte kezdődhetett.
Az nagyon fontos, hogy a kiinduló gócpontot megtalálják?
Tudományos és járványügyi szempontból is. A vírus örökítőanyaga ad nekünk komoly támpontot és útmutatást, ha azt valóban felderítik.
A vírus elindulási, földrajzi helyéről vonhatók le következtetések?
Vissza kell vezetni megint az ember és állat más jellegű és más irányú kapcsolatára. Ezeken a területeken az ember–állat kontaktus teljesen más jellegű, mint nálunk. Például betiltották Kínában az összes piacon az élőállat-kereskedést. Az a terv, hogy az ilyen típusú, ember–állat közti zoonotikus fertőzésekből adódó átugrások csökkenjenek vagy megszűnjenek.
Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a koronavírus kemény lecke az egész emberiség számára. Miből kapunk vajon leckét?
Nagyon sok mindenből. Ilyenek a járványügyi intézkedéseink, a karanténintézkedéseink, az alapvető higiéniánk. Például milyen érdekes, az idén sokkal kevesebb az influenzás megbetegedés a régióban. Persze, mert az emberek mossák a kezüket, merthogy most mindenki a koronavírustól fél. Elkezdtek kezet fertőtleníteni, elkezdték betartani azokat a szabályokat vagy ajánlásokat, amire mi virológusok folyamatosan figyelmeztetünk járványos helyzetben.
A napokban magasról nagyon magasra emelte a koronavírus-járvány globális veszélyének szintjét a WHO. Ez azt is jelenti, hogy most már egyértelműen világjárványról beszélhetünk?
Ez játék a szavakkal. A WHO, ha jól tudom, a mai napig nem mondta ki azt, hogy pandémia van. Potenciálisan pandémiás vírussal van dolgunk, a pandémia küszöbén állunk, és lassan-lassan világjárványnak tekinthető.
Az egyéni védekezésnek mik lehetnek a módozatai?
Alapvető higiéniás szabályokkal figyeljünk magunkra és másokra. Kézmosás, naponta többszöri, szabályos, szappannal történő kézmosás, étkezés előtt mindig, utána kézfertőtlenítés. Nem tüsszögünk a levegőbe, nem tüsszögünk a tenyerünkbe sem, mert utána kezet fogunk a másikkal, megfogjuk a kilincset, megfogjuk a poharat.
Hova tüsszentsünk?
Zsebkendőbe. Ha nincs nálunk zsebkendő, tanuljuk meg, hogy beletüsszentünk a könyökhajlatunkba, ennyire egyszerű. Már az is rengeteget felfog. Mellette meg kell változtatni az üdvözlési szokásainkat most egy ideig. Nem kell feltétlenül kezet fogni. Nem kell feltétlenül minden második embernek puszit adni az utcán. Ha elérhetjük az úti célunkat gyalog, induljunk el kicsit korábban, és ne szálljunk fel a tömegközlekedésre. Apró dolgokkal rettenetesen lehet csökkenteni a járvány terjedését, vagy akár meg is lehet állítani.
És a szájmaszk?
A sebészi szájmaszk önmagában nem vagy csak nagyon kis mértékben véd meg minket a fertőzéstől. Ez tulajdonképpen arra jó, hogy megakadályozza, hogy nyálcseppecskék szétszóródjanak a környezetben, ezzel szennyezve a tárgyakat, felületeket vagy az ott lévő embereket. Tehát sebészi szájmaszkot az viseljen, aki mást akar megóvni a fertőzéstől. Ami védhet, az az FFP3-as maszk. Ez egy fehér, nagy maszk, ami teljesen illeszkedik az arca, egy kis kilégzőszelep van rajta. Ez befele szűr, kifele ereszti a levegőt a kilégzőszelepen keresztül. Ez sem nyújt százszázalékos védelmet, de sokkal jobb, mint a sebészi szájmaszk, jóllehet mindegyiket gyakran kell cserélni. A maszkoknak is megvan a veszélyük, ha elnedvesednek, akkor inkább megkönnyítik a fertőzést, mint védenek. Ez egy nagyon kritikus kérdés.
Hogyan terjed maga a koronavírus?
A legjobb tudásunk szerint szinte kizárólag cseppfertőzéssel. Fölreppentek hírek, hogy a székletből is kimutatták a vírust, de az még nem jelenti azt, hogy tud is úgy terjedni. Tehát jelenleg csak cseppfertőzéssel.
Tárgyakon is?
Igen, ott is lehet.
Például külföldön érkező csomagon?
Nem, főleg nem Kínából. A tárgyakon bizonyos ideig ott lehet, még vita tárgya, hogy ez most egy, kettő vagy kilenc óra. Adekvát, egyértelmű kísérletekre van szükségünk, hogy a jövőben ezt megállapítsuk, de tény, hogy ideig-óráig a tárgyak felszínén is ott lehet. Ezért hoztam példának a kilincset. Ha beletüsszentünk a tenyerünkbe és megfogjuk a kilincset, akkor azzal potenciálisan másokat veszélyeztethetünk.
Viszonylag hosszú a lappangási ideje, 14 naposra becsülik. Ezalatt is fertőzhet az illető?
Ez is nagy kérdés. Mielőtt a tünetek megjelennek, akkor potenciálisan már üríthet a beteg. De a tünetek megjelenésétől van az a mennyiségű vírus, amely ténylegesen fertőz. Ennél sokkal veszélyesebbek az enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen lévő betegek. Nem tudjuk pontosan – és ez egy nagyon kritikus kérdés –, hogy ezek a betegek potenciálisan mennyire fertőzőképesek. Aki tünetekkel rendelkezik, lázas, köhög, tüsszög, az a leginkább vírusátadó, az igazán érintett és a legfontosabb személy.
Hogyan mutatható ki a fertőzöttség?
Csak laboratóriumban. Gyorsteszt nincs. Ezt a szót a koronavírus esetében felejtsük el. Jelen pillanatban a legadekvátabb és legegyértelműbb módon ezt a vírust molekuláris biológiai módszerekkel, úgynevezett polimeráz láncreakciós módszerekkel lehet kimutatni, ami egy laboratóriumi körülmények között elvégzendő vizsgálat, és körülbelül másfél-két óra alatt megvan. Magyarországon ma kizárólag a Nemzeti Népegészségügyi Központ légúti vírusok referencialaboratóriuma végzi, központilag oda kell küldeni minden mintát, ott végzik a vizsgálatot.
Mi történik a vírusfertőzöttel? Milyen kezelést kap? Merthogy jelenleg nincs vakcina és nincs antivirális szer sem.
Szupportív, úgynevezett támogató jellegű kezelést kaphat, infúziót, lázcsillapítót, antibiotikumot a másodlagos felülfertőzések kezelésére. Nincs specifikus, célzott kezelés a vírus ellen.
A járvány miatt Kínában nagyobb régiók kerültek karantén alá, Olaszországban is vesztegzár alá került jó néhány település. A XXI. században indokolt még a karantén alkalmazása?
Nem kikerülhető. Szerintem ez a legjobb módja annak, hogy egy járványt megállítsunk. Az emberek mozgását, az emberek közti kontaktust és kapcsolatot kell csökkenteni, ezt pedig csak ilyen módon lehet.
Különböző prognózisok vannak arra vonatkozóan, hogy mikorra lehet védőoltás. A WHO másfél évet említett. Hogy állnak most ezek a kísérletek?
Két különböző dologról kell beszélni. Az egyik az antivirális szerek, a másik pedig a védőoltások. Az antivirális szerek tekintetében már most is nagyon ígéretes kísérletek vannak, mert van egy antivirális szer, amit alapvetően Ebola-fertőzés gyógyítására találtak ki, ez most úgy tűnik, hogy szövetkultúra-kísérletekben hatékony volt. Megkezdhették a humán kipróbálási kísérleteket is, és három héten belül ígértek elsődleges eredményt. Ha ez valóban sikeres lesz, akkor jó esélyünk van, hogy legalább egy olyan antivirális szer legyen, ami csökkenti a vírus replikációját és szaporodóképességét az emberi szervezeten belül. Az oltóanyag kifejlesztése nagyon hosszú többlépcsős folyamat. Először a laboratóriumban megalkotjuk, ez az egyszerűbb. Utána jönnek az állatkísérletek, majd a fázis 1-es, 2-es, 3-as humánkísérletek, ezután az adminisztráció, az engedélyeztetés és a forgalomba hozatal. Ez másfél év.
Ön a Pécsi Tudományegyetem professzora, illetve a Szentágothai Kutatóközpontban a virológiai kutatócsoport vezetője. Tulajdonképpen ott is hasonló jellegű munka folyik?
Igen, mi is dolgozunk rajta. A Szentágothai János Kutatóközpontban van jelenleg Magyarország és Kelet-Európa egyetlen egyetemi kötelékébe tartozó, úgynevezett 4-es biológiai biztonsági szintű laborja. Ezt úgy kell elképzelni, hogy acélajtó, acélajtó, acélajtó, és utána van a labor, ahol szkafanderbe öltözött kutatók dolgoznak a különböző vírusokon. Ez a legmodernebb laboratórium a régióban, és tényleg dolgozunk antivirális szer tesztelésén nemcsak e vírus tekintetében, hanem számos olyan kórokozó esetében, amely szintén a WHO listáján szerepel potenciálisan pandémiás vírusként, és végzünk szintetizált antivirálisszer-teszteléseket. A fő profilunk a különböző állatokról emberekre terjedő betegségeknek a vizsgálata és ennek teljesen széles spektruma. Amikor az új kórokozó a laborban van, akkor elkezdjük vizsgálni a sejten belüli fertőzési mechanizmust, a különböző antivirális szereket teszteljük le, hogy melyik az, amelyik hatékonyan működik.
Az törvényszerű, hogy új és új vírusok vagy korábbi vírusok újfajta mutációi jelennek meg és újabb és újabb feladatokat adnak a kutatóknak, orvosoknak és újabb járványokat idéznek elő?
Ez a mutáció egy ilyen ördögtől való fogalom. Félünk a mutációtól, mint a fene, de nem kell. Minden élő organizmusnak a velejárója a mutáció. A vírusoknál, főleg RNS-vírusoknál ez halmozottan előfordul. De ez nem azt jelenti, hogy holnapután lesz egy mutáció, átvált egy halálos vírussá és akkor nincs megállás. Sőt, a vírusnak az nem jó. Alapvetően, ha evolúciós szempontból tekintjük, a vírusoknak nem jó az, ha a gazdaszervezetet elpusztítja, mert akkor nem tud tovább fertőzni, akkor az a láncolat ott megáll. Neki az a jó, hogy minél többször adódjon át és minél több embert vagy állatot legyen képes megfertőzni, és ne álljon meg a fertőzési lánc. Tehát a vírusnak nem jó az, hogy magas a halálozási aránya.