Nyitókép: bumbumbo/Getty Images

Ismertették a gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillérének hatását

Infostart / MTI
2026. november 16. 15:21
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint a gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillére, az új növekedési modell, a felelős költségvetési gazdálkodás és az euró bevezetése egy-egy százalékkal növeli a büdzsé mozgástérét, a felszabaduló forrásokat pedig több módon is lehet hasznosítani.

A gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillére, az új növekedési modell, a felelős költségvetési gazdálkodás és az euró bevezetése egyenként a bruttó hazai termék (GDP) egy-egy százalékával megegyező mértékben növeli a büdzsé mozgástérét középtávon, a felszabaduló forrásokat infrastrukturális beruházásokra, és az állami szolgálatások javítására lehet majd fordítani – mondta Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára egy hétfői szakmai konferencián, Budapesten.

A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Magyar Bankszövetség szervezésében tartott, a Magyar euró: hogyan válhat az euró bevezetése a fejlődés motorjává? elnevezésű konferencián az államtitkár elmondta, hogy

a gazdaságpolitikai fordulat első pillére az új növekedési modell, amelynek célja, hogy az elmúlt négy év stagnálása és stagflációja után a gazdasági növekedés 2029 után meghaladja a 3 százalékot.

Ennek eléréséhez hozzájárulhat a 16,4 milliárd eurónyi hazahozott uniós forrás hatékony, növekedést támogató felhasználása, valamint a verseny hatékonyságának javulása az egyenlő feltételek megteremtésével. Mint mondta, a vállalati szektor sokáig az előző rendszerhez kötődő „járadékvadász cégek” és a „sok területen megtámogatott” külföldi cégek szorításában szenvedett.

A termelékenység a kormány tervei szerint 2029-2030-ra a GDP növekedéshez átlagosan 1,5 százalékponttal járulhat hozzá, a jelenlegi 0,5 százalékponttal szemben – tette hozzá.

A fiskális fegyelemről szólva megjegyezte: a 2027-es költségvetés a hiány mérséklése mellett (7,5 százalékról 4,9 százalékra) több olyan szerkezeti átalakítást is tartalmaz, amely csökkenti a következő évek költségvetési kockázatait.

Az előző kormányzat nyugdíjakkal, személyi jövedelemadóval és otthontámogatásokkal kapcsolatos fedezetlen ígéretei négy év alatt több mint 1600 milliárd forinttal növelték volna a deficitet.

A költségvetés jövőre mindhárom területre célzott támogatásokkal ad választ, hogy az emberek döntő többsége jobban járjon, miközben a költségvetésre nehezedő nyomás is mérséklődik – jegyezte meg.

Kiemelte: a költségvetési hiány 3 százalék körüli szintre csökkentése nemcsak az euróbevezetési feltételek teljesítése miatt szükséges, hanem azért is, hogy megálljon az államadósság növekedése.

Az euró bevezetése mellett három fő gazdasági érv szól: a nagyobb árstabilitás, az alacsonyabb hitelköltségek és a külső gazdasági sokkokkal szembeni erősebb védettség.

Az elmúlt hat évben a magyar infláció 3,5 százalékponttal meghaladta az eurót használó országok átlagos szintjét, és a forint leértékelésének lehetősége az euró bevezetésével megszűnne.

Tájékoztatása szerint Magyarország évente mintegy 2000 milliárd forinttal többet fordít kamatkiadásokra, mint a hasonló nagyságú államadóssággal rendelkező euróövezeti országok, továbbá a vállalati és a lakossági hitelprogramok kamattámogatásaira is több mint 1000 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés.

A kormány euróbevezetés melletti elköteleződése a magyar állampapírhozamok meredek csökkenését hozta

– ismertette. Az év elején a magyar tízéves állampapírhozamok még a román hozamszinttel voltak azonosak, májusban a lengyel szint alá kerültek, és jelenleg alig 20-30 bázisponttal magasabbak, mint az ugyanilyen futamidejű cseh állampapírok hozamai, miközben a cseh államadósság szerkezete, fenntarthatósága és a hitelminősítői megítélése kedvezőbb.

Az euróbevezetésre való felkészültségre kitérve elmonda, hogy a gazdaság integráltsága erős, a kivitel 60 százaléka az euróövezetbe irányul, a működőtőke fele pedig onnan származik. A fejlettségi szint 2025-ben az euróövezet átlagának 72 százalékán állt, továbbá a magyar és az euróövezeti gazdasági ciklusok szorosan együtt mozognak.

Ugyanakkor az euró bevezetésével megszűnik az önálló monetáris politika, így a külső sokkok kezelésében nagyobb szerep hárul a költségvetési politikára, amelynek a külső sokkok tompítására kell törekednie

– hívta fel a figyelmet. A jövőben a kedvező konjunktúra idején szigorúbb, a visszaesések idején pedig támogatóbb költségvetési politikára van szükség, és a béreknek a termelékenység változásával összhangban kell alakulniuk - hangsúlyozta.

Mint megjegyezte, a megkezdett állami kiadások további csökkentésével az átcsoportosítható források nagysága elérheti a GDP 4-5 százalékát. A kamatkiadások mérséklődésének teljes hatása ugyanakkor csak hosszabb távon, a lejáró államadósság refinanszírozásával, mintegy 6-10 éves időtávon jelentkezhet.

Barabás Gyula emlékeztetett: a kormány azt vállalta, hogy legkésőbb 2030-ig teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, és olyan időpontokat szeretnének vállalni az ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlakozás és az euró bevezetés menetrendjére, amelyeket tartani tudnak.

Az ERM-II-tagság előkészítésében a Magyar Nemzeti Bankkal közös munka vár a kormányra – mondta, hozzátéve, hogy a következő mérföldkő a csatlakozásról szóló szándéknyilatkozat benyújtása lesz.